Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok. (1) Attack on Titan ost - Footsteps of doom x Attack on Titan

- Megmondtam, ha még egyszer az utamat állod felverem a fogaidat az agyadba! – Canderous dühösen megragadta a számítógépterem őrét és a falhoz szorította.

- Értem, - Az őr próbálta keménynek mutatni magát, de a mandalóri könnyen átlátott rajta. – de Davik azt mondta, meghatalmazás nélkül…

- Davik nekem személyesen parancsolta, - Canderous T3 felé bökött. - hogy ezzel a kis szemétprés droid-al szerezzem meg az indító kódokat a Sith bázisról! Majd megmondom neki, hogy te nem engedtél be!

- Jól van, - Az őr feltette a kezeit és rémülten odébb állt. – ha ez a parancs, akkor rendben!

„Huh, még csak bele se melegedtem.", Canderous, ha örült, hogy bejutott a számítógép szobába, kicsit csalódott volt, hogy az őr még csak nem próbálkozott, miután Davik nevét bedobta.

- Jól van, kis kuka, - A fő terminál felé bökött a nehéz puskájával. – tedd a varázsodat.

- Itt Canderous, a droid bejutott a fő terminálra. – Carth rádiója végre megszólalt, miután bejutottak a kúriába.

- Mi is bejutottunk, - Válaszolt Carth. – vezess minket a hangárhoz.

- Még nem lehet, a bejárata le van kódolva és a hajó indító kódja nélkül nem indul be.

- Akkor mi a zseniális terved?! – Carth egyértelműen nem bízott a mandalóriban.

- Az, hogy lenyugszol és kib*szottul azt teszed, amit mondok. A droid feltöri a hangár bejárati ajtaját, de az indító kódokat nektek kell megszereznetek.

- Miért nem szerzitek meg ti a fő terminálról? – Javasolta Carth.

- Nem lehet, Davik azt fejben tartja és a pilótáján kívül senki sem tudja.

- Akkor hogyan szerezzük meg?! – Carth aggódott, hogy ezen az apró részleten csúszhat meg a hadműveletük.

- Szerencsére, az előző pilóta, akit titokban a kínzó terembe vittek, még tudja a kódot és ha megmentitek, hálából biztos elárulja.

- Ha titokban vitték oda, te honnan tudod?

- Én vittem oda. Ha szerencsénk van, még él, de sietnetek kell. Három nap kínzásnál többet senki sem szokott kibírni és már nagyon a határon lehet. Átküldöm a kúria térképét nektek és azt is, hogy hol találjátok a kínzótermet.

- Hallottátok a tervet. – Carth letette a rádiót, elővette a pisztolyait és a csapat felé fordult.

- Az idő sürget minket. – Bastila is előkészítette a fénykardját.

A csapat már be is hatolt a trónterembe, ami nagy volt ugyan, de üres volt ugyan, viszont a folyosó, amerre Canderous vezette őket már kevésbé.

Egy csapat gengszter volt, akik többen voltak ugyan, de teljesen váratlanul érte őket egy csapat idegen jelenléte. Carth nem hezitált és ő lőtt először, kettő gengszter már a földön feküdt, mire Zaalbaar és Mission is tüzet nyitottak és még többen hullottak el.

Mire végre összeszedték magukat és ellenállást kezdtek tanúsítani, Bastila a fénykardját forgatva, visszaverte a vörös sugárlövedékeket, van amelyik a falba csapódott, de néhány az ellenségre pattant vissza.

- Canderous, - Carth, miután az utolsó ellenség is a földön volt, dühösen a rádiójába beszélt. – lehetne, hogy ne olyan folyosókon vezess át minket, ami tele van gengszterekkel?!

- Az egész kúria tele van gengszterekkel. Próbáltak a legbiztonságosabb utat választani, de elképzelhető, hogy ellenállásba fogtok ütközni.

- És ezt miért is nem említetted korábban?!

- Ismerem a neved, Carth Onasi. Egy háborús hős vagy és van veletek egy kics*szett Jedi. Gondoltam megoldjátok.

- Istenverte mandalóri. – Carth dühösen sóhajtva nyomta ki a rádiót.

Nem volt mit tenni, az egyetlen mód, hogy kijussanak Taris-ról, ha megtalálják a kínzótermet és a pilótát.

