Halihóhahó! :DD Itt az új feji, remélem örültök! :) A hétvégén megírom még szerintem a Skizofrénia kövi fejezetét is (szándékomban áll ^o^) szóval reméltem még eljárkáltok errefelé. ;)
Megkérdezem itt, is, ( A Skizofréniánál is meg fogom - hogy többen is lássák =^.^= ) Hina-chantól (aki egy kis cuki :D ) megint kaptam két marhajó rajzot ;) /ezer hála *sok-sok puszi érte!* És eszembe jutott egy ötlet... Neki is tetszett, szóval éppen ezt tervezgetem... Lehet, hogy még ma, vagy a hétvégén megcsinálom... Na hablatyolok, ahelyett hogy leírnám a lényeget... ^^" Csinálok egy oldalt Devianart-on, ahova felrakom majd Hina-chan rajzait, és a sajátjaimat is. Ezek a rajzok mind a történeteimhez kapcsolódnak, így azt gondolom, hogy ez egy jó ötlet. Hiszen így - talán - az olvasottságot is növelhetem majd... :)
Szóval ha elkap bárkit is az ihlet, akármelyik történetem kapcsán, és rajzolni támad kedve, az nyugodtan küldje el az email címemre, én pedig felteszem majd az oldalra. :) Természetesen odaírom, hogy ki rajzolta, szóval majd írjatok nekem nevet. :D
EMAIL: llorakukacgmailponthu. :)
Ismeretlen :D : Ezt nem dönthetem el helyetted... hogy kinek szurkolj :DD Hát az biztos, hogy vágnának egy WTF arcot xD Azt viszont gondoltam, hogy - nagyjából - mindenkinek le fog esni az esküvős dolog... hiszen Kise egy tipikus szőke herceg ^^ Hehe. Köszi, hogy írtál, remélem még fogsz is, és hogy tetszik a történetem. :)
Betti-chan: :DDDD Kösziiiii :3 Dolgoztam rajta ;) Remélem mindegyiket folytatod ;)
Hinamori (Hina-chan): Örülök, hogy még mindig jó :D Reméljük az is marad xD Hehe... Tényleg? A legtöbb keresett oldal? :D Ezt jó hallani... nagyon boldog vagyok, amiért ezt írtad! ^.^ *.* Képzeld nekem a gmail... mindig lesem, hogy írtatok-e... :3
By: Lora98
U:i. A Devianart-os nevem is szintén Lora98-lesz. Ha csak nem lesz foglalt, mert ha igen, akkor nyugi, úgy is szólni fogok. ;) Sőt, majd belinkelem az oldalt a profilomba. :))
- Na de Kise-kun... nem igazából fogunk összeházasodni, ugye ezt tudod? - néztem jelentőségteljesen a szőke srácra, aki csak vigyorgott mint egy idióta.
- Igen, tudom. De alig várom azt a napot, amikor valóban össze fogunk házasodni... - nyúlt ki egy göndör hajtincsemért, majd szájához emelte, megpuszilta, és csillogó tekintettel, mosolyogva belebámult a szemeimbe -, Kurokocchi...
- Kise-kun... - Néztem bele a szemeibe, aztán megráztam a fejemet. - Remélem nem felejtetted el, hogy fiú vagyok...
- Nem, Kurokocchi... elég jól tudom, hogy fiú vagy... - Vigyorgott, mire éreztem, hogy elpirulok, így elfordítottam a fejemet..
Aztán a műszempillával díszített szemeimmel, a többiek döbbent arcára néztem, és kissé oldalra döntöttem a fejemet.
- Minden rendben? - kérdeztem, mire gyesek ki-be nyitogatták a szájukat.
- H...h-hogy minden... rendben? - nyeldesett Aomine-kun. - Tetsu! Mi a franc ez az egész?!
- Aomine-kun, ma egy klipet forgatunk, és...
- Nem, nem erről beszélek! - Mondta. - Hanem... erről - intett a ruhám felé -, meg erről... - Mozgatta a mutatóujját közöttem és Kise-kun között.
- Kise-kun a párom-
- Kurokocchi...! - Kiáltott fel mellettem Kise-kun lelkesen.
