Ames nagyon komoly, (de tényleg) arccal áll Maxék előtt. Egy fegyvert fog rájuk.

Logan és Alec aggódó arccal néznek rá, de Max arcán éhes vigyor jelenik meg.

- Helló… fiú!

- Mi a…?! – hördült föl, amikor a lány dorombolva bújt hozzá, és a nyakkendőjét kezdte bontogatni.

Alec kárörvendően vigyorgott rá biztonságos távolságból.

- Maxben van macska DNS-is. És mit csinálnak a macskák háromszor egy évben?

Whitenak a pillanat tört része alatt tudatosult a lényeg. Vöröslő arccal próbálta lefejteni magáról Maxet.

- Sicc! Rossz cica! Sicc, sicc! Húzzál már innen!

- Ugyan már… szexifiú…

- Anyád!

- Ugyan miért? – búgta Max. – Hisz mindketten felnőttek vagyunk…

- És testvérek!

- Szerinted a macskáknak számít ez? – vigyorgott immár Logan is.

Whitera már teljesen rácsavarodott Max és megrántotta a nyakkendőjét.

- Na idefigyelj! Vagy megteszed, vagy elterjesztem rólad, hogy Túl a barátságon rajongói klub tagja vagy!

- Nem is!

- De szerinted ez érdekelni fogja a pletykát?

- Nem érdekel, akkor se. Azért se!

- Mi van? Te nem szereted a szexet? Pedig nagyon jó érzés… - mosolygott rá sokat mondóan Max.

- De, csak az a bajom, hogy veled kéne…

Ames rezignáltan sóhajtott, miközben Max még szorosabban bújt hozzá, és hangosan dorombolt.

- Nem ez van a forgatókönyvben – panaszkodott Logan.

- Te panaszkodsz? – nézett rá csúnyán Ames. - Te nem is vagy benne, ebben a jelenetben.

- Nem? – lepődött meg Logan. - Akkor bocs. TC-ben találkozunk – köszönt és eltűnt az egyik sikátorban.

- Akkor hol is tartottunk?

- Ott annál a résznél, hogy azt mondom, hogy segítek meg keresni Sandemant, hogy megtudjam az igazságot – mondta az NSA ügynök a felhevült Maxel nem törődve.

Alec kérdően nézett Amesre.

- Miért kéne hagynunk, hogy csatlakoz hozzánk? Csak egy jó indokot mondj.

- Mert ez van a forgatókönyvben – húzott elő egy A4-es méretű füzetet a semmiből.

Alec is előhúzott egyet, csak az övé rongyos és piszkos volt.

- Hányadik oldalon? – kérdezte pirulva, miközben a lekváros oldalakt próbálta szakítás nélkül szétszedni.

- 26 oldalon, 7-es sor – készségeskedett Ames.

Max továbbra is hangosan dorombolt, szorosan Ameshez bújva. Ames már rég feladta, hogy levakarja magáról a tüzelő lányt.

- Szerintem ugorjuk át azt a részt, amikor rábeszéled Maxet, mert szerintem, úgyis igent mond – nézett Alec Maxre.

Ames helyeselt.

- Szerintem is. Kezdjük ott, hogy Max azt mondja, hogy "Gyere, elviszünk TC-be, de ha cseszekedsz kicsinálunk."

- Oké, nekem megfelel. Gyerünk Max! Mond! – unszolta Alec.

Max azonban oda sem figyelt rá. Továbbra is Amest ölelgette.

Ekkor egy sztentori hang szólt közbe.

- SZÁLJ LE RÓLA, ÉS MOND AZT A KURVA SZÖVEGET!!!!!

Max ijedten nézett körbe.

- Isten szólt?

Valahol olyasmi hang hallatszott, mint ha valaki egy forgatókönyvet vágott volna a földhöz.

- IGEN, ISTEN. DE MOST MOND AZT KIBASZOTT SZÖVEGET!!!!!

Max gyorsan lemászott Amesről.

- Nyenyenyennye! Hehhehehhehhe!!! – nevette ki Ames Maxet.