Az út több folyosón vezetett keresztül és több fejvadász és gengszter állta az útjukat, akik egyre szervezettebbek voltak, de ahogy Canderous mondta az imént, esélyük nem volt egy háborús hős és egy Jedi ellen. Hamar elérték a kínzókamrát, ahol két lebegő, orvos droid, az egyik egy terminálon dolgozott, míg a másik egy kínpadra fektetett testet vett kezelésbe.

Carth a terminálnál lévőt lőtte szét, míg Bastila a másikat vágta le és Mission a férfi testhez igyekezett, hátha még él.

- Hé, velünk vagy még?! – Megrázta, mire a férfi szemei kipattantak és köhögni kezdett.

- Kö… köszönöm… - Rengeteg sérülés volt rajta és már alig volt benne élet. – se…

- Hé! – Bastila gyorsan a homlokára tette a kezét és az Erőt használva gyógyítani kezdte. – Az összes sérülését nem tudom meggyógyítani, de annyira igen, hogy járni és beszélni tudjon.

- Nagyon köszönöm. – Felült és sokkal több élet lett az arcában, mint az imént.

- Te vagy az Ében Héja pilótája? – Kérdezte Carth, nem mintha figyelmen kívül akarná hagyni a férfi szenvedését, de az idő sürgette.

- A kódokat akarjátok, ugye? Adjatok egy adattárolót és leírom. – Mission adott is neki egyet, mire a férfi pötyögni kezdte a kódot. – Ezzel ellophatjátok az Ében Héját, az a hajó több millió kreditet ér, ráadásul komoly kárt okozhattok Davik-nak.

- Ez minden, amit kérhetünk. – Mission hálás volt. – Ki találsz innen?

- Az emberek ismernek és nem tudják, hogy Davik már kirúgott. Szerintem, nem lesz probléma. – Már bicegett is a kúria kijárata felé.

- Meg van, ami kellett. – Carth csak örült, hogy eddig minden a terv szerint alakult.

Visszatértek a trónterembe, de a riadó hirtelen megszólalt és a termekből csak úgy özönlöttek a fegyveres gengszterek, akik egyenesen a hangár bejárata elé álltak, megakadályozva, hogy hőseink tovább jussanak.

- Tudhattam volna, - Carth dühösen emelte fel a pisztolyait. – az a rohadt mandalóri elárult minket!

- Most mi legyen?! – Mission pánikolva bújt fedezékbe és nyitott tüzet, mire Zaalbaar csak elszántan üvöltött és tüzelt a sugárvető nyílpuskájával. – Valami jobb terv?! – Reménykedve Bastila felé nézett.

- Harcolunk, ameddig bírunk! – Bastila nem győzte a Shien formával visszaverni a vörös sugárlövedékeket, amik mindenfelé repültek, több gengsztert is kivégeztek, de újabbak jöttek a helyükre.

- Ott! – Carth egy erkélyen egy ismerős alakot látott. – Canderous! Mit jelentsen ez?!

- Most végetek! – Az egyik gengszter, aki teljesen magabiztos lett a mandalóri láttán.

- Vagy 50-en vagyunk ellenetek és itt van Canderous! – Egy másik már a zsebében érezte a győzelmet.

- Csak fogjátok be. – Canderous csak felemelt egy gránátvetőt maga mellől és a mennyezetet lőtte, ami leomlott.

A hatalmas márvány és gerendák zuhanni kezdtek a megdöbbent gengszterekre, rengetegen lettek halálra nyomva vagy megnyomorodva, sikolyok és halálhörgések zaja verte fel az egész kúriát.

Vége volt, Canderous egyetlen robbantással tisztította meg az utat a csapat előtt, majd a kis droid-al egyetemben lejött a földszintre és szembe találta magát a csapat döbbent, de egyben csodálkozó nézésével, hiszen a mandalóra alig másodpercek leforgása alatt brutálisan kivégezte egy halom korábbi kollégáját.

- Mit bámultok? – Vetette oda érdektelenül.

- Hol van Rina? – Carth volt az első, aki szavakhoz jutott és az első dolgot kérdezte, ami az eszébe jutott.

- Azt hittem, a kis töpörtyű veletek van. – Canderous-t meglepte Rina hiánya.

