Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.
Nem volt mit tenni, a LLMM csapatot diszkvalifikálták, Lynda-t őrizetbe vették és ez ellen már senki sem tehetett semmit sem. A csapat többi tagja már csak annyit tehetett, hogy nézi az egy személyes küzdelmet az arénában.
A következők jutottak tovább:
A RWBY csapat Vale-ből és Yang harcol a nevükben,
A CMEE csapat Heaven-ből és Mercury képviseli őket,
A JNPR csapat Vale-ből és Pyrrha harcolt értük,
A SSSN csapat Vacuo-ból és Sunt bízták meg a csapat képviselésével,
És a PNCL csapat Atlas-ból, akiktől Penny fog harcolni.
- Megint páratlan a csapat. – Jegyezte meg Lance, miután ő és a csapattársai elfoglalták a helyüket a RWBY csapat többi tagja között. A Lynda-val való történtek miatt, a két csapat kapcsolata egy kicsit hűvös lett, de továbbra is barátként tekintettek egymásra.
- Vajon megint sorsolással választják ki, ki jut tovább? – Kíváncsiskodott Ruby.
- Most, a pillanat, amire mindannyian vártak! – Port professzor szólalt meg a hangosbemondón. – Az egyszemélyes párbajok! – Az egész aréna megtelt és vadul tapsoltak, hiszen most az 5 legjobb csapat legjobbjai fognak összecsapni, egyértelműen, elképesztő látványra számítanak. Sajnos, fogalmuk sem volt róla, hogy többet kapnak annál, mint amire számítanak. A résztvevők, Yang, Mercury, Sun, Pyrrha és Penny már izgatottan várták az összecsapást, de Port még feltartotta az eseményt. – Barty, mi lenne, ha elmagyaráznád a szabályokat? – Oobleck-hez fordult, aki gyorsan és hadarva elmagyarázta a szabályokat.
- Nagyon jó, a szokásos terepváltoztatás elmarad és csak a középen elhelyezett kisebb mezőt lehet használni a párbajozóknak, ami arra szolgál, hogy gyorsabban gondolkodjanak, mint az ellenfél és mielőbb kiötöljenek egy stratégiát, amivel győzelemre vihetik a küzdelemben.
- Röviden, mint minden profi Vadásznak, esélyük sem lesz felkészülni és nem tudhatják, mi vár rájuk.
- Igen-igen! Lássuk, kik fognak elsőként összecsapni!
A nézők lélegzet visszafojtva bámulták ahogy a monitoron lévő képek találom szerű sorrendben forogtak, de végül megálltak, kiválasztva az első két párbajozót.
- Yang Xiao Long és Mercury Black!
Az eredményre a közönség vadul éljenezni kezdett, mert most végre, másodpercek választják el őket az igazi izgalomtól.
- Lábtörést, tesó! – Kiáltotta Ruby, minden erejével a nővérének szurkolva.
- A többi versenyzőt megkérném, hogy hagyja el a küzdőteret.
Pyrrha, Penny és Sun így is tettek, Yang egyedül maradt Mercury-vel a küzdőtéren. A két fél magabiztosan megközelítette egymást, a küzdőtér leereszkedett, néhány centire a földszint felé, majd reflektorfények világították meg a küzdőteret, amitől az egész látványosabb lett.
- Jobb, ha nem becsülsz alá. – Figyelmeztette Yang, magabiztosan a csípőjére tett kézzel.
- Szeretnéd.
- 3! – Lassan elkezdték egymást, araszolva, feltett, védekező kezekkel megközelíteni. - 2! – Alaposan figyelték a másikat és próbáltak olvasni a másik gondolatában és mozgásában. - 1! – A kezük épp csak összeért, amikor… - Harc!
Egyszerre támadtak, Yang egy jobb egyenessel, amíg Mercury egy erőteljes rúgással, ami előtt a levegőbe ugrott. Yang ökle és Mercury csizmájának a talpa találkozott, de mindketten hátra kellett, hogy ugorjanak, hiszen egyforma erősnek bizonyultak. Mercury támadott következőnek, de Yang felugrott fölé, mögé került és a csuklópántjaival tüzelni kezdett, amiket Mercury kivédett és hagyta, hogy Yang megközelítse.
Kézitusával folytatták a harcot, de ismét egyenlőnek bizonyultak, hiszen Yang egy ütést, míg Mercury egy rúgást vitt be a mellkasába, amitől ismét hátra estek. Yang tüzelni kezdett Ember Celica-val, de Mercury ügyesen és gyorsan kitért a lövedékek elől és eléggé megtudta közelíteni Yang-et, hogy felugorjon a levegőbe és egy csavart rúgást intézzen felé, amit Yang a karjával kivédett, Mercury egy hátra szaltóval meghátrált, de ez csak álca volt és egyből az ellenfele előtt termett, akinek egy újabb lövése elől sikerült elhajolnia, majd egy újabb hátra szaltó kíséretében állba rúgta, amitől a lány esett hátra.
