- Matukaa!

Apró kék bogarak szárnyberregése és a kaktuszok néma csendje válaszolt.

- Cimbiii!

Lightning végigtrappolt a homokos úton, ami barátja faházához vezet. A kis kunyhó ajtaja és ablakai tárva nyitva álltak (Akkora a hőség, hogy felesleges védekezni ellene azzal, hogy bezárkózol a házba, így is-úgy is meg fogsz főni.), Matuka az ereszre színes fényfüzéreket aggatott fel. Este igazán jól mutatott, de amúgy az udvar egy roncstelephez hasonlított. Gumik és abroncsok, hordómaradékok, eldobott autóalkatrészek és fémhulladék hevert mindenfelé - Lightning esküdni mert volna, hogy egyszer egy hűtőt is látott a kacathegyek között -, aminek közepén ott állt barátja háza, mellette az elmaradhatatlan vontatós kocsival.

Lightning lihegve esett be a faház ajtaján. Odabent hasonló kupi uralkodott, mint kint, csak kevésbé töltötte ki a helyet. Matuka egy zsámolyra állított tévé előtt hasalt, s egy horpadt konzervdobozból szürcsölt valamit. Mezítláb volt, amin Lightning mindig nagyon csodálkozott. Hogy nem ég oda a fiú lába a forró talajhoz?

Mindenesetre nagyon szerette Matukát.A fiút még Filmore hozta a faluba, mikor Lightning még nyolc sem volt, és örökbe fogadta - Sarge minden tiltakozása ellenére. Matuka rendkívül hangos gyerek volt, és a katona legnagyobb örömére kalandra vágyva kiköltözött a falu szélére, miután megtalálta ott a régi vontatót. Gyorsan berendezkedett, megtanult vezetni, a többiek pedig minden bogarával együtt hamar a szívükbe zárták a szeleburdi fiút.

- Matuka!

- McQueen! - kiáltott fel Matuka, túlharsogva a régi televízió recsegő hangját. - Mi a helyzet?

Lightning elmutogatta, hogy egy szót sem értett, mire Matuka gyorsan kinyomta a készüléket.

- Cimbi, két nagyon fontos dolog lenne… - kezdett bele Lightning, gyorsan hátrapillantva, nem jut-e mondandója illetéktelen fülekbe. - Összetörtem a Pontiacot…

Cimbi szájából kiesett a szívószál, amit eddig rágcsált.

- Na neee…!

- Nem nagyon - Lightning behajtotta maga mögött az ajtót -, de egy lámpa kiesett és lehorzsoltam az orrát. Viszont apa nemsokára elmegy egy nagyobb versenyre, nem tudnád addig helyrehozni? - pillantott barátjára Lightning esdekelve. - Apa megöl, ha kiderül, használtam a kocsiját…

- Semmi gáz, haver! - Matuka felállt, hátrahajítva a kiürült üveget. - Este visszacsempészem és kipofozom neked.

Lightning hálásan elmosolyodott.

- Megmentesz, Cimbi. No de. Tudod, mi a másik hír?

Matuka arcára kiült a szokásos kifejezés, mikor erősen gondolkodott.

- Ööh… Azannya! Megkérted Miss Sally kezét? - csillant fel a szeme.

- Jaaj, Cimbi, dehogy! - nevetett fel Lightning. - Apa elengedett a versenyére!

Matuka leesett állal bámult.

- A nemjóját…

Lightning kuncogott.

- Bizony!

Lightning kihajolt a kisbusz ablakán, szőke haját hátracsapta a menetszél. Két oldalán Luigi és Guido kártyáztak, szemben velük Sarge terpeszkedett el az ülésen és húzta a lóbőrt. A kisbuszt, ahogy megszokott volt, Filmore vezette - nem is adta volna senki kezébe szeretett járművének kormányát -, mellette pedig Hudson olvasgatott valamit.. Lightning kicsusszant a testvérpár közül, leszórva pár kártyalapot, és apja üléséhez egyensúlyozott.

- Mit olvasol? - pillantott át a férfi válla felett.

- A versenyzők listáját - lapozott vissza az újság elejére Hudson. - Nézd, egy csomó országból érkeznek nevezők. Finnország, Anglia, Franciaország… ő itt például Nelson Piquet, ő nyerte a tavalyi Formula 1-es futamot.

Lightning komolyan bólintott.

- Szerinted lesz esélyed legyőzni?

Hudson felnevetett.

- Meg fogom próbálni.

- Ha te meg is előzni Piquetet, Tambay-t tudni sose legyőzni! - kiabált előre Luigi önérzetesen.

- Miért? - vonta fel a szemöldökét Hudson, ahogy hátrapillantott az olaszra.

Guido áhítatosan suttogott:

- Ő vezetni egy Ferrari…!

