-De, igazad van. Akkor lassan fel is kelek. - jó is lett volna, de a hirtelen fogyás miatt az izmai képtelenek voltak megtartani a fiú csontjainak súlyát, ezért már készült volna elesni, de Sasuke megfogta, mielőtt bekövetkezhetett volna. - Te tényleg átveszed a szerepemet, Teme.
-Csak addig, ameddig fel nem épülsz azzá a Narutóvá, akibe beleszerettem, Usuratonkachi.
-Az jó, SasUKE! - Naruto nem sejtette, hogy mennyire érzékeny pontra talált, és Sasuke ezen totálisan bepöccenve szépen elengedte a szőkét, aki elég nagy puffanással ért földet.
-Teme! Ezt miért csináltad? - de a kérdezett nem adott választ, csak kirohant az ajtón. Nem láthatták a bent lévők a fiatalabbik Uchiha vörösen izzó fejét, mert az addigra elhagyta a termet. A kórház előtt zihálva támaszkodott neki a beton oszlopnak, próbálva enyhíteni szapora levegővételét. 'Te idióta! Olyan hangon mondtad, hogy azt hittem menten neked esek... Basszus!'
-Naruto. - segítette fel a földön fekvő fiút Itachi. - Ne haragudj rá. Mikor kicsi volt, akkor ezzel a névvel piszkáltam, de úgy látszik, hogy a te kiejtésed teljesen más reakciót váltott ki nála.
-Veszem észre. - simogatta durcásan a szőke a még enyhén lüktető orrát. 'Otthon találkozunk, Sasuke' mosolyodott el Naruto, amikor Naruko és Itachi kimentek a szobából, hogy hagyják nyugodtan átöltözni a szőkét.
Végre az ismerős ház előtt állt meg a nagy dzsip, ami Narutót és Narukót hozta haza Itachi vezetésével. Naruto remélte, hogy Sasukét találja majd a ház előtt, de sajnos csalódnia kellett. Úgy látszik a fiatalabbik Uchiha inkább a saját házába ment, ott akaródzott neki lenyugodni. Naruko besegítette bátyját a házukba, fel a szobájába. A lány letette a szőke srácot, majd sietett le a konyhába, hogy felhozza az ebédet. Naruto így lassacskán visszanyerte erejét, és néha egy kis mozgással összekapcsolva, az izmai is lassan kezdek ugyan olyanok lenni, mint előtte.
Naruto már lassan két teljes hete volt otthon, de Sasukének, se híre se hamva. Már kezdett aggódni, de Itachi megnyugtatta, hogy semmi baja, csak éppen Karint próbálja lerázni magáról.
-Értem. De attól még eljöhetett volna hozzám megnézni, hogy hogy vagyok, vagy valami. - szontyolodott el a szöszi.
-Nyugi, majd jönni fog. - mondta Itachi teljes nyugalommal.
'Vajon hol lehetsz, Sasuke? Mit csinálsz most?' - gondolta Itachi magában, hisz el nem tudta képzelni, hogy öccse merre lehet. Az utolsó két hétben még ő sem hallott semmit Sasuke holléte felől. Egy nap, csöngettek a kapun. Naruko volt a legközelebb a kis dobozhoz, így ő engedte be a jövevényt.
-Naruko, ki az? - szólt Itachi a konyhából.
-Az öcséd.
-Sasuke? - szaladt ki rögtön, hogy fogadhassa öccsét. Amint az említett belépett az ajtón, Itachi odalépett a fiúhoz és szorosan magához ölelte. - Hol voltál eddig?
-Elintéztem egy-két fontos apróságot. - válaszolta hűvösen a kérdezett. - Naruto?
-A szobájában van. Most nemrég érkezett meg a konditeremből, szóval sejthetőleg most már nagyban alszik. - válaszolta Naruko.
-Hogy van?
-Nagyon jól. Már teljesen visszanyerte a régi alakját. Egyfolytában eszik, szóval most már mondható a régi önmagának.
