5. Fejezet: A Becsapódás

A hatodik napon máshogy teltek az események. Ez a nap egy előre megtervezett program

szerint zajlott. Reggel minden a közös étkezéssel kezdődött. Utána a tanárnő bejelentette, hogy vár

mindenkit kint a réten. A rét nem volt messze a tábortól. Szerencsére többen is tudták, hogy merre

kell menni szóval, akik újak voltak, azoknak elég volt követni a tömeget. Amint kiértek a rétre egy

hatalmas akadálypálya várta a fiatalokat. Rengeteg dolog volt a pályán. Kötélpálya, csimpaszkodó

rész és egy szakasz, ahol háló alatt kellett átkúsznia a versenyzőknek.

- Jól van gyerekek! Ezt a kis akadálypályát azért hoztuk létre, hogy kicsit összerántsam a csapatot. A

feladatotok, hogy az általam kijelölt csapatok minél gyorsabban teljesítsék a pályát. - mondta a

tanárnő.

A csapatokat a tanárnő állította össze. Ben kettő másik fiúhoz került, egyikük magas, szőke

hajú, a másik pedig egy alacsonyabb növésű, hosszú, barna hajú gyerek volt. Az alacsonyabbikat Ted-

nek, a magasabbikat Jonny-nak hívták. Hamar összebarátkoztak. Mrs. Baker elindította a versenyt. A

gyerekek nagy intenzitással vetették rá magukat a pályákra. Mindenki odatette magát, olyannyira,

hogy egészen estéig elhúzódott a verseny, mert annyi döntetlen született. Ben, Ted és Jonny annyit

futottak, hogy már alig kaptak levegőt. Ben el is szédült. A tanárnő végül lefújta a versenyt és

igazságos döntetlent hirdetett. Gwen, Kevin, Julie és a tanárnő látták, hogy Ben nincs jól, így

odamentek hozzá.

- Ben! Jól vagy? - kérdezte Julie.

- Persze, meg vagyok, csak túl sokat futottam. Ki kéne szellőztetnem a fejemet. Talán az erdőben

majd tudok egy kis friss levegőt szívni. - felelte Ben, majd elindult az erdő irányába. Julie utána akart

menni, de a Gwen a vállánál fogva visszafogta.

- Csak adj neki egy kis időt. - mondta - Majd rendbe jön! Ben tud vigyázni magára, csak most egy kicsit

egyedül kellene lennie, hogy magához térhessen.

- Remélem, igazad van. - válaszolta Julie.

Este 10 óra lehetett már, amikor a táborban mindenikit aludni küldtek, de Ben még sehol sem

volt. Kevin szólni akart a tanárnőnek ez ügyben, aki végül úgy döntött, hogy elmennek megkeresni őt.

Amikor Kevin be akart kopogtatni a tanárnőhöz, hogy szóljon neki a dologról, amikor észrevette Ben-

t, aki a faházuk felé rohant.

- Ben! Nyugodj le! Semmi baj! Itt vagyunk! - mondta Gwen. Ezután körbe vették Ben-t.

- Mi történt? - kérdezte Kevin. Ben felmutatta az alkarját.

- Ez történt! - mondta. Egy karórára emlékeztető eszköz volt a csuklóján. A pántja zöld színű kerettel

rendelkezett, a közepén azonban egy fekete díszítő csík volt. A tetején egy kör volt belefogatva ebbe

a zöld pántba. A körben egy sárga színű homokórára emlékeztető minta volt, tulajdonképpen két

szabályos háromszög csúcsuknál egymásba fordítva. Ezt egy fekete felület határolta. A kör két oldalán

kettő fém pöcök is helyet kapott. Természetesen az óraszerű tárgy nem Ben pulcsijának az újára,

hanem Ben alkarjára csatolódott rá.

- El tudod mondani, hogy mi történt? - kérdezte Gwen.

- Megpróbálom, bár olyan gyorsan történt minden. Szóval éppen az erdőben sétáltam, már kezdett

kitisztulni a fejem, amikor megláttam egy hullócsillagot. Ám ez nem egy hullócsillag volt, hiszen

rendkívül gyorsan pályát változtatott, egyenesen felém repült. Amennyire csak tudtam elfutottam

tőle, ám amikor visszamentem megnézni, hogy mi volt az, beigazolódott a gyanúm. Valamilyen gömb

alakú tároló eszköz volt benne ezzel a valamivel. Odamentem, hogy megnézzem közelebbről is, ám

mikor a közelébe értem, az alkaromra ugrott ez az izé. Aztán az óra beszélni kezdett. Robotos hangon

azt mondta, hogy "gazdatest DNS-e azonosítva". Nem tudtam, hogy mit tegyek, így rögtön ide

szaladtam, egyenesen be ide és most itt vagyunk.

- Megpróbáltál megszabadulni tőle? - kérdezte Gwen.

- Miközben ide tartottam, egy gallyal próbáltam megmozdítani, de hiába. Mintha hozzám nőtt volna.

- felelte Ben.

- Javaslom, beszéljünk Max úrral. Ő sok mindenhez ért, talán ehhez is. De addig is ne szóljunk

senkinek a dologról, sem Julie, sem a tanárnő nem tudhat róla. Ha ez tényleg földön kívüli eredetű,

akkor akár pánikot is kelthet. - mondta Kevin.

