11. fejezet
Rossz hírek
Az este leszálltával megérkeztek a rend tagjai. Mr Weasley, Tonks és Shacklebolt már öt körül odaértek és segítettek Mollynak teríteni, Sirius is lejött. Lupin viszont már kora délután elment és csak késő este tért vissza. Piton és Dumbledore érkeztek utolsóként. Az igazgató közölte a többiekkel szomorú hírt.
- Sturgis Podmore -t elfogták a Minisztériumban, amint éppen be akart hatolni a Jóslatok termébe. Minden bizonnyal az Imperatus átok hatása alatt állt. Artur, Nymphadora, Kingsley tia MInisztériumbna dolgoztok, láttatok-e valakit ott, akiről sejtjük, hogy Halálfaló?
Mr Weasley válaszolt:
- Lucius Malfoyt szinte minden nap látom. Sokat beszél Caramellel, lehetett rá alkalma, hogy megátkozza Sturgist!
- Mi lesz most vele? - kérdezte Mrs Weasley.
- Hat hónapra az Azkabanba zárják… - felelte Dumbledore.
Sirius felmordult:
- Az több idő annál, mint amennyit még ép ésszel el lehet viselni!
- Sajnos nem tudunk rajta segíteni! Mindannyian tudtuk, hogy mit vállaltunk, amikor a rendbe léptünk. Hogy elérjük a célunkat azért a biztonságunk, az egészségünk vagy az életünk sem túl nagy ár! - mondta komolyan Dumbledore. - Hiába próbálnám meggyőzni Caramellt, inkább ártanék, mint használnék vele.
- Caramell nem akar tudni a Halálfalókról. Tisztában van vele, hogyha Albusnak igaza van, akkor neki vége. Félti a pozícióját és lassan már senkiben sem bízik meg. A fejébe vette, hogy Dumbledore sereget szervez ellene! - dörmögte mély hangján Kingsley.
- Nincs még veszve minden! Szemmel kell tartanunk a börtön környékét. Van egy olyan érzésem, hogy a dementorok már nem sokáig őrzik az Azkabant. Ha igazam van, akkor majd kiszabadíthatjuk Sturgist. De ez egyben azt fogja jelenti, hogy az ott raboskodó Halálfalók is kiszabadulhatnak. Legalábbis ezt tervezi Voldemort! – nézett Pitonra a varázsló.
A professzor átvette a szót és röviden összefoglalta, hogy mit tudnak Voldemort következő lépéséről, ezt megtoldotta még néhány nehezen támadható következtetéssel a Sötété Úr távlati terveivel kapcsolatban. Még Siriusnak is el kellett ismernie, hogy Piton információi pontosak és hasznosak voltak – ettől azonban csak még jobban gyűlölte őt.
Tonks kért szót:
- Egy régi barátom elárulta, hogy ma bejelentetés érkezett a Minisztériumban, hogy Londonban látták Siriust. A bejelentő azt is tudta, hogy Sirius animágus, sőt pontosan le is írta az ismertető jegyeit. Csak a szerencsének köszönhetjük, hogy Kingsleyvel sikerült megelőznünk Caramellt, így Scrimgeour tőlünk értesült erről. Amikor a miniszter rákérdezett Scrimgeour már mindenről tudott. Így az ügy nálunk maradt, sőt még valami dicséret - félét is bezsebelhettünk a parancsnoktól. Arra gyanakszom, hogy az információ közvetlenül Caramellhez érkezett, ha ez igaz, akkor mindannyian sejtjük ki volt az az éles szemű megfigyelő. A Reggeli Próféta holnapi száma már biztosan tele lesz a hírrel és Caramell úgy fogja előadni, mintha hatalmas előrelépés történt volna az ügyben. Óvatosan próbáljuk majd hamis nyomokkal elterelni a figyelmet Londonról, de most egyelőre várnunk kell ezzel! – fejezte be a boszorkány és közben igyekezett kerülni Sirius pillantását.
Tonks után Bill számolt be arról, hogy állnak a koboldokkal zajló tárgyalások. Végül szó esett Roxfortról és Harry -ről is. Az igazgató végül Siriushoz fordult:
- Ne aggódj Harry miatt! Nem mondom, Dolores megnehezíti az életüket, de biztonságban vannak! A leveleket viszont elfoghatják a minisztérium emberei, úgyhogy gondoljátok meg, mit írtok le! Ha nincs más, azt hiszem, befejeztük! - szólt és felállt. Mielőtt a kandallóhoz lépett volna még Elphilas Doge-val és Hestia Jonessal váltott néhány szót. Piton közben Siriushoz fordult:
- Látom, Sirius, megint nem bírtál magaddal! Ezután már biztosan nem hagyhatod el a házat, persze így legalább nem kerülsz veszélybe… - jegyezte meg gúnyosan.