- Nincs! – Carth aggódni kezdett. – Hol hagytad?!

- A vendégszálláson. – Az egyik folyosó felé bökött. – Nem tudom, hogy Davik nem-e csinált vele valamit.

- Siessünk! – Carth nem is gondolkodott, egyből rohanni kezdett.

Emlékezett, milyen rettenetes állapotban volt a pilóta, amikor megmentették.

„Rina, könyörgöm, legyél jól!", Carth nem bírta volna elviselni, ha valami baja esik.

Rina a mennyekben érezte magát, a szemeit letakarták ugyan két gyógynövényes gyümölcsszelettel, de az arcpakolásából áradó enyhe, mentolos pára nyugtató hatással volt a lelkére, miközben hátra döntötte a fejét egy gyógyvizes kádba, hogy egy női twi'lek szolga mossa meg a haját. Tudta, hogy a mellette lévő tálon egzotikus, import gyümölcs szeletek vannak, amiből, miután kitapogatta, be is kapott egyet.

- Meg tudnám szokni ezt a bánásmódot. – Mondta magában, miközben kellemes bizsergést érzett, amikor a női szolga egy fejmasszírozó fésűvel kezdte fésülni a haját.

- Ha a gazdánknak fog dolgozni, bármikor igénybe veheti a szolgáltatásainkat, úrnő. – Egy férfi szolga biztosította, aki előtte térdelt és a talpát masszírozta.

- Csábító.

- Önnel, úrnő jobb dolgozni, mint a legtöbb fejvadásszal. – Egy másik női szolga, aki a bal kezén a körmeit ápolta, szívesebben beszélt vele.

„Úrnő, mintha már hívtak volna így.", Rina a galaxis királynőjének érezte magát.

A csodálatos kényeztetésnek sajnos hamar vége szakadt, amikor Rina meghallotta, hogy a bejárati ajtó kinyílik és valaki a nevét kiabálja.

- RINA! ITT VAGY?! – Carth volt az, felismerte a férfi aggódó hangját.

Rina dühösen fújt egyet, még a lábujjait is összeszorította haragjában, de levette az egyik szelet gyümölcsöt a jobb, kék szeméről és a hang irányába nézett.

- Carth, itt vagyok!

- Mit művelsz?! – Carth aggódóból átváltott szigorúba. – Mi már indulásra készen állunk, te meg…

- Kész is vagytok?! – Rina zavartan megrázta a fejét. – Mennyi az idő?!

- Csak rád várunk!

- Adj… - Rina végignézett magán, a vörös és szürke egyberészes űralsóneműjén kívül nem volt rajta semmi, mezítláb volt, a haja vizes volt és az arcpakolás még mindig eltakarta az arcát. – 5 percet!

Carth megnyugodott ugyan, hogy Rina-nak nem esett baja, de alig bírta elhinni, amit Rina itt csinált.

- Ezt nem hiszem el! – Mission volt a következő, aki a szállásra jött. – Mi az életünket kockáztattuk és agyonlövetjük magunkat, hogy kijussunk a bolygóról, amíg te… - Rina, aki, miután lemosta az arcpakolást, újra magára öltötte a páncélját, a csizmáját és a kissé vizes haját is felkötötte lófarokba. – itt űrwellness-ezel?!

- Mit mondhatnék, - Rina, kissé kínosan megvonta a vállait. – egy jó masszázs, hajmosás és pedikűr könnyen el tud kábítani.

- Azt én is akarok! – Mission szinte könyörgőn nézett, de Zaalbaar csak felemelte és a csapattal együtt a hangár felé vitte.

- Majd legközelebb, Mission. – Biztosította Rina, bár nem volt benne biztos, hogy lesz-e lehetőségük.

- Megtaláltátok? – Canderous, aki T3-mal és Bastila-val együtt várt a hangár előtt, látta, hogy a csapat másik fele Rina-val együtt tért vissza. – Hol volt?

- Kicsit elnézte az időt, - Carth is sokkal nyugodtabbnak tűnt, bár egy kissé mérgesnek tűnt Rina-ra. – de legalább kipihente magát.

- Hé, - Rina, aki nem hagyta magát visszavágott. – nélkülem el se jutottunk volna idáig, szóval tessék leszállni rólam!