- Oké, de ha valakivel találkozunk, akkor úgy is fel fog tűnni, hogy ott van egy három centis pukli a

karomon. - mondta Ben.

- Majd azt mondjuk, hogy megsérült a kezed. - felelte Kevin.

Másnap reggel elindultak hazafelé. A buszút eseménytelenül telt el. Senki nem zavartatta

magát, vagy kérdezett rá Ben-nél, hogy mi van a kezével. Az iskolához visszaérve Mrs. Baker mondott

pár mondatot a tanévről, majd szélnek eresztette az osztályt. Ben, Gwen és Kevin egyből

nagyapjukhoz siettek. A Willard Street-en betértek egy aprócska vízvezeték szerelő üzletbe. A bolt

ajtaja felett a következő cégér állt: "Max Vízszerelő Üzlete". Az üzletben az ajtóval szemben az épület

másik felében volt a pénztár. Mindenütt máshol polcok labirintusa állt. A polcokon vízvezetékek

szereléséhez alkalmas eszközök kaptak helyet. A kassza túloldalán egy idős, ősz hajú, kék szemű,

piros hawaii inget, barna farmert és egy fekete szerelő cipőt viselő bácsi állt. Kedves mosoly ült az

arcán.

- Sziasztok, srácok! Na? Milyen volt a gólya tábor? - kérdezte kedves, de enyhén rekedtes hangon.

- Ha nem baj, ezt később vitassuk meg. Most lenne egy sokkal égetőbb gondunk. - mondta Gwen.

- Na. Mi lenne az? - kérdezte még mindig kedves, ám már picit feszültebb hangon Max. Ben a pulthoz

sétált, felhúzta a pulcsija ujját, hogy megmutassa azt az óraszerű tárgyat. Nagyapjuk arcáról eltűnt az

a kedves mosoly, helyette egy vészjósló komolyság telepedett rá.

- Honnan szerezted? - kérdezte Max tőle szokatlanul komoly hangon.

- Tegnap volt egy sorverseny. Rengeteget futottam, így elszédültem, de most már jól vagyok. Hogy

kiszellőztessem a fejem, elmegyek sétálni az erdőbe, amikor meglátok egy hullócsillagot. Viszont az

nem hullócsillag volt, mert pályát módosított. Egyenesen felém repült. Még időben el tudtam kerülni

a becsapódást. Utána megláttam, hogy az egy kapszula volt benne ezzel az izével. Közelebb mentem,

hogy megnézzem, ám ráugrott a kezemre. Egyenesen a faházhoz futottam, ahol megbeszéltük, hogy

megmutatjuk neked, hátha tudod mi ez. De tényleg, mi ez? - mondta Ben.

- Ha ez az, amire gondolok, akkor nagyobb a baj, mint azt ti gondoljátok. Reméltem, hogy nem így kell

ezt megtudnotok. - mondta Max, majd egy a falon tartott vízvezetékhez lépett. 90-ban elfordította,

mire egy titkos ajtó nyílt ki a pult mögött. Ben-ék csak hüledeztek.

- Gyertek. - mondta Max. Ben, Gwen és Kevin utánament. Az ajtó mögött egy kis fülke jelent meg.

Max, Ben, Gwen és Kevin pont elfértek benne, nem volt szűk a hely. Max megnyomott egy gombot.

Az ajtó bezárult és a cső is visszaállt az eredeti irányába.

A kis fülke egy üveges lift volt. Elindultak lefelé. Ahogy egyre lejjebb haladtak, egy hatalmas

központszerű helység tárult eléjük.

- Ez a hely az 1-es alközpont. A városközpontban található összes vízvezetékszerelő üzletet összeköt. -

magyarázta Max. Végül a lift leért a hatalmas terem legaljára. Hőseink kiszálltak a liftből és egy

alterembe siettek. A termen belül több, kisebb terem is helyet kapott, melyeket kör alakú lebegő

platformokkal lehetett megközelíteni. Minden helységet beborított a sárga megvilágítás. Az

alterembe, amelyikbe bementek egy számítógép-központ volt közepén egy asztallal, rajta egy

mikrofonnal. Max a mikrofonhoz lépett.

- Figyelem emberek! Vörös kód lép életbe! Ez nem gyakorlat! Ismétlem! Vörös kód lép életbe! Ez nem

gyakorlat! - mondta. Ben csak értetlenül nézett. Gwen megmakacsolta magát és azt mondta:

- Na, jó! Egy tapodtat sem megyek tovább addig, ameddig el nem mondod, hogy mi folyik itt

Nagypapa!

- Ez az egész sokkal bonyolultabb, mint azt ti gondoljátok! - felelte Max.

- Azt veszem észre. - mondta Ben. Max megfogta Ben-t és egy szkennerhez vitte. Ben-nek be kellett

tennie a kezét egy nagy fém kocka belsejébe. Az eszköz pityegni kezdett. A kijelzőjén a következő

szöveg volt olvasható: "Több azonosítatlan DNS észlelve." Max megrémült. A gyerekek felé fordult.

- Ez nem lehet! Ez az Omnitrix! – mondta.

- Ez mit jelent Nagypapa? - kérdezte Ben.

- Ha az Omnitrix itt van, akkor az invázió kezdetét vette és a bolygó túlélésének egyetlen reménye te

vagy Ben!

Folytatom...