Yang még a levegőben helyreállnia, talpra esett és újra Mercury-nek támadt, több ütést bevitt neki, de egy idő után Mercury is felvette a fonalat, egy pörgő rúgást intézett Yang felé, de a lány időben lehajolt, kikerülve a rúgást és újabb ökölcsapásokkal sorozta meg a fiút. Mercury már elkezdte kiismerni Yang stílusát, így könnyedén elkezdte kicselezni és ellentámadást intéznie a lány felé, de Yang is kapcsolt és egy erőteljes sarló rúgás elől kitérnie.
Yang, amint megbizonyosodott, hogy a támadás véget ért, újra Mercury-nek támadt, ezúttal rúgott, amit az ellenfele kikerült és Mercury is egy rúgást intézett felé, ami elől Yang-nek is sikerült kitérnie, majd egy újabbat, amivel gyomron találta, de Yang még nem hátrált meg, csak összeszorította a két csuklóját védekezőn, amiket Mercury egy harmadik rúgással választott szét, majd hátrált egyet.
A két fél ismét egyszerre támadt egymásnak, de ezúttal Yang-nek sikerült állba vernie és gyomron vernie Mercury-t, aki csúszva hasra esett. Yang tüzet nyitott Ember Celica-val és Mercury gyorsan menekülésre kényszerült, ugrálva, vetődve és cigány-kerekezve, mindent megtett, hogy ne kelljen elviselni Yang lövéseit. Sajnos az egyik lövedék lökéshulláma elkapta és emiatt kicsúszott a harcmezőről, de a csizmájára illesztett légágyúk segítségével elég nagy lendületet vett magán, hogy visszarepüljön a küzdőtérre.
Amint földet ért, nem vesztegette az idejét és Yang-re támadt, mindkét fél egyenlően tartotta magát, Yang fél tucatnyi rúgást védett ki és ütést vitt is be, ahogy Mercury is ütések sorozatát védte ki és rúgások halmazát vitte be. Végül Mercury rúgott egy erőset Yang-en, amitől hátra esett, de nem állt meg, mert egy levegőbe intézett rúgás kíséretében, lég lövedék szállt a lány felé.
Yang kikerülte, ahogy a lövedék becsapódott a földbe, de meglepve tapasztalta, hogy Mercury, alig néhány másodperc alatt két tucatnyi rúgást intézett a levegőbe, legalább ugyanennyi lövedéket lőve ki a csizmájára szerelt légágyúból. Yang-nek nem okozott egyet-kettőt kikerülni, de a többivel Mercury még csak nem is próbálta eltalálni az ellenfelét.
Yang nem gondolkodott, csak neki támadt Mercury-nek, akit kissé váratlanul ért, de hamar felvette a tempót és hátra rúgta Yang-et, majd felé került és egy újabb rúgás kíséretében, a padlóra küldte. A léglövedékek, amik a harcmező fölött köröztem, most egyszerre indultak Yang felé és mindegyik becsapódott a lányra, két tucat hangrobbanás kíséretében.
Mercury biztos volt a győzelmében, így magabiztosan leporolta magát, de egy hatalmas lobbanás miatt elvesztette az imént szerzett magabiztosságát és amint megfordult, egy tűzkarikát vett észre Yang körül, ami hamar elaludt ugyan, de alig ismert Yang-re, aki teljesen bedühödött, a szemei vörösre váltottak és erősebbnek tűnt, mint valaha.
Teljesen elborult az agya, nekirontott Mercury-nek, amit még ki tudott védeni, de másfél métert csúszott hátra. Mercury ellentámadásba lendült, de hiába, Yang az újonnan szerzett erejének köszönhetően, meg se érezte a csapásokat és csak tört tovább előre. Kegyetlenül sorozta Mercury-t az ütéseivel, egészen addig, amíg egy gyomros kíséretével ki nem ütötte az auráját és egy jobb egyenessel a padlóra nem küldte.
A csengő megszólalt, jelezve, hogy Mercury-nek lemerült az aurája és a harc véget ért.
- Micsoda heves összecsapás! – Port és az egész közönség magán kívül volt az izgalomtól.
Yang diadalittasan felemelte az egyik öklét, majd a közönség megtapsolta.
- Yang Xiao Long győzött! – Jelentette be Oobleck.
- Király voltál, tesó! – Ruby és a csapata tapsolni kezdett.
- Még jó, hogy nem nekem kellett vele megküzdenem. – Mike is magán kívül volt.
- Elismerem, - Lance-nek is tetszett az összecsapás. – a nővéred valami piszok kemény, Ruby.
- Ő az, akit jobb nem felhúzni. - Nevetett Mike.
