- Biztos nem veszik észre?
- Száz százalékig. Fel nem tudom fogni, miért nem tolerálják a bornak, ennek a mennyei nedűnek a fogyasztását legalább osztálykiránduláson!
- Mert tanárok?
- Matthieu, azt hittem, megértesz!
- Persze, de hát az a dolguk, hogy… - ekkor Francis szúrós nézése elhallgattatta.
- Nekünk pedig az a dolgunk, hogy jól érezzük magunkat! Szóval, akkor pontosan 1l-es ez a gyümölcslés-doboz, igaz? Kimérnéd nekem a felét? – Miután ezt megtette, Francis teletöltötte a dobozt borral, kicsit összerázta, majd elégedetten szemlélte művét.
- Tökéletes! Bár inkább – itt a doboz feliratára lesett – meggy-alma íze lesz, mint igazi francia bor, de ez a gyümölcslé is francia, szóval jobb íze lesz, mint Arthur sörének.
Másnap összegyűltek a legnagyobb sátorban – valami tizenkét személyes óriás sátor – és mindenki elővette a maga italát. Volt ott minden, rumos kólától egészen a Sprite-ba kevert vodkán át a Sió-dobozban lötyögő pálinkáig.
- Ööö… most ezekkel itt mind mit kezdjünk? – Matthew kérdőn vonta fel a szemöldökét.
- Talán megisszuk?
- Hát igen, de melyikkel kezdjük?
- Az én borom a legeslegjobb a világon, szóval azt hagyjuk utoljára!
Itt pedig egy heves vita tört ki arról, hogy valójában ki itala a legízletesebb. Matthew csendben mosolygott, ő valójában csak juharszirupot hozott.
A hatalmas hangzavarra azonnal felkapta fejét az éppen arra sétáló ügyeletes tanár.
- Mit műveltek? Nem megmondtuk, hogy nem hozhattok alkoholt?
- De tanárnő, ez csak gyümölcslé! –Alfred megpróbálta menteni a menthetőt.
Ekkor a tanár nem volt rest, és rögtön bele is szagolt az első keze ügyébe kerülő üvegbe.
- Mi ez a rettenet tömény… Melyik hozott pálinkát?
- Ez szívás. Legalább nem kell megkóstolnom az angol sört, ismerve az ízlésedet biztosan azt használják kínzásokhoz is, olyan szörnyű – motyogta Francis.
- Mondja ezt egy csigazabáló…
És ekkor végre valamit az összes ország egységesen csinált: miután hazatértek, közösen mentek az igazgatói iroda felé.
Matthew mosolygott, végre valami összekovácsolta a társaságot, legalább egy percre közös volt az ellenség: a tanárok.