Sirius felpattant és a pálcájához kapott, de a mellettük álló Dumbledore egy pillantással nyugalomra intette:
- Perselusnak, abban igaza van, hogy a házat nem hagyhatod el. A Rendet sodornád veszélybe, már így is megnehezítetted Nymphadora és Kingsley munkáját! – szólt szigorúan az igazgató – Egy pár szót még szeretnék váltani Remussal! - folytatta szelídebben.
Tonks feszülten figyelt, de csak a beszélgetés végét hallotta:
- Tudom nem kevés, amit kérek, de feltétlenül szükséges! Gondold át ,de ne tégy semmit addig, amíg nem szólok! - mondta Dumbledore
Lupin bólintott:
- Úgy lesz!
- Nos örülök, hogy rád számíthatok! - fogott kezet vele az igazgató, és Piton kíséretében, amilyen váratlanul jött olyan hirtelen távozott.
- Mit mondott neked Dumbledore? – kezdte faggatni barátját Sirius, amikor az visszaült az asztalhoz.
- Ezt nem mondhatom el! - válaszolt Remus.
- Persze Dumbledore, meg az ő kis titkai – vakkantotta Sirius - Pitont bezzeg minden tervébe beavatja! Hallottad mit mondott rólam Pipogyusz? Csak azt ne mond, hogy igaza van! Mintha nem akarnék részt venni az akciókban, vagy félteném az életem!– háborgott tovább.
- Szerintem meg se kellene hallanod, amit mond!- zárta le rezzenéstelen arccal a témát Remus.
Sirius a gyűlés után még morózusabb lett. Csak akkor derült fel, ha Siport bosszanthatta. Már maga sem tudta, hogy a kényszerű rabságot gyűlöli –e jobban vagy magát a Black házat. Szombaton Hedvig levelet hozott Harrytól és ez végre egy kicsit kizökkentette a varázslót az önsajnálatból. A levélben Harry írt Umbridge –ról és arról, hogy újra megfájdult a sebhelye.
Ebédnél Harry levele volt a téma..
- Ki a fene, ez az Umbridge? – kérdezte Sirius.
- Artur mondott róla néhány nem túl hízelgő dolgot… –felelte Molly.
- Az, mit jelent?
- Hát, begyöpösödött agyú, korlátolt, vén sárkánynak nevezte.
- Arturnál ez már elég nagy szó…
- Rossz néven vette, hogy Umbridge fel akarta oszlatni a mugliügyekkel foglalkozó osztályt!
- Ez az Umbridge volt az, aki két éve megszigorította a vérfarkasok munkavállalását – tette hozzá csendesen Lupin.
- Akkor neked sincs sok okod, hogy kedveld!
- Miatta nem kapok munkát évek óta! De nemcsak a vérfarkasokat gyűlöli, hanem minden félembert. A sellőket meg akarta gyűrűztetni… - folytatta Remus.
- Mintha Tonks is említette volna a nevét!
- Igen, abban a békás történetben, ő volt a gonosz államtitkár – felelte mosolyogva Remus.
- Délután bejön Nymphadora! – állt fel Molly és elkezdte leszedni az asztalt - akkor majd megkérdezheted Umbridge-ről!
Tonks munka után valóban benézett. Mohazöld apródfrizurát viselt és hetyke orrot, volt a megjelenésében valami manószerű.
- Umbridge? Már meséltem róla… Mindig is utáltam! Veszélyes nő, szűk látókörű, nagy hatalma van és előszeretettel alkalmaz erőszakot. Ha engem kérdezel, a legrosszabb kombináció. Szerintem figyelmeztesd Harryt, hogy vigyázzon vele, mert nem tűri az ellenszegülést. Ráadásul így néz ki – mondta - és az asztal körül ülők nagy derültségére átváltozott. Arca ijesztően eltorzult és egy kövér varangyra emlékeztető ábrázat jelent meg a helyén. Széles száj, lapos orr, mélyen ülő apró szemek.
- Szóval ilyen Umbridge – fejezte be a boszorkány az előadást visszaállítva a saját arcát
- Azt hiszem, beszélek Harryvel, muszáj figyelmeztetnem! – döntötte el Sirius.