-Értem. Ennek örülök.
-Sasuke, most mesélj, merre jártál? - Itachi képtelen volt megülni nyugodtan a seggén.
-A cégnél raktam helyre pár rakoncátlan idiótát. Biztos vagyok benne, hogy te tudtad mi folyik ott, igazam van?
-Igen. - hajtotta le a fejét Itachi.
-Akkor miért nem csináltál valamit? Nekem két teljes hetembe került, hogy újra rendbe hozzam a dolgokat! - üvöltötte a fekete hajú.
-Tehettem volna, de nem akartam. Te Orochimarura bíztad, nem? Akkor most ne rám kend a rossz döntésed miatt kialakult helyzetet.
-Igazad van. Bocsánat. - Itachi és Naruko lesokkolt. Sasuke bocsánatot kért valami miatt? Ezt fel kellett írni valahova.
-Ööm... Semmi baj, otouto. Inkább gyere be. Mindjárt kész az ebéd.
-Igaza van, Sasuke. Gyere. Azt hiszem Naruto is le fog jönni enni. Nagyon meg fog lepődni ezen a kis meglepetésen.
-Rendben. És köszönöm.
A szőke lány és az idősebbik Uchiha szépen megterített, majd Naruko gyorsan felszaladt az emeletre szólni bátyjának, hogy jöhet enni. Naruto kómásan kászálódott ki az ágyból, majd ujjaival valamennyire megfésülve haját indult a lépcsőkön lefelé. Szemhéja félig le volt csukva, így könnyen lehetett arra következtetni, hogy a srác még alszik. Ellépdelt Sasuke mellett, aki az asztalnál ült, és egy 'Yo' köszöntéssel maga is helyet foglalt. A két Uchiha testvér és Naruko tűkön ülve várták, hogy Naruto agyában mikor lesz meg a 100% feldolgozottság. Már szinte lehetett hallani a fogaskerekek nyikorgását mikor beindultak, a következő pillanatban már csak egy nagy 'EHHH?'-et hallatott a szőke. Narutón kívül mindenki hangosan nevetett.
-Mi-mi-mit keresel itt? Jobbat kérdezek. Hol a fészkes fenében voltál eddig? Tudod hogy mennyire aggódtam miattad? - üvöltötte a szőke szinte a könnyeivel küszködve. Naruto az utolsó pár napban már kezdte azt hinni, hogy Sasuke visszament Japánba. Naruko csak egy halk 'De cuki' kijelentéssel díjazta a jelenetet, Itachi meg csak kuncogott Naruto lassú észjárásán.
-Volt pár fontos elintézni valóm. - mondta haláli nyugalommal a kérdezett.
-És miért nem hívtál? Legalább valami életjelet küldhettél volna magadról.
-Nem volt időm. Zűrös volt az elmúlt két hetem.
-Ja, le kellett ráznod magadról egy hülye libát, igaz?
-Kit?
-Hát, nem Karint próbáltad meg eddig eltávolítani magadtól? - kérdezte Naruto. Sasuke itt Itachira nézett, ami persze a szőke figyelmét sem kerülhette el. - Hogy mi van? Itachi-nii, hazudtál nekem?
-Hááát... - vakarta a fejét a kérdezett.
-Teeeee! - kiabálta Naruto, majd éppen ütésre emelte a kezét, de Itachinak csak a vállát ütötte meg egy kicsit. Az idősebbik Uchiha már felkészült a legrosszabbra, de nagyokat pislogott, amikor egy enyhe ütést érzett. - Köszönöm, hogy félrevezettél. Megint betegre aggódtam volna magamat, ha tudom, hogy te sem tudsz semmit Sasuke felől. Köszönöm, Ita-nii.
Naruko mosolygott, Itachi enyhe pírral az arcán vakargatta a tarkóját és furcsán kacarászott, Sasuke meg szúrós szemmel nézte a vigyorgó szőkét. Naruto hangos haskorgása emlékeztetett mindenkit, hogy miért is gyűltek itt össze.
