-Piiiiiiiiton!

-Jaj, nekem...- Mélyet sóhajtva fel nézett a házi dolgozatából.

- Gyere már! – Lucius nem tűrve az ellenkezést hajolt Piton arcába.

-El rakom a cuccaim.

- Perselus! Lupin keres! – Ruben érkezett meg a 2 fiú mellé. Kissé kellemetlenül érezte magát Lucius miatt.

- Uhm...Rendben. Ne haragudj Luci de ez fontos!

- Neeee már! – Kissé nyüglődött a férfi.

- Nyugodtan jöhetsz! – Az ajánlatott el fogadva ment a fiú után. A folyóson állt Lupin természetesen Sirius kezét szorongatva.

-PITON! – A fiú elég ideges volt.

- Szia Lupi!

- Lupi? – Érdeklődve nézett Pitonra az ezüsthajú.

- Jóban vagyok velük.

-Perselus...holnap teli hold...

-Oh igen! – Perselus turkálni kezdett a zsebébe.

- Uhm...Lupin egy…

-Egy mágus! – Vágott Malfoy szavába Sirius. Tekintete rideg volt és szigorú.

- Tessék! Ez már sokkal erősebb, mint az előzö. Sajnos még mindig van mit javítani rajta, de ez már jobb, mint a korábbi! – Lupin a nyakába borult a fiúnak.

- Köszönöm szépen Piton! Iszonyat hálás vagyok!

- Ugyan... Nem tehetsz, róla én pedig szívesen segítek neked. – Perselus nagyon meg kedvelte a 2 bundás fiút.

- Van egy fürdő, amit senki nem használ már! A kastély legfelső emeletén jobbra a legutolsó ajtó! Ha van, kedved lazítani ott tudsz! – Míg ezeket beszélték Lupinal addig Sirius és Malfoy villámokat szórtak egymásra szemeikkel.

-Lucius! – Zökkentette ki a szigorú nézés párbajából az alacsony fekete hajú fiú.

- Sirius menjünk tanulni! – Lágy csókot lehet az animágus ajkaira párja. Ellágyult majd mosolyogva biccentet.

- Rendben! – A rideg férfit csak a kis farkasa tudta meg olvasztani. Most már Piton is mosolyogva nézte az egymásba ölelkező szerelmes párt. Majd arra lett figyelmes, hogy valami neki ment a lábának.

- Ez egy...Furkász? – Le guggolt a kis állathoz majd fel vette. A kis vakond szerű lény farkas szemet nézett Perseussal.

-Niffler! – Egy magas, szőkés, göndör hajú fiú riadtan nézett rájuk.

-Niffler?

-A-Az a kis állat a kezedbe...e-egy furkász...- Fejét le szegve beszélt. -Niffler a neve...meg szökött...a-az enyém...vissza kaphatom?

-Oh persze! Nagyon édes! – Piton oda lépve vissza adta a kis állatkát a fiúnak. – Perselus Piton vagyok!

- G-Göte Salmander...

- Én pedig Lucius Malfoy.

-Hű...Meg tiszteltetés, hogy meg ismerhetlek. De most mennem kell! Nagyon örültem! – A fiúfélénken meg hajolt majd szedve a lábait el rohant.

-Kedvelem! – Nézett fel a férfire Piton.

- Fura fiú...Te minden csodabogarat kedvelsz?

- Szerinted miért barátkozom veled? – Kuncogott fel alattomosan a fiú.

- NAH EZÉRT MOST KAPSZ! – Malfoy szinte játszik könnyedséggel dobta a vállára a vékony barátját és indult el vele a szobája felé. Társa csak kuncogott rajta. Ahogy be toppantak a szobába Luci az ágyra engedte a kis csomagot. De így orruk majdnem össze ért. Percekig mozdulatlanul nézték egymást.

- Malfoy úrfi. - Törte meg a varázst Dobby. A 2 fiú hirtelen el távolodott a másiktól.

- Szia Dobby.

- Wáo egy házi manó! – Piton mosolyogva nézte a kis figurát.

- Örvendek a nevem Dobby!

- Szia, én Perselus Piton vagyok! De menő, hogy van házi manód.

- A családomé.

- Dobby hozott neked édességet. Édes anyád küldte neked! – Egy dobozt le rakott a fiú szekrényére. – Dobby nem is zavar tovább!

- Te kész vagy már a házi dolgozattal?

- Jah...vagyis nagyából. – Malfoy elő szedte a művét és Piton kezébe adta. -Piton!

- Igen? – A fiú nem nézett fel csak alapokat olvasta.

- Emlékszel a fürdőre amit Lupin említett?

-Uhum. -Hümmögött.

- Meg nézhetnénk ma este nem? – Lépett lassan közelebb egyet a férfihez.

- Ma este biztos, hogy nem. Ez a dolgozat...- Lassan nézett fel a közeledő férfi arcra. – Még fél késznek is túlzás monda... – A szó a torkán akadt mikor a férfi arca már-már össze ért vele.

- Hm?

- M...m...meg, meg kell í...írd...- Lucius egyre közelebb és közelebb hajolt hozzá.

- Meg kell írjam a? – 2 kezét a fiú combjai mellé támasztotta. A fiatal már nem tudott hová hátrálni így hátra borult. A másik nem tétlenkedve fölé támaszkodott.

-M-mit művelsz!? – Nyelt egy nagyobbat és arca már vérvörös színben pompázott.

- Nem tetszik? – Arcon puszilta majd lágyan végig nyalt fülén, ami egy vékony sóhajt csalt ki a rózsaszínes ajkak közül.

- Eh ehlég! – Finoman el lökte magától az ezüsthajú férfit. -É-én én nem vagyok olyan! – Ült fel mérgesen és zavarodottan.

-Olyan?

- Olyan, mint Lupinék...

- Mi az, hogy olyan!? – Emelte fel hangját a nemes vérű.

- NEM VAGYOK BUZI! ÍGY JOBBAN TETSZIK!? –Fakadt ki Pitonból.

-Buzi mi? –Itt már a másik fiú is elég zabos lett. Nem vagy buzi mégis vörös vagy attól, ha közel vagyok hozzád! Nem vagy buzi mégis ha hozzád érek 200-al ver a szíved!

-NE ERŐLTESD RÁM A NEMI IDENTITÁSOD! – Állt fel az ágyról és viharzott ki a szobából. Lucius izomból bele vert a falba egy nagyot.

-Miért vagy ekkora segg fej?! –Kérdezte magától.