- Gyere, elviszünk TC-be, de ha cseszekedsz kicsinálunk – mondta gyorsan Max, ijedten pislogva az ég felé.

Az égen egy hatalmas csészealj jelent meg. Fényei pontosan rájuk irányultak.

- Jé, de szép – mosolygott Max.

Ames és Alec összenéztek. Egyszerre kezdték lapozgatni a forgatókönyvet.

- Ez nincs benne!!!

- Mi franc ez?! – kiabálták egy más szavába vágva.

Egyre erősebb szél kavargott körülöttük, ami a ruhájukat cibálta. A következő pillanatban egy űrhajó belsejében találták magukat.

Egy apró barna nyálkás bőrű lény jelent meg előttük. Hatalmas fekete csillogó szemeit rájuk szegezte.

- Üdvözöllek titeket földlakok – mormogta mély dörgőhangon.

Alec csak egy uhh-t tudott kinyögni, Amestől pedig egy ernyedt integetés futotta.

Max azonnal előre hajolt.

- Jajj de cuki vagy! – nevette. – Hát nem cuki? – fordult hátra feléjük.

- Hát nem – vágta rá Ames.

A lény csúf arca elkomorult.

- Azért vagytok itt, mert segítségre van szükségünk.

Ames azonnal tiltakozni kezdet.

- Á-á! Én egy UFÓ csaj sem csinálok föl!

- Nem arról van szó, de tulajdon képen…- gondolkozott el a lény. – Lányok! Gyertek be.

- Nem! Nem! Szó sem lehet róla! – tiltakozott egyszerre Ames és Alec.

Ekkor az ajtón hat gyönyörű nő lépet be, hiányos öltözékben. Karcsúak és mellesek voltak, és szempilláikat hevesen rebegtették a két férfi felé.

A két férfi nyál csorgatva nézték őket. Egy mást kezdték ütögetni.

- Látod őket?

- Cicik! Cicik!

- Micsoda cicik!

- Én alattuk akarok meghalni!

- Héhé! – fortyant fel Max. – Az előbb velem nem volt kedved! Milyük van, ami nekem nincs?

- Kettős nemük- jegyezte meg halkan az űrlény.

Ames és Alec egyszerre léptek hátra.

- Pfúj.

- Undorító – nyekeregte az űrlény. – Mi ezért szoktunk földieket elrabolni. De ti nem ezért vagytok itt. Lányok, mennyetek, ma nincs dolgotok – intett a csalódott lányoknak. A lányok vettek egy éhes csalódott pillantást a két férfira.

- Akkor mi a dolgunk? – kérdezte Max undok mosollyal az arcán.

- Nos a dolgotok az, ami szokott: megmenteni a világot. Ugyan hiszen ti vagytok a CSK1!!!

- Tévedésbe vagy, mi a DA vagyunk – világosította fel Ames.

Az űrlény elkomorult.

- Nos ez gond. De tudtok bunyózni?

- Asszem – mondta Alec kelletlenül.

- Konspirálni?

- Jelen – emelte fel a kezét Ames.

- Van köztetek nő?

Ames végig mérte az önelégülten vigyorgó Maxet.

- Mondhatni.

Max durcásan nézet rá.

- Akkor jók lesztek ti is.

- Oké, de mit kell csinálnunk? – erősködött Ames.

- Azt később majd megtudjátok.

- Miért később? – nyavalygott Alec is.

- Mert azt mondtam! Vagy elő kerül a nadrágszíj!

Ames megszeppenten fojtotta a felháborodását.

- Aszed félünk tőled? – vagánykodott Alec.

Ames óvatosan meg bökte.

- Inkább hallgass. Családban nőttem fel. A nadrágszíjtól érdemes félni.

- Komolyan? – hajolt közelebb Alec.

Max is helyeslően bólogatott.

- Az nagyon rossz, bár egyes helyzetekben, egész élvezetes.

- Mit kell félni egy nadrágszíjtól? – csodálkozott Alec.

- A nadrágszíj akkor kerül elő, amikor átjön anyukád egy-két barátja, és neked…

Max megrázta a fejét.