-Akkor inkább együnk. - mondta Naruko, aki rögtön hozta be a finomabbnál finomabb ételeket.
-Igeeen! Ma van miért ünnepelni. - örvendezett a szöszi.
Egy nagyon kellemes étkezést vittek végbe az Uzumaki házban. Nagyokat nevettek, jókat ettek-ittak és élvezték egymás társaságát. A nagy nevetésbe hallani lehetett egy enyhe szipogó hangot, melyet nem tudtak először beazonosítani, de végül mindenki Narutora nézett.
-Onii-chan, minden rendben? - nézett Naruko bátyjára.
-Pe-Persze. Csak sosem hittem volna, hogy valaha így összeülünk és beszélgetünk. - közben a könnyeit törölgette. - Azt hittem, hogy Sasuke elfogja venni azt a csajt és Japánban fog maradni, de szerencsémre nem így lett. - folytatta a magyarázkodást, majd egy hangos, meg könnyebülést sugárzó sóhajt eresztett meg.
-Dobe. - Sasuke csak ennyire méltatta a másik vallomását, bár szíve a felhők közt röpködött.
-Mi van? Én itt kínos helyzetbe hozom magamat, hogy ezt mind elmondjam, erre te csak le Dobézol? Temeee! Nem is szeretlek! - vágta a másik képébe, de ahogy kimondta rögtön meg is bánta. A másik három asztalnál ülő csak simán sokkot kapott, hisz erre a reakcióra nem számítottak.
-Mit mondtál? - kérdezte Sasuke egy kicsit bátortalanul. Naruto érezte, hogy folytatnia kell a veszekedést, bár ez nagyon fájt neki, de ha nem teszi, akkor Sasuke megint viccelődni fog vele.
-Azt amit hallottál. Basszus! Én tényleg kedves próbálok lenni meg minden, erre te ilyeneket mondasz nekem. Kezdem azt hinni, hogy nem is szeretsz engem. Sőt, soha nem is szerettél! - Naruto felállt az asztaltól, hogy a szobájába rohanjon, de ekkor Sasuke is felugrott a székéről majd hátulról megölelte a lökött szőkéjét.
-Te usuratonkachi. - mondta, majd egy gyengéd mosoly húzódott arcára. - Szeretlek te idióta. Mindennél jobban. És nagyon jó volt hallgatni amit mondtál.
-Ezt komolyan mondod? - érezni lehetett Naruto hanglejtésében a reménykedést.
-Persze.
Naruto kibontakozott Sasuke ölelő karjai közül, majd megfordult és egy csókkal díjazta szerelmét. Sasuke szíve kihagyott pár dobbanást, amint megérezte a szőke ajkait sajátján. Naruko elnézte volna a szerelmeseket, de Itachi kínos köhintései kizökkentették a fiúkat a mennyei érzésből. Persze egyre vörösödő fejüket a hosszú tincsekkel próbálták leplezni és lehetőleg kerülték a szemkontaktust. Végül elfogyott az étel és az ital, így nem maradt más, mint valamilyen szórakozás után nézni. Az idősebbik Uchiha egy kicsit kettesben akart lenni Narukóval, mert a Narutós eset óta nem igazán volt erre alkalmuk. Mivel a férfi tudta, hogy öccse is kettesben akar maradni a 'Dobe'-al, így kaja után elhívta Narukót egy kis vidámparkozásra, melyet a lány készségesen elfogadott. Naruto segített húgának lepakolni az asztalt, addig Itachi és Sasuke kettesben maradtak a nappaliban, és beszélgettek.
-Aniki, ugye nem azért hívtad el Narukót a vidámparkba, amiért én hiszem? - kérdezte Sasuke, és érezte, hogy a bátyja azt válaszolja, akkor arca egy erőteljes vörös színt fog kapni.
-Azért is. De főleg, mert már régen voltam vele kettesben. Így két legyet ütünk egy csapásra, nem? - Itachi a lehető legperverzebb vigyorával nézett Sasukére.