- ...a klipben.
- Kurokocchi... - Motyogta azon nyomban lelombozódva, de szinte oda sem figyeltem rá.
- Nem erről beszélek...!
- Dai-chan...
- Mi ez a cucc...! Ez a ruha! Hogy lehet... te... miért? - kérdezgette, mire összehúztam a szemöldököm.
- Mizohata-san engem is felkért. A feltétel az volt, hogy nekem nőnek kell beöltöznöm... Nem gondoltam volna, hogy így meglepődtök... vagy... talán rondán nézel ki? - néztem rájuk, mire számomra érthetetlen okból elvörösödtek.
Talán megfázás?
És...
Mintha...
Valami piros csöpögött volna le a földre...
Ah... Mindegy...
- Öh... eh... nem Tetsu... sz-szép vagy... - Fordította oldalra a fejét a Aomine-kun, hogy ne lássam az arcát.
Nem értem...
- Kuroko-kun... nem hiszem el, hogy te vagy a Jéghercegnő! - Kiáltott fel az edző "Fan" stílusban, mire csak megrántottam a vállam.
- Hát... igen. Ez a pár nap elég húzós volt... - sóhajtottam -, rengeteg sok fotózásom volt, de nagyon élveztem. - Engedtem meg magamnak egy kis mosolyt.
- Tetsu-kun... - Sétált közelebb hozzám Momoi-san, és a kezeit a melleihez szorította.
- Momoi-san...?
Megállt előttem, majd jó alaposan szemügyre vett. Párszor pislogtam, ér értetlenül bámultam rá. Mi lehet a baj?
- Féltékeny vagyok Tetsu-kun... - Bökte ki aztán.
Hogy...?
- Eh? Satsuki?
- Momoi?
- Ne aggódj Momoi-san - mondtam gyorsan, miután le esett -, te sokkal gyönyörűbb vagy nálam. - Mosolyogtam kedvesen.
- Mert most már nem csak az enyém leszel... Eh?
- Jajj, ne... Tetsu...
Valami rosszat mondtam?
- Ehh?! - Kiáltott fel Momoi-san, majd elvörösödve hátrált pár lépést. - Tetsu-kun... T-tetsu-kun azt mondta... ő...ő...! - Akadozott a hangja, aztán pár másodperc elteltével ájultan a földre zuhant.
- Momocchi...! Ez nem az a pillanat amikor el kell ájulni...! - Nyafogta Kise-kun, de Momoi már nem hallotta.
Aomine-kun egy fejrázás után odasétált a lányhoz, és a hátára vette. Egy kis ideig csend volt, de aztán Himuro-san megszólalt.
- Kuroko-san... You're beautiful~...
- Tatsuya! - Kiáltott fel megdöbbenve Kagami-kun, én pedig újra csak elpirultam.
- Thank you, Himuro-san... - Válaszoltam én is angolul, mire hallottam egy meglepett hümmögést a Yosenes-től.
Tudok én...
- Nyaa~ Kuro-chin annyira aranyos vagy...
- Köszönöm Murasakibara-kun...
- Szó-szóval... tényleg te vagy Kuroko? - kérdezte érdekes arccal Wakamatsu-san, mire Aomine-kun csak elsuttogott egy "Idiótát". - Pofád lapos Ganguro!
- Kit neveztél te Gangurónak?! - Kiabáltak egymásra, mire Akashi-kun csettintett a nyelvével.
- Daiki. - Suttogta alig hallhatóan, de Aomine-kun így is megborzongott. Akashi-kun aztán vetett egy szúrós pillantást Wakamatsu-sanra, és neki ennél több se kellett.
- Igen, én vagyok. - Válaszoltam az előbb feltett kérdésre. - Miért...?
- Ah, se-semmi. - Legyintettek azonnal páran, és voltak olyanok is akik a tarkójukat vakargatták.
Elvörösödve.
- Milyen mocskos elmétek van srácok... - Nézett rájuk szúrósan Riko-san. - Remélem semmi piszkos dolgot nem műveltetek Kuroko-kun képeivel... - Mondta halkan, mire többen is tovább vörösödtek.