- Nem, nem akkor. Akkor amikor, nincs pénzed és gyorsan kell szerezned…

- Oké, ti mi a francról beszéltek? – csattant fel értetlenül Alec. – A nadrágszíjjal elverik az embert! Tényleg mi az, amit akkor kell csinálnod a nadrágszíjjal, amikor anyád barátai átjönnek?

- Mi? – pislogott pirulva Ames. – Semmiről. Nem lényeg. Inkább mi az, amikor nincs pénzed?

- Az? Szintén semmi.

Ames kezet nyújtott Maxnek.

- Ezt megbeszéltük. Mindkettő semmi.

- Akkor most el mondom miről van szó – húzta ki magát az űrlény.

- Most?! – kérdezték kórusban.

- Később van nem?

- Végül is….

- Nos az történt, hogy lopni akartuk a HBO csatornát, amikor egy nagyon undorító felvételre bukkantunk…

- Paris Hilton szex videójára?

Minden szem Amesre vetődött.

- Csak tippelek – vont vállat.

Az ufó megrázta a fejét.

- Annál is rosszabb volt. Ezen egy videón, csomó undorító dolog volt, egy nagyon dagadt nő, aki éppen borot…

- Ne mond ki! – sikították egyszerre.

- Szóval sejtitek, aztán kimászott a kútból az a gonosz kislány… és jött egy hívás, hogy 7 nap, és meghalunk.

- És ez mikor volt? – kérdezte Alec.

- 6 napja. Ezért kelletek. Vissza kell mennetek a Földre és megölni.

- De akkor nem mi kellünk nektek – csapott a homlokára Ames. Keressétek fel Antony Lapigla öcsét a Seven Days-ben. Visszautazik 7 napot az időben és meggátolja, hogy megnézzétek.

Az űrlény elhúzta száját.

- Ő már hamarabb látta, mint mi.

- Oh… csak egy ötlet volt.

- Nos akkor vissza is küldlek titeket- már készült megnyomni egy közeli konzolt, amikor Ames közbe szólt.

- És ha nem? És ha nem tesszük meg?

- Összezárunk a lányokkal.

- Holnapra halott lesz a ribanc! – vágta rá Ames.

Az űrlény elégedetten bólintott.

OOOOOOOOO

Ames az állát vakargatta.

- Hát ez nem kukoricázik velünk.

- Hülye – morogta Alec, és kezével arrébb lökött egy kukoricát. A növény meghajlott majd ahogy Alec elengedte, Max arcába csapódott.

- Hé! - panaszkodott a lány.

- Ez egy kukoricára jó trükk volt – vihogott Ames tovább, ahogyan tovább haladtak a kukoricásban.

- Ames! Még egy kukoricás vicc, és meg ettem veled az első bokrot, ami a kezembe akad!

- A kukorica száras növény, nem bokros….

- Anyád!

- Nahát ti milyen okosak vagytok, ezt nem is gondoltam volna…

- Na mit mondtam – húzta ki magát Ames.

Alec végig mérte Maxet, majd egy fitymáló pillantást vetett Amesre.

- Ne túráztasd magad, nem rád gondolt. A lepkékkel beszélt

Ames csalódottan eresztett le.

Ekkor kijutottak egy tisztásra, ahol a kukoricák le voltak hajtva.

- Gabonakörök - vakargatta az állát Ames. - Vajon mit ábrázolhat?

- Gőzöm sincs – vont vállat Alec.

Max közéjük furakodott.

- Szerintetek köze van a Manticorhoz?

- Ugyan – horkant fel Ames. – Ez nem a Lost! Itt nem függ össze mindig minden mindennel.

- Igazad lehet.

Az égről lenézve a kukorica mezőre, a gabonakörök egy mantikor rendkívül pontos vonalait mutatta.

- Akkor menjünk, a házhoz, valahol ott lesz a kukoricás mögött – bökött előre Ames,

Alec megrázta a fejét.

- Nem, nem. Arra - bökött a másik irányba.

- Vagy éppen arra – mutatott egy harmadik irányba Max.