Hirtelen, nem csak a kúria, de talán az egész bolygó megremegett és az épületen kívül, hatalmas robbanások rázták meg egész Taris városát.

- Mi folyik itt?! – Canderous dühösen kérdezte.

- A Sith-ek elkezdték bombázni a várost, hogy elpusztítsanak mindent. – Bastila jól tudta, hogy amit Malak nem tud irányítani, azt elpusztítja.

- Azt tudom, hogy a Sith-ek téged keresnek, de azt nem, hogy ennyire akarnak!

- Ezt később beszéljük meg, - Rina a hangár felé vette az irányt. – ha már a bolygón kívül vagyunk!

Kinyitotta a hangárt, de egy újabb robbanás történt, amitől a mennyezet is átszakadt.

- Fenébe, - Davik is azon volt, hogy a hangárba érve, Calo Nord-al és egy csapatnyi gengszterével az oldalán elhagyják a bolygót, ha kell a Sith indító kódok nélkül, az ostoba, ennyire kétségbeesett. – a Sith-ek lebombázzák az egész bolygót! Tudtam, hogy előbb-utóbb ellenünk fordulnak, csak azt nem… - A készülődés közben észrevették a csapatot a hangár bejáratánál. – Canderous, Rina, ez mégis mit jelentsen?! Mit kerestek a hangárban?!

- Jöttünk a hajódért, Davik. – Rina magabiztosan előre lépett és elővette a kardját.

- Szóval, - Davik és az emberei csak fenyegetően előre lépdeltek, bízva a túlerejükben. – végig azt tervezted, Canderous-al, hogy ellopod a hajómat, engem meg itt hagysz, miközben a Sith-el lángba borítják a bolygót?!

- Helyesbítek, - Canderous csőre töltötte a puskáját. – ezt fogjuk tenni!

- Hogy merészelsz ellenem fordulni, Canderous! – Davik felháborodott az embere árulásán. – Az én emberem vagy! Nekem dolgozol!

- Zsoldos vagyok és egy zsoldos csak addig az embered, amíg fizetsz neki. – Canderous visszaszólt. – Hónapok óta nem kaptam egy árva kreditet sem tőled, amit végeztem, az gyakorlatilag önkéntes munka!

- Te magad mondtad, - Davik nem tűrte az arcátlanságát. – a munkák, amiket kaptál tőlem alig érik meg a fáradtságot!

- De mégis elvégeztem és te cs*sztél fizetni! Az egyetlen ok, amiért nem hagytalak el korábban, hogy a Sith-ek blokád alá vonták ezt az átkozott bolygót!

- Megfizetsz az árulásodért, - Calo egyenesen Canderous-t szemelte ki, akivel már egy ideje rivalizáltak. – már régóta vártam ezt az alkalmat.

- Igyekezz, Calo, - Davik, aki egyre idegesebb lett az egyre sűrűbb bombázások miatt. – a Sith-ek nem szórakoznak! Ha nem jutunk időben a hajónkhoz, akkor minket is utolér a vég!

- Csak az embereid mögött nagy a pofád, Davik. - Rina bekapcsolta a kék energia pajzsát és jelzett a többieknek is, hogy tegyenek ugyanígy. – Amint átjutunk rajtuk, már nem leszel olyan beszédes.

A két fél tüzet nyitott egymásra, mindenfelé vörös, fehér és zöld energia nyalábok repdestek és a hangárban egy szempillantás alatt egy komoly tűzharc vette kezdetét. Gránátok robbantak, a Sith-ek bombái csapódtak be, amik Davik embereinek a felével végeztek, de még így nagy volt a túlerő.

Mission az ellenség mögé lopakodott és a vibro kardjával több gengsztert is levágott, de amint kiszúrták, körbevették és Zaalbaar, aki látta, hogy a twi'lek lány komoly bajba került, nem gondolkodott, eldobta a sugár számszeríját és a puszta kezével, legalább három gengsztert hagyott helyben.

Bastila számára nem okozott egy csapatnyi gengszter elintézése, akik még nem harcoltak Jedi-vel.

Carth és Canderous együtt vették kezelésbe Calo-t, de az alacsony férfi gyorsan beugrott egy leomlott törmelék mögé és fedezékként használva azt, tüzet nyitott a két férfira, akiket az energia pajzsaik védtek meg és egyelőre patthelyzetben voltak.

