Másfél héttel az esküvő után még bizonyosabbá vált Hermione terhessége. Elmaradt a havi vérzése. Természetesen nem lepte meg, de ez valahogy még valóságosabbá tette az egészet a számára.
Lucius és ő többet nem csaptak össze. Úgy éltek egymás mellett, mint két idegen. Együtt reggeliztek, időnként beszélgettek, de csak semleges témákról. A házasságuk és a baba soha nem került szoba. Napközbe Lucius fontos emberekkel ebédelt, a befektetéseit intézte és a fiát és annak feleségét látogatta meg.
Draco és Astoria szerencsések voltak a törvény beiktatása előtt egy hónappal kötöttek házasságot, így ők megmenekültek, Hermione persze sejtette, hogy ebben Lucius keze is benne van. Hermione kedvelte Astoriát, annak ellenére, hogy aranyvérű volt, akit aranyvérű elvek szerint neveltek fel, de legalább kedves és Dracora is jó hatással volt.
Hermione napjai munkával teltek. Sok időt töltött a családjával és a barátaival. Harry, Ron, Ginny és Luna igazi barát módjára álltak mögötte, ahogy az egész Weasley család. A Kúriában persze nem látogatták meg, de minden nap beszéltek vagy levelet váltottak.
Mind friss házasok voltak, de csak az övé volt boldogtalan. Harry és Ginny épp a nászútjukról tértek haza, amikor beiktatták a törvényt. Ron és Luna megelőzték a törvény beiktatását, Ron soha nem vallotta be, de Hermione sejtette, hogy Percy, aki az új miniszter asszisztenseként dolgozott súgott az öccsének.
S most, hogy kimaradt a vérzése elérkezett az idő, hogy meglátogasson egy gyógyítót. Természetesen Luciust nem hívta el, még csak meg sem említette neki. Lunát választotta, mert megbízott a képességeiben és mert nem félt tőle bizalmas kérdéseket feltenni.
A kis vizsgálónak a falait fehérre és zöldre festették, egy vizsgálóágy, egy szék és egy fotel volt az összes berendezés, meg egy paraván, ami mögött át tudott öltözni vizsgálati köpenybe. Luna először vért vett tőle, amit átadott az asszisztensének.
- Szóval a Feltáró teszt terhességet mutatott ki?
- Igen. Kétszer is – egy pipa a kérdőíven.
- Az e havi vérzésed pedig kimaradt?
- Igen.
- Rosszullét, gyengeség, mágikus képességekben zavar?
- Nem, nem és nem – három pipa.
- Fáradtság?
- Egy kevés.
- Mellfeszülés?
- Igen, de nem kellemetlen.
- Rendben, feküdj hanyatt, megvizsgálom a hasadat.
A manuális vizsgálat után, megérkezett az asszisztens a vizsgálatai eredményekkel. Luna mosolyogva vette át őket, de amint a végére ért már nem mosolygott.
- Valami baj van? Luna? Luna!
- Hermione, a véredben kimutatták a Molestus bájitalt.
- Az lehetetlen! – olyan hirtelen ült fel, hogy majdnem leesett az ágyról.
- A tesztet többször is elvégezték, nincs hiba. Elfogyasztottad.
- De én soha nem. Nem tenném kockára a kisbabám életét! – a Molestus egy betiltott termékenységi bájital volt, ami bár nagymértékben elősegítette a fogantatást, de igen komoly magzatkárosító hatása miatt veszélyesnek ítélték. Az ilyen terhességeknél magas volt a fizikai deformitások száma, olykor szellemi károsodás, koraszülés, vakság és még rengeteg egyéb mellékhatás.
- Előfordulhat, hogy tudtod kívül valaki adott neked belőle? – Hermione azonnal tudta a választ. A molestus egy szinte teljesen színtelen, édeskés szagú bájital, aminek az íze alkoholos az erjedése miatt.
- Lucius egy pohár pezsgőt adott nekem akkor éjjel. Luna, mi lesz most a kisbabámmal? – mind két kezét a hasára szorította, mintha ezzel megvédhette volna.
- Azonnal elkezdjük a bájital kivonását a véredből. A semlegesítő főzetet a következő 12-15 órában adagoljuk neked az én megfigyelésem alatt. Szerencsére elég kis mértékben van csak jelen a véredben és még terhességed korai szakaszában tartasz.
- Luna. Mire számítsak? – de Luna Weasley semmi bizakodót nem tudott mondani, helyette magához ölelte a barátnőjét.
Lucius Malfoy mestere volt annak, hogy elrejtse az érzéseit. Még azok elől is, akik ismerték. Ezért nem tudta senki, milyen különös érzéseket váltott ki belőle feleségének megváltozott állapota.
Megdöbbentően közel voltak azokhoz az érzésekhez, amelyeket akkor érzett, amikor Narcissa-val Draco-t várták. Izgatottság, félelem és öröm. Persze ezt Hermione nem tudta, de Lucius tekintete mindig rajta volt. Odafigyelt arra, hogy rendesen eszik-e, eleget iszik és nem hajszolja túl magát.