Lightning felnevetett, de hangja hirtelen csuklásba fulladt.

- Hoppá - mosolygott apja, és egy kulacs vizet nyomott a fiú kezébe. - Izgulsz?

Lightning bólintott, mire sikerült leönteni magát.

- Pedig inkább nekem kéne, nem? - Hudson tettetett sértődést rejtett a hangjába. - Végülis én versenyzek, nem te!

Lightning majdnem elárulta magát egy titokzatos mosollyal, de még időben rendezte arcvonásait.

- Áh, apa, te egy csomó ilyen versenyen voltál már. Simán lenyomod őket!

- Nem hinném, Lightning. Sokan közülük nem csak körpályás versenyeken indultak, tapasztaltabbak, több lehetőségük van…

- Úgy érted gazdagabbak - vágott közbe Lightning.

Hudson megcsóválta a fejét.

- Nem csak a pénz számít, Lightning.

A fiú csücsörített.

- Attól még sok előnyt szerezhetnek!

- Kivéve ha lenni nekik Ferrari! - szólt bele a beszélgetésbe ismét Luigi. - Nem számítani, mennyi arany lenni zsebben, ha…

- Tudjuk, Luigi!

Az autó apró köveket köpve száguldott el a kanyarban, Lightning büszkén pillantott utána. Imádta apja autóját - főleg, mert a férfinak ugyanaz volt a neve, mint magának a modellnek, ami miatt Sarge folyton cukkolta Hudson-t -, de méginkább büszke volt apjára, hogy eljutott idáig.

Egyszer én is vezetni fogok ezen a pályán.

Megfordult és végigsétált a box utcán. Nagy volt a sürgés-forgás, mindenki a másnapi versenyre készült. Mindent ellenőriztek, a McLaren csapatnál ment a kiabálás egy eltűnt szett gumi miatt, valahonnan német ordibálás hallatszott. Benzin és műbőr szaga terjengett a levegőben.

Lightning imádta.

Épp előtte kilöktek a boxból egy autót, a vezetőmérnök pedig alapos fejmosásban részesítette a pilótát.

- Megmondtam, hogy úgy vigyázzon erre az autóra, mint a legnagyobb kincsére! Erre mit csinált? Mit csinált?!

A férfi hevesen gesztikulált, Lightning akkor is meg tudta volna állapítani, hogy olasz, ha nem látta volna a box feletti táblát.

Elio di Angelis, született Elio Bernoulli, a mezőny legfiatalabb versenyzője. Sötét, a melegtől tincsekbe tapadt haját piszkos pilótaszemüveggel tűrte hátra, kezét lazán a poros kezeslábas zsebébe ejtette.

- Nincs ennek az autónak semmi baja! Francesco tud vezeti, szinte jobban, mint én…

Lightning nem tudta, miről beszélnek, de szórakoztatta a jelenet. Ám ekkor, ahogy Elio maga mellé mutatott, észrevette, hogy a versenyző nincs egyedül. Mellette egy másik férfi állt - vagy még csak fiú? Lightning nem tudta volna megmondani. -, aki sok vonásban hasonlított bátyjára. Vállig érő haját oldalt copfba fogta, és habár picit bűntudatosan, de a lehető legönteltebb pillantással az arcán várta a vita végét.

Gazdag ficsúr - fintorgott Lightning, és kikerülve az autót a korláthoz sétált. James Hylton autója húzott el a pályán, a betonút szélén az edző győzedelmes kiáltással lengette meg a stoppert, s boldog mosollyal veregette hátba az autóból kiszálló versenyzőt. Lightningnak rémlett, hogy ez lesz Hyltonnak a búcsúversenye, utána visszavonul a futamoktól.

- Hylton vezetni még mindig genialmente, right?

Lightning meglepetten fordult a hang irányába. Az előbb látott olasz fiú könyökölt mellette a palánkon, barna szemét végigfuttatva a pályán lévő autókon. Lightning alaposabban szemügyre vette a fiút, hanyag tartását, az aranyszín szeplőket a napbarnított arcán, a hosszú szempillákat, a…

Várjunk, mit csinálok?

Lightning döbbenten fordult vissza a pályához, a szíve zakatolt. Erősebben szorította a faléceket, próbált a kanyarban felbukkanó autóra koncentrálni, a gumik csikorgó hangjára a fékezésnél, nem pedig a torkában dobogó szívére…

- Sajnálom, én még be sem mutatkozni - törte meg a csendet az olasz, és határozottan kezet nyújtott Lightningnak. - Francesco Bernoulli!

Lightning habozott, de végül megszorította a fiú kezét. Talán túl hosszú időre is, mert Francesco villantott rá egy széles mosolyt.

- Na neked mi lenni neved?

