- Ez pedig a város hotele! - Lightning széles karmozdulattal mutatott az óriási, sárga bójáktól szegélyezett térre, középen az üvegfalú épülettel. Igaz, hogy a legnagyobb déli hőségben ejtették meg a városnézést, Francesco lelkesen figyelt idegenvezetője minden szavára. Odavolt Ramone tetoválószalonjáért, de legfőképp Hornet garázsáért. Lightning apja megengedte nekik, hogy közelről is megnézzék a versenyautóját, ez láthatóan überelte az összes többi programot. Lassan pedig a város végére értek - legalábbis a lakott rész végére.

- Wow, ezek… ezek lenni mik? - Francesco felnevetett, ahogy nem jutott eszébe az angol szó.

- Útterelő bója - segítette ki Lightning. - Sally ötlete volt.

- Sally, akinek a szülei vezetni V8 - ismételgette az újonnan szerzett információkat az olasz.

Lightning bólintott.

- Ő ki? - mutatott hirtelen előre Francesco. - Nagyon csinos! - kacsintott Lightningra, akinek ettől görcsbe állt a gyomra.

- Öö, ja, aham. Ő Sally.

- Ohohó!

Sally a szokásos kék pulcsijában, szabadon szálló hajjal sétált feléjük, rámosolyogva az olaszra.

- Ön bizonyára lenni Miss Sally! - Francesco kézfogásra nyújtotta a kezét, ám aztán kezet csókolt a lánynak, Sally kuncogott.

- Igen, én vagyok. Ejnye Lightning, mindent elfecsegtél rólam? - fordult a fiú felé.

- Ch, dehogy is, nem vagy annyira fontos - húzta fel az orrát Lightning, hogy bosszantsa a lányt. Sally színlelt sértődéssel bokszolt barátja vállába.

- Hova mentek? - kérdezte végül.

- Megmutattam Francesco-nak a várost, meg szeretnénk még kimenni a Karburátor-kanyonhoz.

- És hogy tetszik Radiator Springs? Lightning nem untat? - kacsintott Francesco-ra Sally.

Mi van ezzel a kacsintgatással?! - bosszakodott Lightning.

- Oh nem, Lightning lenni igazán gentile! A városotok pedig lenni lenyűgöző. Olyan misterioso!

- Az már igaz - bólintott Sally, Lightning közben azon pirult, hogy Francesco az 'aranyos' 'helyes' szinonímáját használta rá. - Hallottad már a titokzatos Ufó-fény legendáját?

- Oh bocsi Sally, de szerintem mennünk kell, szeretnénk még pihenni is délután, szóval… - Lightning megfordította Francesco-t a vállánál fogva, és egy bocsánatkérő mosollyal ott hagyta a csodálkozó lányt.

Lightning szeme felpattant, ahogy az első napsugár besütött szobája ablakán.

Ma elkezdjük az edzést Frannel!

Aztán ledöbbent, hogy becézte a fiút, pedig még csak pár napja ismeri. Komótosan, szándékosan lassan szöszmötölve öltözött fel, ballagott át a benzinkút éttermébe, hogy aztán ismét az egekbe szökjön a vérnyomása. A bolt tulajdonosa, Flo a pult mögött matatott, miközben Francesco-val beszélgetett. A fiú lazán az asztalnak dőlt, fehér pólót és kopott, szürke melegítőt viselt, haja pedig…

Lightning pislogott.

- Jó reggelt, Flo! - köszönt hangosan. A nő visszaintett, Francesco széles mosollyal fordult felé.

- 'Reggelt, Lightningo! Te aludni jó sokáig! - kacsintott a fiúra, Lightning pedig nem akarta azonosítani a kacsintás okát/célját.

- Kimerítettek az elmúlt napok. - Nyújtózkodott, majd feltornázta magát egy bárszékre.

Utálok alacsony lenni - morogta magában.

- Tudod, Francesco, nekem ez volt az első igazi verseny, amin ott lehettem.

- Oh, ez lenni igaz - ismerte be az olasz.

- Kérsz kávét, bogaram? - csicseregte Flo, aki élénkzöld ruhájával és barátságos mosolyával beragyogta az éttermet. Igazán vidám jelenség volt sötét tónusú bőrével és kontyba kötött, göndör fekete hajával.

- Igen, köszönöm - bólintott Lightning. Francesco-val leültek egy távolabbi sarkába a helyiségnek, míg Flo a reggelijüket készítette.

- Akkor… ma kezdjük az edzéseket? - szaladt ki Lightning száján a kérdés. Nem bírta már tovább magában tartani.