- Ehehe... n-nem semmit...! - Mondták szinte azonnal, ami egy kicsit feltűnő volt.
És egyáltalán nem voltak túl meggyőzőek...
Habár nem nagyon értettem, hogy Riko-san mire is érti, ezt a piszkos dolgot...
- Kuroko... - Lépett közelebb Kagami-kun, és óvatosan félresimította a hajamat. - Beautiful boy... I love you~ - Suttogta a fülembe, mire jólesőn megborzongtam, és teljesen biztos voltam benne, hogy csak én hallottam azt, amit mondott.
Kissé elvörösödtem, és ezt Kise-kun is látta, ezért ellökte Kagami-kunt mellőlem.
- Takarodj Kagamicchi...! - Fújtatott Kise-kun.
És egy kicsit furán is ejtette ki Kagami-kun nevét...
- Ch... azt lesheted!
- Már megint jön a civakodás? - hallom Takao-kun hangját magam mellől. - Az előbb még elmondták, hogy mennyire szerelmesek beléd, aztán majdnem agyonverték egymást, erre meg... megy minden előröl. - Nézett rám a szemeivel, majd kacsintott.
Oh.
Szóval elmondták a többieknek is?
- Ahogy elnézem, nem nagyon lepődtél meg Tet-chan. - Kuncogott, én pedig csak bámultam magam elé, majd megráztam a fejem.
- Ah... nem. Tudok róla. - Válaszoltam, majd felpillantottam a falon lévő hatalmas órára.
Ahh.
Idő van.
- Um... mindenki. - Mondtam, és meglepődésemre mindenki rám figyelt. - Mennünk kell. Gyertek. - Fordultam meg, majd arra kezdtem el sétálni, ahonnét jöttem.
Nem néztem hátra, ugyanis hallottam a mozgolódást, a csoszogást, a lépéseket... Biztos voltam benne, hogy követnek.
És, hogy nem veszítenek szem elől.
Ebben a ruhában biztos, hogy nem.
Sétáltunk és sétáltunk, és egyszer csak észreveszem - szorosan - magam mellett Kise-kunt meg Kagami-kunt. Csak felhúzom a szemöldököm, mire pirulva elfordítják a fejüket. Hallok hátulról pár kuncogó és horkantó hangot, de nem fordulok hátra.
Ahogy a mellettem lévő kettős se.
Kise-kun sétál a bal, Kagami-kun pedig a jobb oldalamon.
- Nee~ Kurokocchi, Minsuke mikorra tervezi a debütálásodat? - mosolyog Kise-kun, és én még a szemem sarkából is látom, hogy Kagami-kun értetlenül összehúzza a szemöldökét.
- Miután végeztünk a forgatásokkal, és ha a klipet már mindenhol adják...
- De hát már így is elég ismert vagy... Nem lesz sok neked ez egy kicsit Kurokocchi...? - nézett rám aggódva, én pedig csak megráztam kissé a fejem.
- Lehet, hogy sok lesz, de mindenképp szeretném ezt csinálni... Tudod, Kise-kun, már nagyon várom, hogy sztár legyek. - Mosolyogtam rá.
- Áljj, állj, állj... - hadarta Kagami-kun -, ez meg mit akar jelenteni? - kérdezte.
- Igen, mit Tetsuya? - villant meg Akashi-kun szeme.
- Maa~ maa~ hát azt, hogy Kurokocchi híres lesz! Mindenki ismerni fogja őt az egész - tett egy kitáró mozdulatot a kezével Kise-kun -, világon! Filmekben, tévékben, zenékben, újságokban... mindenhol szerepelni fog! - Vigyorgott.
- Itt azért még nem tartunk Kise-kun...
- Ne légy szerény Kurokocchi...! Már így is sokkal több munkát ajánlottak fel neked, mint nekem! Amikor én kezdtem, nem volt ennyi munkám...
- Ezt, hogy értitek? Kuroko? - kérdezte Midorima-kun, én pedig hátrapillantottam, így láttam, ahogy feltolja a szemüvegét az orrán..