Lightning úgy érezte, mintha gombóc lenne a torkában.

- Li… Lightning McQueen.

Francesco felkacagott.

- Lightniing? Lenni olyan mint egy fellengzős név versenyzőknél!

Lightning vállat vont és visszafordult a versenypályához. Apja autóját figyelte, ahogy kifarolt a kanyarban, elsiklott az íven, majd újra egyenesbe állt.

- Mit meg nem adnék, ha ezt megtanulhatnám… - suttogta maga elé, egy pillanatra megfeledkezve társaságáról.

- Te akarni versenyezni?

Lightning oldalra pillantva Francesco komoly arcával találta szembe magát.

- Minden álmom. - Nem tudta, mi ütött belé, hogy egy ismeretlennek ezt így bevallotta, de valamiért úgy érezte, megbízhat a fiúban… bár az minden mozdulatával és szavával erre próbált rácáfolni. - Kiskoromtól kezdve néztem az autóversenyeket, ahogy száguldanak a pályán, olyan sebességet érnek el, amit előttük senki sem… Nézd csak! Ő ott - bökött állával apja felé, aki épp kiszállt az autójából - az apám.

- Hudson Hornet? - pislogott nagyot Francesco. - Te biztos ugratni engem.

- Nem viccelek.

- Akkor ő tanítani neked sok trükköt, si? - mosolygott az olasz.

- Nem… - komorodott el Lightning - sajnos nem. Apám mindentől félt, kiborulna, ha közölném vele a vágyam. Egyetemre akar küldeni.

Francesco hallgatott egy darabig.

- Tudod, McQueen, Francesco is mindig akarni versenyezni. Mio fratello, Elio versenyezni nagyon jól, de Francesco érzi, benne lenni több mint Elioban.

- Téged sem engednek pályára? - kérdezte Lightning reménykedve.

- Pero, csak én még tanulni, nem indulni nagy versenyen.

- Hé, Francesco! Gyere már!

Franceso a szemét forgatta, ahogy meghallotta bátyja kiabálását, majd ellökte magát a korláttól.

- Elio hív, nekem kell menni. - Francesco elsétált, Lightning kábán meredt utána, ám a fiú az utolsó pillanatban még visszafordult. - Hé, McQueen!

Lightning szíve nagyot dobbant, ahogy a másik kimondta a nevét.

- Igen?

- Mi találkozni még?

Lightning habozott.

- Talán - vont vállat, igyekezve, hogy az olasznak ne tűnjön fel, mennyire zavarban volt. Francesco erre egy széles vigyorral az arcán búcsút intett és eltűnt bátyja nyomában a boxban.

- Hogy is szokták mondani? Az izgalom a tetőfokára hágott! Micsoda verseny, Hölgyeim és Uraim!

A bemondó hangja végigzengett a nézőtéren, a szurkolók őrjöngtek, zászlók szálltak a fejük felett, s ez orgiába belevegyült a versenyautók fülrepesztő zúgása is. Lightning egy kicsit kimaradt ebből, a boxutcában egészen más hngulat uralkodott.

- Haveeer, tudod hogy ezzel az üzemanyaggal nem fog menni! Kell neki a bio cuccom! - erősködött Fillmore.

- Kizárt, hogy a hornetbe beletöltsem azt a löttyöt! - vágott vissza Sarge és faképnél hagyta a férfit. - Hudson, mi a helyzet? - szólt a mikrofonjába a leszerelt katona, majd a választ hallva a boxból a pálya melletti palánkhoz rohant. - Még nem látlak…

Lightning a nagy kavarodásban Luigiékhoz sodródott, akik a a box előtt várták a kerékcserét.

- Mi történik?

- Te nem kapni fejhallgatót? - nézett értetlenül Luigi, mire Lightning megrázta a fejét.

- Apa nem akarta, hogy verseny közben zavarjam - fintorgott a fiú.

Guido a szemét forgatva motyogott valamit olaszul.

- Oh - bólintott Luigi. - A hornet valamiért elakadni alacsonyabb sebességen, szóval tou padre kihozza egy totale üzemanyag és kerékcserére.

Lightning a pálya felé pillantott.

- Akkor szar a helyzet - összegezte. A testvérpár bólintott. - Ki vezet?

- Tambay! - ragyogott fel Luigi szeme.

- Szép kis csapat vagytok, mondhatom! - kiáltott fel Lightning tettetett felháborodással. - Nem akartok apának szurkolni?

- Szerintem Hudson Hornet lenni jobb, mint Tambay - csendült egy lágy hang, és Francesco bukkant fel Luigiék mögött.

Lightning felszisszent.

- Francesco, a sorsod megpecsételődött. Ilyet mondani két Ferrari rajongónak… Halott vagy - vigyorodott el, Francesco pedig nevetve, de eloldalazott az olaszok mellett, akik szóhoz sem jutottak a döbbenettől.