Rina magával Davik-al küzdött, a férfi meglepődött, hogy ez az apró lány a kardjával támadt neki, de nem rémült meg és elővette a saját vibro kardját, amivel kivédte a lány csapását. Davik, az öreg kora és a kényelmes életmódja ellenére jól forgatta a kardot és egyenlő ellenfélkénk küzdött Rina-val.

A két vibro penge szikrákat hányt, ahányszor csak találkoztak és amíg Davik erősebbnek bizonyult, Rina sokkal gyorsabb és fürgébb volt az öreg gengszternél és könnyen kitért a csapásai elől. Rina-nak két kézzel kellett tartania a kardot, hogy kivédje Davik csapását, de egy váratlan pillanatban oldalra bukfencezett, elővette a pisztolyát, lábon lőtte a férfit, amitől térdre rogyott.

Davik nem adta fel és a kardját Rina felé hajította, remélve, hogy megsebzi vele, de a lány csak könnyedén kitért előle és a kardjával akarta bevinni a végső csapást, de egy sugárnyaláb eltalálta a kardját, amitől az kettétört.

Hátranézett és látta, hogy Calo, legalább 200 méterről sikeresen eltalálta a kardját és egy újabb lövés érkezett a hasába, de az energia pajzsa, ami egyből kikapcsolt a találattól, megvédte. A következő lövés elől félreugrott, de Davik elkapta a lábát és magához húzta. Rina hiába rugdosta, a gengszter egyre közelebb húzta, de a lány megpördült és képen rúgta a férfit, amitől elengedte a lábát.

Rina gyorsan Davik elejtett kardjáért ugrott, de a férfi gyorsan utána eredt és újra rávetette magát a lányra, de ő az utolsó pillanatban megfordult és a lila páncélját átszúrva, a pengét beleszúrta a férfi testébe és a páncélja hátát is kilyukasztva, a jött ki a véres penge hegye Davik testéből, amitől élettelenül esett össze, egyenesen Rina-ra.

A lány lelökte magáról a férfi holttestét és látta, hogy a csapat többi tagja egyre inkább visszaszorítja a megmaradt gengsztereket, akik látva a főnökük halálát, inukba szállt a bátorság és inkább menekülőre fogták.

Canderous és Carth még mindig Calo-t fogták közre és a két férfi, némán jelzett egymásnak, hogy két oldalról kerítsék be, megkerülve a törmeléket, amit fedezéknek használt.

- Lehet, hogy túlerőben vagytok, - Calo látta, hogy az összes társa vagy halott, vagy elmenekült és Davik is odaveszett, egy különleges, világosszürke gránátot vett elő. – de ha én meghalok, akkor ti is velem jöttök. Ez a hődetonátor mindannyiótokat ízekre fog tépni.

Calo csak felállt és terve szerint, az első emberhez fogja hajítani a gránátot, akit meglát, mert úgy állította be, hogy találat esetén azonnal felrobbanjon. Carth volt a szerencsétlen, főleg, mert a tűzharc alatt kikapcsolt az energia pajzsa és Calo egyenesen a fejéhez hajította.

Rina ezt látva, rettenetesen megrémült, nem akarta elveszíteni Carth-ot és a tudat, hogy legalább 50m-re van tőle és a gránát másodperceken belül el fogja találni, tehetetlennek érezte magát.

- NE! – Rina teljes tüdejével üvöltött, kétségbeesetten kinyújtotta a kezét és hihetetlen dolog történt.

A gránát, ahelyett, hogy Carth fejéhez csapódott volna, inkább fel szállt a magasba, egyenesen a mennyezetig, ahova becsapódott, lerobbantva a mennyezet maradékát, egyenesen Calo-ra.

- Mi a… - Rina alig hitt a szemének, a saját kezeit maga elé tartva, alig akarta elhinni, ami történt.

- Ezt hogyan… - Carth, akinek a szíve is kihagyott egy verést, nem tudta felfogni hogyan volt erre képes Rina.

- Ezt majd később! – Bastila, miután végzett az utolsó gengszterrel is, sürgette a többieket. – Beszállás a hajóba!

- Hé, - Rina dühösen felállt és a csapatra nézett. – nem felejtettetek el valamit?!