A kérdezett erre nem tudott mit felelni. Arca egyre jobban lángolt, Itachi még mindig vigyorgott, a lényeg meg az, hogy hamarosan egyedül marad a Narutóval. Kell ennél több?
-Fiúk, készek vagyunk. - mondta Naruko hatalmas mosollyal az arcán.
-Jah. Végre. - sóhajtotta a lány mögött lépdelő Naruto. Nem is kellett sok neki, mire észrevette Sasukét, aki kitartóan fixírozott egy pontot a szőnyegen. - Valami baj van, Sasuke?
-Mi? Ah, semmi. - válaszolta a kérdezett, érezhető remegéssel a hangjában.
-Hát jól van akkor. Naruko, mi megyünk? - nézett Itachi a lányra.
-Persze. Akkor legyetek jók, és lehetőleg ne romboljátok le a házat, oké?
-Jó szórakozást, Imouto, Ita-nii. - mondta Naruto fültől-fülig érő vigyorral. Amazok ketten csak integettek, majd kimentek Itachi kocsijához, és pillanatok alatt eltűntek a kapu mögött. Naruto elindult a bejárati ajtóból, vissza a nappaliba, ahol a fekete hajú szerelme ült a kanapén.
Sasuke kezdett rettentően ideges lenni. 'Vajon Naruto komolyan mondta, hogy szeret? És ha csak megint olyan sima fellángolás ez is, mint múltkor? Azt nem bírnám ki!' - Sasuke gondolatai csak úgy cikáztak fejében, hogy észre sem vette, hogy az éppen visszatérő Naruto lehuppant mellé az ülőalkalmatosságra. Mivel a szőke látta, hogy semmilyen reakciót nem kap a másiktól, így átnyúlt a fekete hajú vállán, és magához rántotta. Sasuke el nem tudta képzelni, hogy most milyen lehet az arca, így inkább belefúrta a szőke pólójába.
-Miért vagy ennyire feszült? - kérdezte Naruto. - Sosem láttalak ilyennek. Te mindig olyan komoly arcot vágtál, és legtöbbször mindenkivel elutasító voltál, most meg úgy viselkedsz mint egy szégyellős kislány. Ne érts félre, nagyon is tetszik ez a Sasuke is. Csak tudod, furcsa. - fejezte be a szőke, szemét le nem véve a másikról.
-Az ember akkor veszíti el a fejét, amikor azzal van, akit a legjobban szeret. - válaszolta Sasuke, még mindig arcát Naruto pólójába fúrva, hisz szégyellte magát. Egy Uchiha sosem lehet ilyen, főleg nem mások előtt. De Naruto más volt. Sasuke megbízott abban az idiótában, sőt akár az életét is rábízta volna.
-Értem. - a szőke Sasuke álla alá nyúl, majd felemelte, így láthatta azokat a gyönyörű fekete szemeket. Egyre jobban közeledett a másik ajkai felé, míg végül magáénak tudta azt a pár centi távolságot. Először csak ízlelgette a puha csodákat, majd végignyalt Sasuke alsó ajkán bebocsájtásért könyörögve. A fekete hajú még mindig nem mozdult. Se nem csókolt vissza, se nem adott engedélyt, ezért Naruto már elakart távolodni. Sasuke feleszmélve kómájából rántotta meg a szőkét a narancssárga felsőjénél fogva, így Naruto rázuhant a feketére aki még jobban húzta a pólót, hogy csókot kaphasson a felette lévőtől.
Naruto kicsit meglepődött a másik mozdulatain, de értve a célzást lehajolt és ismét megcsókolta szerelmét, most pedig választ is kapott rá. Először csak félénken mertek belekezdeni a játékba, ám a csók egyre jobban mélyült míg végül a levegőhiány miatt szétváltak. Naruto elbűvölve nézte Sasuke csóktól duzzadt, rózsaszín ajkait, melyek enyhén csillogtak a rajtamaradt nyáltól. Sasuke közben próbált észhez térni. A szoba forgott vele, és úgy érezte menten meghal a boldogságtól. Kinyitotta fekete szemeit és ránézett az őt figyelő Narutóra. A szőke nem a szemét nézte, ezt egyből megértette, hanem amikor kapcsolt, hogy az ajkait bámulja ennyire, enyhe vörös szín húzódott az arcára.