Narcissa nagyon korán ágynak esett és végig gyenge maradt, de Hermione sokkal erősebb fizikummal rendelkezett, annak ellenére, hogy ő is alacsony és filigrán teremtés volt. Minden este mikor hazaért kifaggatta a manókat és a portrékat és addig nem tudott lefeküdni, amíg meg nem nézte az alvó feleségét.
Azt is tudta, hogy a felesége aznap fog először vizsgálatra menni. Szerencsére az istápolyban is voltak barátai, akik értesítik az eredményekről. Sokkal egyszerűbb lett volna megkérdezni a feleségét, de minden bizalmaskodást el akart kerülni vele.
Persze biztos volt benne, hogy minden rendben van. Hermione erős és egészséges és mugliivadék is, azok pedig híresen szaporák, de a jelentés nem azt tartalmazta, amit várt.
Semmi konkrétum, de annyi biztos, hogy valami komoly. Mi másért tartanák benn a feleségét kezelésre és további vizsgálatokra. Mindent hátrahagyva, az ösztöneire hallgatva azonnal oda hoppanált.
A recepciósban volt annyi jó érzés, hogy nem tartotta fenn sokáig és azonnal megadta a szobaszámot. Három emelet és két hosszú folyosó után végre ott állt az ajtóban. Ott volt benn a felesége, egy rakat idiótával körülvéve, egy fotelben ülve sápadtan és remegve.
- Hermione! – a megjelenése és zilált külseje az összes jelenlévőt megdöbbentette.
- Maga!
- Rohadék! – Potter és Weasley dühödten pattantak fel, de Hermione gyorsabb volt náluk. Olyan erősen vágta pofon a férjét, hogy az megtántorodott.
- Te mocskos szemétláda! Egy gyilkos halálfaló! Te aljas féreg – minden egyes jelző egy ütés volt a férfi mellkasára, aki hiába próbálta meg lefogni a hadakozó nőt.
- Hermione, elég! – Potter megragadta a karját, a mellkasára vonta és csitítani kezdte a zokogó lányt.
- Szent Malazár, mi a fene folyik itt?
- Még kérdezi, Malfoy? – Arthur Weasley tűnt a legnyugodtabbnak a társaságban. – Mit gondolt mi fog történni miután Molestust adott Hermionénak, csak hogy hamarabb megfoganjon?
- Arra számítottam, hogy hamar megfogan és mind a ketten előbb túlleszünk rajta.
- Maga Malfoy még annál is alávalóbb, mint idáig gondoltam. Képes a saját gyermekét is megnyomorítani.
- Micsoda? Mi folyik itt?
- A molestus mellékhatásairól.
- Miről beszélnek? Milyen mellékhatások?
- A szülési komplikációk, a koraszülés, a magas vetélési arány, a szellemi és egyéb károsodások magas előfordulása - sorolta a mellékhatásokat Molly Weasley.
- Mit gondoltál miért van feketelistán ez a bájital? – Hermione kicsit összeszedte magát és visszaült a fotelbe ahol Ginny Potter ölelte át finoman.
- Nem tudtam a mellékhatásokról, esküszöm!
- És szerinted számít ez? Utána sem néztél! Mert téged csak az érdekelt, hogy minél előbb megfoganjon ez a gyerek. Elvégre a csodálatos, aranyvérű Lucius Malfoyt hol érdekli a félvér gyermeke!
- Igen is érdekel! – egyáltalán nem tetszett neki a sok tekintet, de attól még nem fogja hagyni, hogy ilyen képben tüntessék fel. – Számít nekem a gyermek!
- Itt az új adag ideje – Luna lépett be egy zöld bájitallal a kezében. – Mr. Malfoy, nem számítottam magára – átadta a bájitalt a barátnőjének, aki egy húzásra megitta, majd még fehérebb lett és nyöszörögve kuporodott össze a fotelbe.
- Mi történik? – megpróbálta megérinteni a feleségét, de az elütötte a kezét.
A semlegesítő főzetnek nagyon erős, keserű íze van és erős fájdalmakat okoz a fejben, a gerinc mentén és a végtagokban – sorolta Luna Weasley.
- Már túl vagy három adagon, kis drágám! – Molly Weasley egy vizes poharat nyújtott át, de Hermione képtelen volt meginni.
Lucius csak állt és nézte, ahogy ezek az emberek körbeveszik aggodalmukkal, figyelmükkel és szeretetükkel a feleségét, őt teljesen kirekesztve és bűnösnek kiáltva. Hisz az is volt.
Hermionénak igaza van abban, hogy a tudatlanság nem mentség. Nem volt képes tovább a szobában maradni. Éppen olyan hirtelen hagyta el a kezelőt, ahogy érkezett. Viszont nem jutott messze. Alig egy emelettel lejjebb egy székbe rogyott.
- Nem akartam – az ő vére volt az a magzat, soha nem kárhoztatta volna fogyatékos életre.