- Ezt nem mondod komolyan?! – Mission alig hitt a fülének, a Sith-ek percekre vannak attól, hogy szétlőjék az egész hangárt.

- A lehető legkomolyabban! – Rina nem tűrt ellenkezést.

- Gyerünk, gyerünk, gyerünk! – Mission és Zaalbaar Rina kedvenc kanapéját cipelve rohantak vissza a hangárba.

A csapat eddigre már a hajón volt, de Mission-nek és Zaalbaar-nak még fel kellett vinnie a kanapét a hajóra, ami a rámpánál beszorult.

- Ezt nem hiszem el! – Rina ezt látva majd felrobbant az idegtől és Mission mellé állt és együtt húzni kezdték, be a hajóba. – Az óramutatóval ellentétesen forgasd!

- Úgy csinálom, Nagy Z, hallottad?! – Kiabálta Mission, de Zaalbaar dühös morgása is jelezte, hogy mennyire idegesíti, hogy a kanapé nem fér be rendesen.

- Ne így, nekem ellentétesen! – Rina sem bírt magával és kiabált.

- Az nekem is ugyanarra van! – Vágott vissza Mission.

- Oh, akkor Zaalbaar-nak megegyezően. – Rina késve, de megértette. – Hallottad? Az órajárásával megegyezően. És… - Ismét tolni kezdtek, de Rina fájdalmasan felszisszent. – Áu! Becsípte az ujjam!

- Feltűnt, hogy a hangárt mindjárt szétlövik? – Bastila csak odajött, hogy megnézze Rina-ék szerencsétlen próbálkozását a bútorral.

- Segíts vagy fogd be! – Rina-nak ebben a pillanatban semmi türelme nem volt Bastila arroganciájához.

- Nem tudjuk tovább! – Mission kétségbeesetten próbálta húzni a bútort, de az nem mozdult.

- Akkor emeld, Zaalbaar! – Utasította Rina. – Igen és most fordítsuk az oldalára és told! – A kanapé már félig bent volt. – Jaj ne, beszorult! – Rina csak fáradtan megrázta a fejét és látva, hogy már nem maradt több idő, kellemetlen döntét hozott. – Zaalbaar, mássz be, nem fog kiesni, majd később megoldjuk!

A Sith flotta bombázása teljesen lerombolta a hangárt és Davik kúriáját is, de Carth időben beindította a hajó motorját, utána fel szállt és elhagyta vele a hangárt.

(1) A Sith flotta teljes erővel zárótűz alá vette Taris-t, több száz űrhajót lőttek szét az automata lövegek és a kiküldött vadászok, akik kétségbeesésükben próbálták elhagyni a bolygót. A sok pilóta, akik látták, hogy az otthonukként szolgáló bolygó lángokban áll és amint szétlőtték a hajót, ami a végső reményt jelentette számukra, nem tehettek mást, minthogy felismerjék, elérkezett a vég.

Azoknak, akiknek még csak űrhajójuk sem volt, reménytelenül és kétségbeesetten rohangáltak fel-alá Taris utcáin, a felső város fényűző kúriáitól, az alsó város mocskos, rozoga apartmanjaiig. Most mindenki egyforma volt, kétségbeesett, rémült és tudták, hogy elérkezett a vég.

- Miért csinálják ezt a Sith-ek?!

- Mit vétettünk?!

- Kegyelmezzenek!

- A családomat kíméljék!

Az ártatlan civilek jajveszékelését, sírását és könyörgését meg sem halló ágyúk és bombák nem kegyelmeztek, halált és pusztítást hozva amerre csak járnak.

- Mi még itt vagyunk!

- Tüzet szüntess, baráti tűz!

- Én felesküdtem a Sith-ekre!

- Ez árulás!

Ahogyan a saját katonáiknak sem volt kegyelem, akik hónapok óta csak szolgálatot teljesítettek a bolygón, de szerencsétlenek kereszttűzbe kerültek és a feletteseiknek nem voltak többek puszta számoknál.

Az egész bolygó méretű metropoliszt elemésztették a törmelékek, a narancsszínű, égig érő lángok, a fekete füst, az áldozatok elszenesedett holttestei lepték el az utcákat.