Naruto megelégelte a játszadozást. Lassan feltápászkodott a másikról, és felállt. Sasuke csak bambán nézte a másikat, semmit sem értve. Ekkor a szőke elindult kifelé a nappaliból, a fekete hajú meg nézett utána. Mikor Naruto észrevette, hogy szerelme nem követi, visszament. Sasuke még mindig a kanapén feküdt, totál ledermedve.
-Most jössz, Teme? - szólt a fekvőhöz.
-Mi? Hova? - válaszol kérdéssel a kérdésre.
-Hát fel a szobámba. Szerintem nem itt akarunk feküdni, ezen a kényelmetlen kanapén. Te nem így gondolod? - vigyorodott el Naruto, amint meglátta Sasuke arcát, mely mindig mélyebb vörös árnyalatot kapott. 'Szóval azt akarja?' - tette fel az Uchiha a kérdést, majd lassan felállt és odalépdelt Naruto mellé.
Egymás mellett lépdeltek felfelé a lépcsőn, egy szót sem szólva a másikhoz. Sasuke gondolatai közt egyen megakadt. 'De nem hoztam síkosítót! Akkor ebből nem lesz semmi. Amekkora farka van ennek a Dobe-nak, azt tuti nem hagyom krém nélkül bejutni a seggembe.' - fejezte be, amikor a szőke kinyitotta előtte az ajtót így előre engedve a feketét. Lassan ellépdeltek az ágyig, majd Naruto egy hirtelen mozdulattal maga felé pördítette Sasukét, karjait ráfonta annak a derekára és mélyen megcsókolta. A csók végeztével rálökte a feketét az ágyra, aki felszisszent a megepedettségtől. Egy szempillantás alatt Naruto Sasuke felett térdelt és csillogó szemekkel nézte az alatta fekvőt. Ismét egy csók, közben lassan tűntek el a feleslegesnek vélt ruhadarabok. Mire már mind a ketten csak boxerban feszítettek, Sasuke egy erőteljes lökéssel ellökte magától szerelmét.
-Mi a gond? - kérdezte Naruto meglepetten. Azt hitte, hogy az Uchiha is akarja. Vagy talán meggondolta magát?
-Nincs... - mondta rekedten.
-Mi nincs?
-Síkosítónk, te hülye. - válaszolt a kérdésre, majd ismét vörösödni kezdett.
-Jaaa... Szóval csak ez a gond? - kérdezte Naruto haláli nyugalommal.
-Mi 'csak'? Amekkora a farkad, azt tuti nem engedem be! - emelte meg a hangját, de amint eljutott agyáig, hogy mit is mondott, két kezét szájára tapasztotta. Naruto meglepődött. Naruto nagyon meglepődött. Enyhén ő is vörösödött, hisz nem gondolta volna, hogy valaha is hallani fogja ezt Sasuke szájából. De az igazság az, hogy élvezte. Elmosolyodott, majd kihúzta az éjjeliszekrényének a fiókját és kutatni kezdett benne. Sasuke csak értetlenül nézte a másik mozdulatait, majd amikor Naruto egy tubust húzott elő, melynek a címkéjén ez állt: "Sex olaj", na akkor kiakadt. - Te vettél ilyet?
-Hát naná. Olvastam a neten, hogy 2 fiú hogy is csinálja, majd amikor rájöttem pár leíratlan apróságra, akkor elmentem és vettem ezt. Tudod, az elmúlt 2 hétben egyfolytában te jártál a fejemben, az elolvasott infók után pedig elég durva álmaim voltak veled kapcsolatban. És hát, most ezeket az álmokat szeretném valóra váltani. - húzta perverz mosolyra a száját.
