Idő

- Jut eszembe – szólalt meg Ciel, mikor már kezdett számára kényelmetlenné válni a csend, ami a szobára telepedett.
- Hallgatom, Bocchan – válaszolt, mivel a fiú sokáig a gyertyákon táncoló lángokat figyelte szavai után.
- Utánanéztem a fáraónak*, akit a vonaton említettél – kezdte a fiatal gróf, mire a démon szemei érdeklődve pillantottak rá. – A könyvek szerint időszámításunk előtt ezerháromszázhuszonháromban és huszonkettőben uralkodott, egészen a haláláig.
- Én is így hallottam – bólintott rá. Kíváncsi volt, ifjú mestere vajon mire akar kilyukadni.
- Ami azt jelenti, hogy emberi években számolva már idősebb vagy háromezer kétszázhuszonegy évnél is. – Hangjában nem volt sem meglepetés, sem más érzelem. Egyszerű tényként kezelte.
- Nos, igen. Azt hiszem, számomra máshogy telik az idő, mint az ön számára – mondta kicsit elgondolkodva. – Mivel nincs szükségem alvásra, nekem itt a földön töltött idő egyetlen hosszú napnak felel meg.
- Én el sem tudom képzelni, milyen lehet háromezer évig élni – vallotta be a fiú halkan, mire Sebastian felkuncogott.
- Nem is kell, Bocchan, elég, ha a saját dolgaival foglalkozik – felelte vidáman, miközben ráborította a paplant.
- Mondd csak, Sebastian… tettél ennyi idő alatt valami olyat, ami ma benne van a történelemkönyvekben? Vagy a démonok teljesen nyomtalanul vannak jelen? – kérdezte kíváncsian. A komornyik újabb kuncogást hallatott.
- Érdekes, hogy felhozta ezt a témát, mikor ön még az emberek között is fiatal – mondta.
- Csak érdekel – hangzott az egyszerű indok.
- Értem. Hogy a kérdésére válaszoljak: igen, tettem olyat, amire még ma is emlékeznek, de természetesen nem nekem, vagy valamely más démonnak tulajdonítják a cselekedetet, hanem akkor létező embereknek.
- És mi volt az? – akarta tudni.
- Talán nem ez a megfelelő esti mese…
- Csak válaszolj, aztán már alszom is, hogy ne fájjon a fejed – vágott közbe.
- Talán erről hallott… - morfondírozott félhangosan. – Az emberek időszámítása szerint hatvannégyben, egy júliusi éjszakán tűzvész tört ki Rómában. Akkori gazdám meg akarta dönteni Néró császár uralmát, és arra alapozva gyújtatta velem a tüzet, hogy a császár szereti a látványát, ezért őt fogják gyanúsítani*.
Pár perc csend volt, míg Ciel gondolkodott a hallottakon.
- Miért, te máshogy számolod az időt, mint az emberek? – kérdezte végül, mire Sebastian megcsóválta a fejét.
- Azt ígérte, hogy aludni fog – emlékeztette elnéző mosollyal. A fiú bosszús pillantást vetett rá.
- De máskor válaszolnod kell erre a kérdésre – jelentette ki határozottan.
- Természetesen – bólintott rá készségesen. – Most már aludjon. Jó éjszakát, Bocchan.
Phatnomhive ifjú grófja aznap éjjel pusztító lángok közt álló fekete alakról álmodott, aki kísértetiesen hasonlított az ő démoni komornyikjára.

2012. július 10.

*: Második széria, hatodik epizód. Amikor Sebastian megjegyzi, hogy ő találkozott életében Smenkhkare fáraóval. Ez a fáraó időszámításunk előtt 1323-22-ben uralkodott, ahogy azt Ciel is elmondja. 1889-ben járunk, így számoltam Sebastian éveit ^^
**: Ez természetesen csak az én kitalációm :D