- Ha te gondolni készen állsz rá…

Lightning felvonta a szemöldökét a rejtett cukkolás hallatán.

- Persze, hogy készen állok! - Lehalkított hangjába annyi fennköltséget préselt, amennyit csak tudott. - Hudson Hornet fiával beszélsz, Bernoulli!

Francesco kuncogott, haját egy alig észrevehető mozdulattal oldalra tűrte, hogy ne lógjon a szemébe.

- Egy kávé a nagy Lightning McQueennek… - lépett az asztal mellé Flo, s egy az étterem logójával díszített bögrét téve le a fiú elé. - Virsli tojással, valamint szintén egy kávé a vendégnek!

- Grazie, Flo! - villantott ragyogó mosolyt a nőre Francesco.

Lighting csak biccentett. Alig várta, hogy menjenek. Belekortyolt a kávéba, de rögtön vissza is rakta az asztalra.

- Fran… cesco, mit fogunk csinálni? - Majdnem megint becézte, jobban kellene figyelnie.

- Te majd meglátni. - Francesco csak ennyit mondott titokzatos szemhunyorítással.

Francesco keze a kézfején, a másik a térdén, a Pontiac fordult, Lightning a bőre bizsergésére koncentrált, az autó kishíján egy bokorban landolt.

- Lightningo! - Az olasz hangja bosszúsan csendült. - Te nem figyelsz!

- Sajnálom… máshol járt az eszem.

Lightning lefékezte a kocsit, kezét az ölébe ejtette. Francesco nem húzta el az övét.

- Oh. Sally-n?

- Mi? - kapta fel a fejét Lightning. - Dehogy! Ő… ő csak barát.

Francesco elmosolyodott.

- Akkor jó. Na, még egyszer?

Újra próbálták a manővert, Francesco irányította Lightning lábát, hogy mikor és mekkora gázt adjon, másodszorra pedig segítség nélkül is tökéletesen ment.

Lightning lassan ballagott, maga előtt rugdosva a földet borító homokot, egész porfelhőt idézve elő maga körül. Száraz fűcsomókat számolt, ahogy haladt előre, és csak akkor pillantott fel, mikor az első szerteszét heverő kacatokat megpillantotta. Belerúgott egy konzervdobozba, aztán gyorsabbra fogva lépteit Matuka düledező faházához sietett.

- Hé, cimbi! - kiáltott fel a fiú, ahogy megpillantotta barátját.

- Szia, Matu! - Lightning vállon bokszolta Matukát. - Min ügyködsz?

Az egyetlen szobából álló ház padlóján egyetlen szabad négyzetcenti sem akadt, mindent alkatrészek, rongyok és… nos, szemét borított.

- Oh, űrhajót építek! - Matuka szeme izgatottan csillogott.

- Mi? Matuka ez őrültség! - Lightning elképedve járta körbe a kupacot, ami Matuka elmondása szerint egy űrhajó lesz majd.

- Jaa nem olyan űrhajót! - kapott észbe a fiú. - Makettet.

- Oh - bólintott Lightning. - Az más - nevetett.

- Veled mi a helyzet? Hogy van az olasz szívtipród? - Bár Matuka csak viccnek szánta, Lightning egész arca pírba borult.

- Ne… Nem a szívtipróm!

- Ha te mondod… - hagyta rá Matuka, de Lightning sejtette, hogy nem zárták még le ezt a beszélgetést. - Akkor arról mesélj, mit csináltok a Pontiaccal!

- Hű, hát - Lightning arrébb tolt egy halom műanyagot és törökülésben a földre kuporodott, Matuka pedig még ennyire sem zavartatta magát, ráült egy kupac… ki tudja mire. - Szépen sorban haladunk, a szabályokkal kezdtük, aztán a rajttal, előzési techhnikákkal, a centrális...

És itt Matuka elvesztette a fonalat a sok tudományos kifejezés között.

- Szóval jól haladtok - állapította meg végül.

- Szuperül! - Lightning álmodozó tekintettel támasztotta állát a tenyerébe. - Fran nagyon jó tanár, eszméletlenül vezet… De el ne mondd neki, hogy ezt mondtam! Így is túl nagy az egója - kuncogott.

- Fran.

- Mi? - kapta fel a fejét Lightning.

- Fran. - Matuka megpróbálta felvonni a fél szemöldölét, csak a nyomaték kedvéért.

- Oh, hogy úgy… - Lightning megint elpirult, érezte, és legszívesebben egy forró motorházba dugta volna a fejét, hogy barátja ne lássa.

- Te elpirultál! - esett le a tantusz Matukának.

Elvesztem - gondolta Lightning.