Sasuke köpni-nyelni nem tudott hirtelen. Ez K.O volt a számára. 'Még hogy Naruto rólam álmodott? Méghozzá olyanokat?' - persze az alsó fele reagált a gondolatokra, és egy enyhe nyögéssel adta Naruto tudatára, hogy most már folytathatnák azt, amit elkezdtek.
Naruto értette a jeleket, majd lehajolt Sasukéhoz és mohón tapasztotta ajkait a másikéra. A szőke hatalmas tenyere elindult vándorútján, ahol kitérőt tett az egyik mellbimbóhoz, melyet egy picit megcsípte, a feketéből egy mély nyögést kiváltva ezzel. A kéz haladt tovább lefelé a kidolgozott hasra melyet az a selymes porcelán fehér bőr fedett. Egy picit masszírozta a már görcsbe rándult izmokat, míg végül idegtépő pillanatok múlva eljutott a boxerig. Megszakadt csók, de amint újultan megtelt a tüdejük levegővel, ismét birtokba vették egymás ajkát. Sasuke már kényelmetlenül mocorgott, de hirtelen ledermedt, amikor megérezte Naruto forró kezét a merevedésén a boxer alatt. Szerelme nem tétovázott sokáig, mert ahogy megragadta a tagon, azonnal kényeztetni kezdte, mely miatt édes nyögéseket váltott ki az alatta fekvőből.
Naruto belemosolygott a csókba. Érezte Sasuke minden egyes rezzenését, hallotta nyögéseit, látta kipirult arcát, melyek összességétől totál beindult. Most le vállt a fekete hajú ajkairól, és elkezdte szívni a nyakán azt az édes márványszínű bőrt. Sasuke kézfejével halkította nyögéseit, amit Naruto rögtön félresöpört és még ennek tetejébe egy mérges pillantással jutalmazta kedvesét. Naruto látta a fekete szemekben az ijedséget, mire gyengéden elmosolyodott.
-Hallani akarom az édes hangodat. Most mindenért kárpótollak. - miután befejezte mondókáját, elindult nyelvével ugyan arra a körutazásra, melyet a keze már megtett.
Sasuke hangját most nem volt mi halkítsa, így a már lassan sikítások töltötték be a szoba csendjét. A szőke lassan lehúzta a fekete boxert vigyázva, nehogy abbahagyja a szorgalmas munkát. Közben az érdes felületű nyelve elhagyta a vörösre szívott mellbimbót és lassan a hasat is befejezte. Sasuke hátravetette a fejét, ezzel mélyen belefúrva a párnába, majd érezte, hogy szerelme nyelve vészesen közelít ahhoz a ponthoz. Egy ideig levegőt is elfelejtett venni, amikor megérezte Naruto nyelvét tagján, de amikor a szőke a szájába vette Sasukét, a fekete hajú majdnem elélvezett a forró érzéstől. Nem kellett sokat dolgoznia Narutónak, mert pár erősebb szívás után kedvese teste megfeszült és egy hangos nyögés kíséretében a szájába élvezett. Sasuke próbált levegőhöz jutni, addig Naruto lenyelte a szájában lévő nedvet az utolsó cseppig. A fekete hajú tudatáig csak most jutott el, hogy mit csinált pár pillanattal ezelőtt. Hirtelen felült, de ekkor látta, hogy a szőke sem fogja sokáig bírni, ha nem csinálnak valamit.
Sasuke fogta és maga alá gyűrte szerelmét. Csókolta, kényeztette, meg minden. Majd nyúlt a tubusért és elkezdte az előkészületeket. Eltorzult az arca a fájdalomtól, Naruto meg képtelen volt tovább nézni.
