Ashoka megfertőződik egy halálos vírussal, és a mestere próbálja megmenteni.
Kép Typho kapitányról:
starwars/images/7/78/Typho_
4. Aggódás: Anakin
Fel-alá járkált tehetetlenségében. Nem tudta, mit tehetne a fertőzött laborban rekedt padawanjért, aki megfertőződött a halálos kékárnyék vírussal. Hálát adott a csillagoknak, hogy felesége megúszta, bár ő is bennrekedt a kíséretül szolgáló klónokkal együtt. De ha vírus nem lenne elég, jó pár droiddal is hadakozhattak.
– Türelem, Anakin – hallotta meg Obi-Wan megnyugtató hangját.
– Hogy lehetsz ilyen nyugodt mester?
– Ó, nem vagyok én nyugodt, csak kitűnően álcázom – próbálta egy kis csipkelődéssel elütni a mester, ám társa most nem vette a lapot. – Figyelj, azzal, hogy itt járkálsz, mint egy megvadult bantha, még nem jutunk előbbre, és csak tengeribeteg leszek.
Anakin erre már elmosolyodott kissé, és leült volt mestere mellé.
– Nem tudom elképzelni, hogy meghaljon.
– Anakin, ez…
– …az élet rendje. Tudom! De ő még annyira fiatal, és… – de félbeszakították.
– A kutatóink találtak ellenszert a vírusra – jelentette Typho kapitány.
– Igen? És mi az? – tudakolta mohón Anakin.
A kapitány kézi komjából előugró holoképen egy gyökérszerűség jelent meg.
– Ez a Reeksa gyökér, ami az Iegón található meg.
– Köszönjük kapitány! – hajolt meg Obi-Wan, majd a szó nélkül elrohanó Anakin után sietett.
Anakin már a hajójuk pilótafülkéjében ült, és idegesen kapcsolgatott. Arthu is átvette a viselkedését, mert nyugtalanul füttyögött és gurult ide-oda.
– Mi tartott ennyi ideig? – vágta oda Anakin.
– Elhiszem, hogy aggódsz, de ezzel nem oldasz meg semmit.
– Tudom. De nagyon tehetetlennek érzem magam.
Nem esett több szó köztük. Skywalker éles/meredek szögben felszállva elindította a hajót, és olyan gyorsasággal lőtt ki, hogy az R2-es kétségbeesett trillát hallatott.
– Anakin, csillapodj! A végén még mindannyiunkat megölsz! – tette a kormányt görcsösen markoló kezekre az övét.
– Igazad van. Sajnálom – kért elnézést Anakin.
Beprogramozta a bolygó koordinátáit, és hipertérugrásra váltott. A hipertérben érezte csak igazán tehetetlennek magát. Nem volt más dolga, csak várni, és az aggodalom teljesen maga alá temette. A tenyerébe gyűrte az arcát.