- Lightning, te… Szerelmes vagy Francescoba?

- Nem, én nem! - kiáltott fel Lightning azonnal.

- De de! - pattant fel Matuka. - Belezúgtál Franbe, belezúgtál Franbe!

- Matu, Matu hé! - pisszegett Lightning. - Hagyd már abba! Hallod?

- Belezúgtál belezúgtál bele…

- Cimbi! Nem vicces! - ordított fel a fiú, arcán könnyek csordultak le. Matuka elszégyellve magát visszaült a szemétbe.

- Sajnálom… Nem akartam.

Lightning szipogott.

- Tudom, cimbi. Csak… nem tudod, min megyek most keresztül.

- Akkor mondd el. - Matuka közelebb húzódott barátjához. - Figyelek.

Lightning sóhajtott.

- Tudod úgy érzem, Fran próbál… flörtölni velem, aztán ugyanezt csinálja Sally-vel is, és megőrjít vele. Meg… te jó ég, apa kinyír ha megtudja, nem lehetek… meleg… Ez annyira nem szokványos itt. Különc leszek, bolondok házába visznek és...

- Szerintem ezzel nincs semmi gond - vágott közbe Matuka. - Ez vagy te, így kell szeretnie. Én akkor is csipázni foglak, ha összejöttök Francesco-val.

- Kösz, cimbi - mosolygott rá Lightning. - Akkor szerinted… megpróbáljam viszonozni a gesztusait?

Matuka bólintott.

- Maximum kiderül, hogy csak ilyen furcsa a stílusa és nem is flörtöl - fejtegette Matuka, miközben az ajtóhoz kísérte barátját. Azt már nem hallotta, amit Lightning az orra alatt motyogott:

- Abba belehalnék…

Egy héttel, sok önmarcangolással és kerékcserével később a kora reggeli napfény megcsillant az autó fényezésén, a sivatagos vidék narancs fényben izzott. Francesco a Nap felé fordulva süttette az arcát, míg Lightning a kocsi alján bütykölt valamit. A pulzusa az egekben volt, de úgy döntött, tiszta vizet önt a pohárba.

- Hé, Fran. - Használta a becézést. - Kérdezhetek valamit?

- Persze.

- Tetszik neked Sally?

Lightning mindent megadott volna, hogy most lássa az olasz arckifejezését. Aztán elfogta a pánik, mert Francesco nem válaszolt.

- Fran…?

Torokköszörülés.

- Miért gondolod?

- Csak… csak mert úgy flörtöltél vele - nyögte ki Lightning, és már rég megbánta a kérdését.

Ám Francesco felnevetett.

- Mert veled nem csinálom, Lightningo?

Lightning egy lendülettel kicsusszant az autó alól, és szembe találta magát Francesco-val. Az olasz leguggolt, egyenesen Lightning fölé hajolva.

- Elpirultál - jegyezte meg halkan kuncogva. Lightning úgy érezte, lángol az arca, gyomra bukfencet vetett. - Te nem jönni rá eddig?

- Mi… mire? - Nyomoréknak érezte magát, ahogy félig könyökölve feküdt Francesco mellett, egyáltalán nem eredményesen tettetve, hogy nem érez semmit.

Francesco pedig ismét kuncogott, aztán Lightning haját a füle mögé tűrve óvatosan megcsókolta. Épp csak egy pillanatra, Lightning mégis egy évezrednek érezte.

- Nos… Ez új - suttogta maga elé.

- Francesco-nak is - vallotta be az olasz. - De jobb bárminél amit én csinálni eddig.

A pillanat varázsa megült a két fiún, Francesco a kezét nyújtva felsegítette Lightningot a földről. A kocsi elejének dőlve bámulták a tájat, nem engedve el egymás kezét. Új, ismeretlen érzések kavarogtak bennük, szerelem, boldogság, félelem...

- Fran… - Lightning megszorította az olasz kezét. - Ezt nem tudhatja meg senki.

Francesco bólintott.

- Na meg - folytatta Lightning - gyakorolnunk kéne.

- Oh, tényleg. - A kezdeti zavart kifejezés eltűnt Francesco arcáról, átvette a helyét a megszokott, egoista mosolya. - Akkor te menni most egy kört egyedül!

Lightning vágott egy magabiztos vigyort.

- Ezt figyeld!

A kocsi porfelhőt hagyva maga után elrajtolt, Francesco lelkesen rikkantott, a hangzavartban pedig egy homokdomb mögött Sally kiengedett egy döbbent, dühös morgást, majd zsibbadó tagokkal feltápászkodott, és futva indult vissza a város felé.