-Add, segítek. - súgta Sasuke fülébe, majd elvette a tubust és nyomott az ujjára egy nagyobb adagot. Oda illesztette a bejárathoz, majd lassan nyomni kezdte befelé a krémtől csúszós ujját. Érezte hogy ölelik az izmok, így kénytelen volt arra gondolni, hogy milyen lenne, ha már a tagja lenne ott. Ránézett Sasukére, és ismét azt az eltorzult arcot látta. Úgy akart segíteni, hogy odahajolt a fekete nyakához, majd szívni, kényeztetni kezdte a területet. A várt hatás nem maradt el. Sasuke hangosan nyögdécselt, csípőjét néha erősebben nyomta a benne lévő ujjra. Fájdalmat is érzett, de vágyat is a másik után.
Miután Naruto érezte, hogy az bent lévő ujja kényelmesen elfér, akkor társított a meglévő mellé még egyet. Nem kellett sok idő, és a harmadik is bent volt. Sasuke hangja megőrjítette a szőkét. Ekkor Naruto figyelmes lett valamilyen mondatfoszlányokra, melyek a fekete felől érkeztek. Jobban hegyezte a fülét, majd amikor meghallotta az egészet hatalmasat nyelt.
-Naruto, téged akarlak. - ismételte meg hangosabban Sasuke.
A szőke megragadta a feketét a karjánál, és maga alá húzta. Így Naruto volt felül, és Sasuke alul. A szőke levette a boxert, mely alatt már fájdalmasan ágaskodott tagja. Sasuke is vetett egy pillantás az elővett szerszámra, de sok ideje nem volt gyönyörködni, mert Naruto már a lábait fogta, és lassan furakodott egyre beljebb.
Az ifjabbik Uchiha nem számolt azzal az érzéssel, mellyel szembe került. Irgalmatlan erővel szorította maga alatt a takarót, szorosan összezárta szemeit és próbált minél halkabban tűrni. Ez a kínlódás Naruto figyelmét nem kerülhette el, ezért eleresztette a fekete lábait, a füléhez hajolt, majd súgott bele.
-Sasuke. - majd ismételte a nevet, mígnem a szólított kinyitotta a szemeit. - Nézz rám és lazulj el. - ahogy a szőke mondta, a másik úgy követte.
Nem telt sok időbe, és Sasuke megszokta a kellemetlen érzést, mely minden egyes lökéssel valamiféle vággyá csiholódott át. Most is erősen markolászta a takarót, de most már az élvezet miatt. Mikor már érezték mind a ketten, hogy nincs sok a végéig, Sasuke elengedte az anyagot és Naruto nyaka köré emelte kezeit. Pár erősebb lökés után a fekete hajú nem bírta tovább és átlépte a kiteljesedés kapuját, és mikor Naruto megérezte, hogy az izmok tagja körül összeszűkültek, követte szerelmét. A napbarnított test ráomlott a márvány fehérre. Levegővételüket próbálták szabályozni és élvezték egymás leheletének melegét. Naruto kihúzódott Sasukéból és oldalra gurult, így maga is kényelmesen elterülhetett az ágyon.
-Le kellene fürdenünk, nem? - kérdezte a szőke, de semmi kedve nem volt fölkelni. Sasuke csak odabújt Narutóhoz, szorosan magához ölelte, majd válaszolt a kérdésre.
-Majd később. Most inkább aludjunk. - majd egy ásítás, és Sasuke már az álmok mezején járt. Naruto még nézte egy kicsit a békés arcot, és azon gondolkodott, hogy hogy lehetett ekkora hülye. Elengedte élete szerelmét Japánba és majdnem elveszítette. Gondolatban fölpofozta magát, majd egy mosoly kíséretében elaludt.
Naruko és Itachi egy órával később hazaértek. Első dolguk volt megkeresni a fiúkat, akiket elsőből meg is találtak. Bekukucskáltak az ajtón, majd mosolyogtak ahogy meglátták a srácokat egymásba gabalyodva.
-Szóval sikerült. - súgta Naruko a fölötte tornyosuló Itachinak.
-Úgy tűnik. Hagyjuk őket aludni. Biztos fáradtak. - és becsukták az ajtót, majd ők is nyugovóra tértek.