Az alsó szinteknek sem volt kegyelem, mert amikor a mindig stabil felsővárost tartó stabilizátorok megadták magukat, a törmelékek és az akadály megszűnésével, a bombák és a lövedékek is utat találtak maguknak, ahogyan a tűz és a mérgező füstök is az alsóvárosba.

Hiába, egyszerűen nem volt hova futni, voltak gyermekek, akik a szüleik halála után nem tehettek semmit, csak sírtak az utcán, voltak, akik annyira kétségbeestek, hogy vagy egy sugárpisztollyal fejbe lőtték magukat, vagy a mélybe ugrottak a gyors és kegyes halál reményében.

Aki csak tehette, ölte a másikat bármilyen szállítójármű reményében ölték egymást, a tömegközlekedési eszközök is dugig megteltek a menekülőkkel, az emberek szinte agyon taposták egymást, csak ezért a halovány reményért, amit egy újabb orbitális csapás egy szempillantás alatt elsöpört.

Taris-nak befellegzett, a város lángokban állt és a lakosság rohamosan csökkenni kezdett. (1)

Malak csupán keresztbe tett karokkal, rezzenéstelen arccal nézte az űrből is látható lángokat, ahogy azok egyre csak terjedtek és érezte az bolygón lévők félelmét és kétségbeesését.

- Taris teljes mértékben védtelen, nagyúr. – Jelentette Karath admirális. – Nem mutatnak ellenállást.

A tény, hogy Taris népe még csak meg sem próbált ellenállni jobban feldühítette Malak-ot. A hasonlata találó volt, ez a bolygó csupán egy gennyes kelés, aminek addig van jó dolga, amíg ki nem vágják.

- Folytassák a tüzelést, admirális. – Malak úgy döntött, ideje kivágni ezt a kelést. – Tüntessék el ezt a szánalmas bolygót a galaxisból.

- El kell jutnunk a Dantooine-ra! – Bastila, a Carth mellett lévő másodpilóta ülésen ült és gyorsan elkezdte betáplálni a koordinátákat. – Van ott egy Jedi enklávé, ahol menedéket találhatunk!

- Közeledő vadászok! – Carth, aki a vezető ülésben ült jelentette, miután egy riasztó megszólalt.

- Gyorsan, a lövegtornyokba! Mindenki! – Rina kiment a pilótafülkéből és a csapatnak kiadta a parancsot. – Meg kell védenünk a hajót, amíg hiperűrsebességre kapcsolhatunk!

- Gyertek, - Canderous vállon ragadta Mission-t, aki alig akarta elhinni, mit tesznek a Sith-ek az otthonával. – még nem úsztuk meg!

- Jönnek is! – Rina az elülső lövegágyúba ült.

- Látom őket! – Canderous az alsóba.

- Megfizetnek! – Mission a jobb oldaliba és Zaalbaar a bal oldali lövegágyút foglalta el.

Az Ében Héja lövegjei megállás nélkül ontották magukból a vörös energia nyalábokat, ezzel több Sith vadászhajót semmisítettek meg.

- Túl gyorsak! – Mission, habár olyan gyorsan lőtt, ahogy csak bírt, egyet sem tudott eltalálni.

- Ha annyi kreditem lenne, ahányszor a feleségem ezt mondta. – Canderous csak a szemét forgatta a lány amatőrségén. – Csak lődd őket!

- Nyugodj meg, Mission! – Rina inkább tanácsot adott. – Ne rájuk lőj, hanem eléjük!

- Ez az! – Mission megfogadva Rina tanácsát, sikeresen eltalált és szétlőtt egy vadász. – Eltaláltam egyet!

- Mit vársz, kitüntetést, kölyök?! Még nem nyertünk! – Canderous élvezte. – Mintha újra a háborúban lennék!

Ez így folytatódott, a csapat nem győzte lőni a véget nem érő Sith vadászhajók raját, de hiába, egy helyére, mintha kettő jött volna és a pajzsok már kezdték felmondani a szolgálatot, amikor Carth végre képes volt fénysebességre kapcsolni és elhagyni a rendszert.

Mindenki megkönnyebbült, hogy sikeresen hiperűrsebességre kapcsoltak. Nem érdekelte őket, hova mennek, csak el Taris-ról.

Köszönöm, hogy elolvastad, ha tetszett, jelöld be követésre és ne felejts el kritikát írni.