KÉTSÉGBEESÉS
23. Fejezet /Folytatódik a virrasztás/
House még mindig ott ült és a Cameron-nal való kapcsolatáról elmélkedett. Olyan ostoba volt. Mindvégig úgy érezte, hogy a rokkantsága miatt vonzódik hozzá.
Mert sérült.
Egy nyomorék.
Összerezzent mikor arra a bizonyos estére gondolt. Cameron egy igazi randit kért cserébe hogy visszajöjjön hozzá, ő pedig beleegyezett. Annyira szép volt abban a fekete ruhában. Emlékszik rá hogy elpirult mikor odaadta neki a mellcsokrot: Jimmy-nek igaza volt… bejött neki.
Egy csodálatos este lehetett volna… és talán egy új élet kezdete, ami azt illeti. De nem… el kellett csesznie, mint általában. Aztán Cameron újra megkérdezte, hogy hogy érez iránta, és ahelyett hogy elmondta volna az igazat, kikerülte a kérdést és őróla kezdett beszélni, akkora fájdalmat okozva amekkorát csak lehet.
Részletesen emlékezett rá mit mondott akkor este Cameron-nak mert előre begyakorolta. Tudta hogy meg fogja kérdezni, hogy érez iránta és fel akart készülni rá. Be akarta biztosítani, hogy a páncélja megmarad vele szemben. Amikor megkérdezte már készen állt.
- Az a tévképzete hogy helyrehozhatja azt, ami nem tökéletes. Ezért ment hozzá egy haldokló rákoshoz. Ön nem szeret, csak akar. És most hogy a férje meghalt, újabb személyen akar jótékonykodni. Ezért is jött el velem ma este. Kétszer annyi idős vagyok, nem jóképű, nem elbűvölő, még csak kedves sem. Az vagyok, amire szüksége van. Sérült ember.
Újra eltolta magától. Emlékszik, ahogy a mosolya apró remegéssé majd a szép, érzelmekkel teli arca érzelmektől megfosztottá változik. Még a szemei is ezt tükrözték.
Erős volt, nem tört össze és nem sírt.
Istenem, milyen idióta volt House. Ezután Cameron egy hónapig elkerült minden személyes érintkezést vele, a szakmai kapcsolatnál maradt.
Ez többet jelentett, mint amit szavakkal ki lehet fejezni. House gyakran üldözte, mint vadász a zsákmányát a szarkasztikus beszólásai alatt – különösen mikor mind együtt voltak, a differenciál diagnózisok során.
Ő pedig elviselte.
House mindig a saját érzéseivel harcolt. Mikor Cameron dühös volt rá vagy levegőnek nézte, semmit sem akart jobban, mint a karjaiba venni, mindent elfeledtetni vele csak az ajkait Cameron-én érezni.
Nem akarta hogy MÁSÉ legyen.
De hamarosan újra elkezdődtek a kölcsönös flörtölések és a dolgok túl hevesek voltak. Nem kockáztathatott, hogy ő is egy Stacy lesz. És istenem, Allison sokkal jobbat megszerezhetett volna, mint egy kiöregedett nyomorékot, gyógyszer problémákkal. A legjobbat érdemelte.
És most mindent megadott volna, hogy visszajöjjön hozzá, még egy esélyt adva. Bár tudta hogy nem érdemli meg. Őszintén szólva azt sem hitte el, hogy eddig kitartott.
Ha visszajön hozzá, megesküszik, hogy 100-szor kárpótolja őt az összes szemétségért és bánatért.
Ekkor Cuddy lépett be a szobába, csendes megkérdezve:
- Hogy megy?
House pont válaszolt volna mikor egy pillanat alatt Cameron monitorjai elkezdtek sípolni.
Wilson, aki éppen House felé tartott, hogy beszéljen vele, meglátta, hogy a nővérek Cameron szobájába futnak ezért ő is odasietett, hogy megnézze, mi folyik ott. Először azt gondolta, Most meg mi a francot csinált, House?, de ennek semmi értelme nem volt, mert egy ideig ő is bent volt kettejükkel a szobában és már akkor sem befolyásolta negatívan az eredményeit House jelenléte.
Mikor kinyitotta az ajtót és belépett, hogy ellenőrizze House és a nővérek már Cameron-t vizsgálják, meglátta a zaklatottságának okát.
Cuddy bement a kórtermébe.
Úgy látszik House hangja még kómában is megnyugtatta Cameron-t… miután annyi mindenen keresztül ment az utóbbi két évben. Még azok után is amiket tett mellette akart lenni.
Viszont Cuddy most már ellenfél volt. Úgy tűnik a hangja, nem igazán nyugtatta meg Cameron-t…
Wilson csendesen odafordult Cuddy-hoz és azt mondta:
- Azt hiszem jobb lenne ha elhagynád a szobát. Úgy gondolom a te hangod zaklatta fel és repítette egekbe az eredményeit.
- És House hangjára miért nem reagált így? Tudod hogy ő is a szobában volt. – kérdezte keserűen Cuddy
Wilson-nak nem volt ideje finomkodni. Az irányítása alá kellett vennie Cameron életjeleit. Visszafordult Cuddy-hoz és lenézően azt mondta:
- Nézd, ő szereti House-t. Eddig barát voltál, de most már csak egy ellenfélnek, fenyegetésnek tart.- szóval kifelé!
- Rendben! – mondta gúnyosan, miközben elhagyta a szobát
House megpróbálta lenyugtatni Cameron-t azzal, hogy a homlokát és a haját simogatta miközben gyengéden beszélt hozzá. Egy kicsit lentebb mentek az eredményei.
- Jimmy, nem gondolod, hogy adnunk kellene neki egy kis dózis Ativan-t? – kérdezte House
- De - válaszolt Wilson – valószínűleg most ez a legjobb, amit tehetünk
Beadott neki 10 cm3 Ativan-t amíg House továbbra is gyengéden beszélt hozzá és simogatta. Tudta hogy gyorsan fog hatni a gyógyszer. A merev teste ellazult, a feje pedig oldalra dőlt.
10 perc múlva Wilson ellenőrizte Cameron eredményeit majd végül megelégedett velük.
Végre House is biztonságosan leülhetett Allison mellé, majd megfoghatta a kezét miután stabilizálódott.
- Láttál már kómásnál ilyen reakciót külső ingerre? –kérdezte Wilson
- Nem, elég szokatlan volt.
House ránézett Jimmy-re és látta rajta hogy valami még nyomasztja.
- Mi az? – kérdezte – Mit nem mondasz el?
Wilson odasétált az ajtóhoz, rárakta a kezét a kilincsre, majd azt mondta:
- House, valójában idetartottam hogy beszéljek veled. Velem kell jönnöd. Forman és Chase visszajöttek, van valami, amit mindhármótoknak hallania kell.
- Nem akarom itt hagyni Allison-t. Fontos? – kérdezte House
- Nagyon fontos. – mondta – Cameron búcsúlevele, megkért hogy olvassam fel mindenkinek.