- Ezt nem teheted, túl veszélyes!- szólt szigorúan Molly - Nem volt elég az a kavarodás, amit az állomáson okoztál?
- Dumbledore csak a levelekre mondta hogy vigyázzunk, de én a kandallóból fogok vele beszélni!
- Szerintem nem jó ötlet! – erősködött a boszorkány és Lupinra nézett.
- Meg lehet csinálni, ha nem marad sokáig, és valaki közben figyel – vonta meg a vállát Remus.
- Harrynek is kellene a támogatás, ha már Dumbledore nem találkozhat vele! - tette hozzá Tonks. Mrs Weasley, látva hogy hasztalan az ellenállása, nem szólt semmit, inkább duzzogva elvonult.
- Mikor csináljuk? - kérdezte izgatottan Sirius.
- Hajnalban lenne a legjobb, de először mindenféleképpen körül kell nézned, hogy csak ők lássanak! – felelte Remus és félrehúzódva tervezgetni kezdték a beszélgetést.
Amíg Lupin őrködött, hogy Sipor nehogy kihallgassa őket, Sirius Harryval beszélt a tűzön keresztül. Egy negyedóra múlva a varázsló kihúzta a fejét a kandallóból.
- Elég sokáig tartott! - jegyezte meg Lupin
- Harry nem akarja, hogy kutya képében meglátogassam a roxmorti hétvégén! - szólt csalódottan Sirius.
- Úgy látszik neki több esze van, mint neked! Ha olvastad volna a Reggeli Prófétát meg se fordulna a fejedben ilyen ostobaság!
- Úgy emlékszem, régen nem féltél ennyire a kockázatos helyzetektől!- szólt gúnyosan Sirius.
- Te és James kerestétek a veszélyt! Én jobban szerettem volna nyugodt, békés életet csak sajnos nekem nem az jutott! – szólt dühösen Lupin és otthagyta bámuló barátját.
Amikor délután ismét találkoztak Remus már az útra készült.
- Ne haragudj Remus, nem úgy gondoltam!- mentegetőzött Sirius.
- Semmi baj! Tudom mikor kell komolyan venni, amit mondasz és mikor nem. Sajnos most el kell mennem! - mondta és a kandallóba lépett- - Ég áldjon Tappmancs!
Október elején újra összegyűltek a Rend tagjai a Black - házban. Sirius még egyszer megpróbált a kandallón keresztül beszélni Harryvel, de ezt a beszélgetést megszakította Umbridge, és ő éppen hogy megúszta a kalandot. A gyűlés csak rövid ideig tartott és nem is jelent meg mindenki. Hiányzott Doge, Hestia Jones, Lupin, Piton és McGalagony sem jött el. Sirius beszámolt a Harryval való beszélgetésekről és arról, hogy figyelik a roxforti kandallókat. Mesélt az önvédelmi szakkörről is, ez az ötlet különösen tetszett Mordonnak. Mrs Weasley azonban szúrós pillantással hallgattatta el az exaurort, amikor az elkezdett újabb és újabb ötletekkel előállni, hogy milyen bűbájokat kellene megtanulniuk Harryéknek. Sirius először érezte úgy, hogy végre hasznára van a rendnek és ez elégedettséggel töltötte el.
Mr Weasley egy újabb gyanús balesetről számolt be; O'ment az egyik minisztériumi tisztségviselőt a Szent Mungóba kellett szállítani, mert elveszítette emlékező- és beszédkészségét. szerencsére nem volt reménytelen az állapota.
A tanácskozás végén felállt Dumbledore és így szólt:
- Mindannyian tudjuk, mit akar megszerezni Voldemort és meg kell akadályoznunk terve véghezvitelében. A Minisztériumban folytatnotok kell az éjszakai őrködést. Ahogy Sirius is elmondta a hopp hálózatot figyelik: a Minisztériumban és Roxfortban biztosan. Csak akkor használjátok, ha feltétlenül szükséges!
- Albus, ha megengeded - szólt Molly - Az Odúban minden évben szoktunk Halloweenkor mulatságot rendezni, arra gondoltam, hogy bár ez nem az Odú, ha van kedvetek tartanánk egy kis ünnepséget. Sirius már belegyezett. Szeretném, ha mindannyian eljönnétek!
A rend tagjai egyöntetű ovációval fogadták a meghívást. Dumbledore mosolyogva így szólt:
- Szerintem ez nagyszerű ötlet, remélem tánc is lesz!- kacsintott a boszorkányra és Molly buzgón bólogatott.