- O-oh – suttogta halkan Ames. – Azt hiszem eltévedtünk. Ez rossz nekünk, nekem…

Percekig némán álltak, nem néztek egymásra sem.

- Nos akkor mit tegyünk most? – kérdezte tétován Alec.

Ames körbenézett.

- Esetleg megpróbálhatnánk megkeresni a házat.

- És mégis hogyan?

- Öööö…- nyújtózkodott Ames, de nem tudod a kukoricák felé nyújtózkodni. – Max merre menjünk? – fordult hirtelen a lányhoz..

- Arra – indult meg a lány valamelyik irányba.

Alec felháborodva nézett Amesre.

- Ez most mire volt jó?

- Majd meg látod, de most kövessük, mielőtt elvesztjük, és kereshetjük őt is – indult a lány után.

Alec lehorgaszdtotta a fejét, és fájdalmasan dörzsölte a homlokát. Miután beletörődött, abba, hogy nem hallgatnak rá, követte őket.

Egy laza két órás gyaloglás után megtaláltak egy nagyon régi pajtát.

Alec döbbenten nézett az önelégülten vigyorgó Amesre.

- Hogyan? De hogy…? Hogy csináltad?

- Ez pusztán csak a hülyék szerencséje.

Alec hümmögött.

- Hmmm…hmmm.

- Menjünk be!

Ahogy beléptek a pajtába, látták, hogy rég elhagyatott. A régi elavult munkagépeket vastagon fedte a por, és a pókok vastag hálót szőttek az alkatrészek közé.

Ames és Alec Maxet küldte előre a biztonság kedvéért, hátha a gonosz kislány rájuk támad.

A pajta belső részén megtalálták a kutat, de valami meglepő volt körülötte. Pontosabban sok meglepő dolog.

A kút körül legalább két tucat különböző korú gyerek állt. Üveges tekintetüket Rájuk szegezték. Velük szemben egy tizenhat év körüli, amis ruhába öltözött fiú állt. Kezében egy hatalmas vértől csöpögő kaszát tartott.

- Elnézést – szólította meg Ames. – Nem itt lakik a gonosz kislány, akit a kútba fojtottak?

A fiú először csak nézett rá, majd készségesen válaszolt.

- Melyiket keresik?

- Miért több is van?

A fiú bólintott.

- Persze. Ott van az a kislány, akit az apja dobot a kútba, de őt már feleslegesen keresik, mert az Örökség kicsinálta. Vagy maguk a videós kiscsajt keresik?

Ames és Alec egyszerre bólintottak.

Max egy a falon lógó kaszát kezdte el piszkálni.

- Ő vagy 150 mérföldre lakik innen, a szomszéd megyében.

- És hogy jutunk oda? – kérdezte Alec, míg Ames elrángatta Maxet a veszélyes mezőgazdasági eszközöktől, miután a kasza leesett a falról és fél centire kerülte el Ames fülét.

A fiú előrébb sétált, hogy ki tudjon mutogatni az ablakon.

- Ha átvágnak azon az erdőn, eljutnak a régi Vorhouse táborig, ott majd Mr. Kruger útba igazítja magukat. De közbe esik D. Rakula vendég kastélya, ahol biztosan kapna szobát alkonyattól pirkadatig.

- Köszönjük, de ti kik vagytok? – kérdezte meg Ames.

- Mi? – hökkent meg a fiú. – Mi Kukor Ica gyermekei vagyunk! – vágták rá kórusban a gyerekek.

- És hol van az anyátok? – hajolt közelebb Max mosolyogva, tökéletes rálátást adva a fiúnak a melleire.

- Ott – bökött oldalra egy dundi nőre.

A nő egy hintaszékben ült és egy pulcsit kötött. A szék jobb oldalán egy halom pulcsi feküdt, a baloldalon pedig egy nagy kupac gombolyag.

- Oh, hello! – nézett fel rájuk. Aztán vissza is tért a kötéshez.

Ames és Alec összenéztek.

- Akkor mi most mennénk is – hátráltak, és a karjánál fogva elrángatták a tiltakozó Maxet, aki meg akarta nézni mi van a cséplőgép belsejében.

5