- Ja Tetsu, mi ez, hogy... sztár leszel?
- Amit Kise-kun is mondott... modellkedni fogok... Mindent amire felkérnek, és amit Mizohata-san elfogad...
- De... mi lesz a kosarazással? - nézett kissé kitágult szemekkel rám Kagami-kun.
Biztos voltam benne, hogy a többiek is hasonló arccal nézhetnek rám.
- Szándékomban áll a Téli Kupán részt venni... de... - néztem álmodozóan -, ezt szeretném csinálni. - Mentem tovább, vigyázva nehogy elessek a magassarkúm miatt.
- De... - kezdte újból Kagami-kun -, ha ezt fogod csinálni... mi lesz... velünk? - nézett a csapattársaimra. - Annyi dolgod lesz, hogy ránk nem is marad időd-
- Kagami-kun...
- Kuroko-kun...! Végre meg vagy! - Futott felénk Akiko-san, ezzel megszakítva a beszélgetésünket Kagami-kunnal. - A főnök már nagyon vár...! Ha nem sietünk csúszni fogunk, pedig még ma meg akarjuk csinálni a Touous diákokkal is! Gyerünk-gyerünk, gyerekek, mozogjunk! - Siettetett minket, és mi úgy is tettünk, ahogy mondta.
Próbáltam óvatosan tipegni a cipőmben, de valahogy nem ment. Nem azt mondom, hogy futottunk, csak sietősen... mentünk.
A következő pillanatban azt észleltem, hogy már a levegőben vagyok. Kissé felkiáltottam, majd felnéztem a "támadómra."
Kagami-kun kapott fel engem - mily ironikus - menyasszonyi pózban. Vigyorogva pillantott le rám több másodpercenként, majd elkezdett rohanni. A helyzet hirtelen tűnt túl nevetségesnek és szürreálisnak, ezért a számra kellett szorítanom a kezemet, hogy ne nevessek fel.
Kise-kun kiáltozott utánunk, és megint csak voltak páran, akik ugyanígy tettek. Aztán Kagami-kun gyorsan hátranézett Akiko-sanra, és megkérdezte merre kell menni.
Akiko-san kuncogva megrázta a fejét, és válaszolt.
Mosolyogva megráztam a fejemet, és tovább bámultam a vigyorgó Kagami-kunt.
...
Aomine csak nézte a halom idiótát maga előtt, és összehúzta a szemöldökét. Azt már réges-rég tudta, hogy Kise bele van esve Kurokóba, de hogy Kagami is...
Biztos volt benne, hogy az az idióta szőke tett valamit, különben Kagami nem akarta volna beverni a képét... És amennyire felbőszült volt a vörös hajú, Kise tette is elég súlyos lehetett...
Aomine nem értette miért zavarja ez a tény, de nem is nagyon érdekelte...
Vagyis, ezt hitte.
Látta, ahogy Kagami Kuroko lábai alá nyúl, felkapja, és elrohan vele. Fintorgott, amikor Kagami keze Kuroko derekán landolt, és amikor a kék hajú felmosolygott a másikra.
Belenyúlt a zsebébe, közben persze vigyázott, nehogy Satsuki leessen a hátáról. Előkotorta a papírfecnit a nadrágjából, és lepillantott rá.
A szíve nagyot dobbant, ahogy elolvasta a "jelenetét." A mondatot újra és újra elolvasta, és érezte ahogy a teste felmelegszik. Nem tudta miért érez ilyesmiket, de amikor már a gyomra is vetett egy kisebb hátra szaltót, már nem tudott magával mit kezdeni.
Újra lenézett a papírra, és vággyal elködösült tekintettel bámulta a mondatot ami bizsergésre keltette az összes sejtjét.
"...a táncolás végén, átkarolod Kurokót, és..."
Szívdobbanás.
"...szenvedélyesen megcsókolod."
- Na basszus... - Takarta el Aomine az elvörösödött arcát, bár a szeme sarkából még így is látta Imayoshi kárörvendő vigyorát.
Pár pillanattal később megigazította magán Momoit, és követte a többieket.
Köszii, hogy elolvastátok. :)