- Egyébként fiúk, én bátyám épp most előzni meg Tambay!

Luigi a szívéhez kapott, Guido pedig rá akarta vetni magát Francescora, aki csak nevetett a felháborodott olasz kiáltozásán.

- Hogy merészeled, te aljas, te áruló!

- Lightningo - fordult Francesco a fiú felé. - Jössz?

- Hová? - nézett furcsálva Lightning az olaszra. - Apa mindjárt ideér.

- Proprio ezért, ne legyünk lábszáruk alatt.

Lightning felkuncogott az apró nyelvtani bakin, de nem szólt semmit. Követte Francesco-t, aki a boxutca mellett a speciális vendégeknek fenntartott emelvényhez sétált. Leültek és egy ideig csendben figyelték a kanyarban felbukkanó autókat. Tambay és Elio már előrébb jártak, de James Hylton és John Watson pont ebben a szakaszban csatáztak a harmadik helyért.

- Apa hol tart? - fordult Lightning az olasz fiú felé.

- Ő volt ötödik, mikor én látni utoljára.

- Az nem is annyira rossz.

Lightning remélte, nem csúszott le nagyon, félt, hogy olyan műszaki hibájuk lesz, amit nem lehet majd kiküszöbölni.

Darrel Waltrip húzott el a boxutca előtt, mikor Hornet felbukkant a kanyarban.

- Hatodik - nyögött fel Lightning, és felállt, hogy lerohanjon segíteni. Ám Francesco utána kapott, tenyere melegen simult a fiú kézfejére.

- Nem menj, McQueen!

- De…

- Ők megoldani - rántotta vissza Lightningot a székre, Lightning megadóan fonta karba a kezét.

- Jó, maradok.

Csend.

- Amúgy nem tudom, miért hallgatok rád.

Francesco mintha meglepődött volna a kérdésen.

- Mert mi lenni barátok?

Lightning pulzusa az egekbe szökött.

Barátok?

Nem értette, miért reagált úgy a teste, ahogy, egyrészt őrülten boldog volt, hogy a másik a barátjának nevezte, hogy mellette ült, másrészt viszont úgy érezte, nem ez lenne a helyes szó kettejük kapcsolatára. Ez a két ellentétes érzés rettenetesen összezavarta.

- Ja - krákogta. - Azt hiszem, azok vagyunk.

Ismét megtelepedett rajtuk a csend, Francesco nyughatatlanul fészkelődött a helyén.

- Francesco annyira szeretne ott lenni pályán - sóhajtotta, s a korlátra könyökölt. - Te próbálni már versenyezni? - kérdezte Lightningot, de közben szemét végig a közeledő versenyzőkön tartva.

Lightningot meglepte a hirtelen kérdés.

- Mármint… Igazi versenyautóval, vagy csak vezetni?

- Incorporeo, mindegy.

- Nos… - Lightning a távolba meredve kereste a szavakat. - Apa háta mögött kijárok gyakorolni egy régi verdával - bökte ki végül. - Sally pedig segít, időt mér, meg ilyesmik.

- Oh. Egy lány? Te lenni vele jóban?

Lightning nem tudta hova tenni, ahogy Francesco arca hirtelen elkomorult.

- Sally aranyos lány. De nem vagyok belé szerelmes, vagy ilyesmi! - védekezett Lightning hevesen, Francesco szája sarka apró mosolyra húzódott.

- És lenni neked tanár, aki kutatni hogyan kell versenyezni? - kíváncsiskodott tovább.

- Nem, nem igazán - vont vállat Lightning. - Csak én, Sally meg egy barátom tudunk róla, senki más. Eljárna a szájuk.

Francesco bólintott, s egy ideig csendben ültek egymás mellett, Lightning kiszámolta, apja hányadik helyen tart, Francesco pedig láthatóan erősen törte valamin a fejét.

- Te, Lightningo.

- Hm?

- Mi lenne, ha én menni ki hozzád és te tanulni tőlem vezetni?

Lightning picit eltátotta a száját.

- Ho… Hogy te eljönnél Radiator Springsbe? De, de… Neked tanulnod kell, nem léphetsz le csak úgy, nem?

- Csak Elionak lenni szerződés a csapattal, Francesco csinálni amit akarni! - emelte meg makacsul az állát. - Ha Lightningo szeretné, Francesco menni ki hozzá.

A kisbusz pár nappal később eggyel több utassal vette az irányt Radiator Springs felé. Luigi és Guido az ablakon bámultak kifelé, Hornet elbóbiskolt az anyósülésen, Francesco is a sarokba dőlve szuszogott, Lightning pedig csak bámulta megigézve a fiú szeplős arcát, nem is tudván, miért.