- Sok szerencsét legközelebb. – Yang csak elment Mercury mellett, aki csak lefáradva próbált felállni, de amikor ez sikerült, Yang minden figyelmeztetés vagy indok nélkül megütötte Mercury-t a lábánál, aki erre ordibálva és sikoltozva esett a földre. A lába egyáltalán nem szabályos módon elhajlott, ami egyértelművé tette, hogy eltört.
- A LÁBAM! A LÁBAM! – Mercury nem bírt megmozdulni, csak kiabált a fájdalomtól.
- Ezt kapod, amiért… - Yang épp ráförmedt, amikor egy csapat Atlas-i robot és katona körbevette.
- Yang Xiao Long, azonnal állj le! – Kiabálta a katona, miközben ő és a robotjai rászegezték a fegyvereiket.
- Ez meg mi volt?! – Lance alig hitt a szemének, amikor dühösen választ követelt a RWBY csapat többi tagjától. – Ti így harcoltok?! – A felháborodása azonnal el szállt, amikor szembe találta magát Ruby-ék sokkos tekintetével.
A LLMM csapat többi tagja és a JNPR csapat is alig jutott szóhoz. A közönség erőteljesen fújni kezdett a jelenet láttán.
- Mercury! – A csapattársa, Emerald lerohant hozzá, hogy segítsen a csapattársának.
- A LÁBAM! MIÉRT TÁMADOTT MEG?! – Mercury alig jutott szavakhoz a fájdalomtól, de Emerald csak dühösen meredt Yang-re, amiért ilyen súlyosan bántalmazta a csapattársát.
A monitoron visszajátszották, ahogy Mercury éppen feltudott állni a verés után, amit Yang-től kapott, erre Yang minden ok nélkül eltörte a fiú lábát.
- Kérem, valaki segítsen! – Könyörgött Emerald, miközben két mentős egy hordággyal azonnal odasiettek, hogy felvegyék a sérült fiút. – Tudnak tenni valamit?!
- Be kell vinnünk ezt a fiút a kórházba! – Mondta az egyik mentős, mire már rá is rakták Mercury-t a hordágyra és el is vitték az arénából, Emerald követte őket.
- Ezt nem értik! – Yang, aki eddig sokkos állapotban figyelte a látottakat, végre megszólalt. – Ő támadott meg! Esküszöm!
- Elég! Már elég kárt okoztál mára!
Cinder, a pillanatban, hogy megtudta, Mercury és Yang fog küzdeni a következő menetben, nem vesztegette az időt, elővette a Scroll-ját és üzenetet küldött Emerald-nak, Neo-nak és Mandy-nek.
„Elérkezett az idő, álljatok készen."
Azzal felállt a helyéről, az aréna alkalmazotti kijárata felé vette az irányt, ahol találkozott Neo-val, aki már előre látóan beszerzett Cinder számára egy mentős egyenruhát, ő maga nem fáradt az átöltözéssel, a Semblance-e segítségével már magára is varázsolt a fehér köpenyt, a fekete nadrágot, cipőt és az orvosi simléderes sapkát, rajta a vörös kereszttel. A kinézetét is megváltoztatta, a fekete, hosszú haját most lófarokba kötötte, a szemeit pedig zöldről lilára változtatta.
- Felvágós. – Cinder csak megforgatta a szemeit, látva, hogy Neo-nak mennyivel gyorsabban sikerült átöltöznie, ugyanolyan mentős ruhába, mint ő, de a haját egy kontyba fogta hátul. Amint meghallotta, hogy hozzák Mercury-t, Neo a pilótafülkébe szállt, hogy beindítsa a mentő repülőt. – Ide! Itt van egy mentő repülőnk, indulásra kész!
A mentősök nem gondolkodtak sokat, csak berakták a sérült Mercury-t a mentő repülőbe, Emerald vele tartott, hogy lelki támogatást nyújtson neki.
- Jól van, - Az egyik mentős megnyugodott, de még Cinder felé nézett. – bent vannak. A lány vele tart. Vigyázzon rájuk.
- Gondját fogjuk viselni nekik. – Válaszolta Cinder, majd ő is beszállt a repülőbe, amivel már el is hagyták az arénát.
- Oh, doki, legyen őszinte! – Mercury szenvedett a repülőben. – Fogok még valaha járni?! – Emerald csak felpofozta. – Áu, na! – Hirtelen abbahagyta a színészkedést és felült. - Mi bajod?!
- Fejfájás. – Emerald teljesen kimerült és szédült. – Egy valaki elméjét becsapni még könnyű, de kettőt…
- Mindketten nagyon jók voltatok. – Szólt hátra Cinder az anyós ülésről. – A sofőrünk is. – Neo felé biccentett, aki önelégülten kikapcsolta az álcáját, a szemei és a lófarokba kötött hosszú haja visszaváltozott barnává és rózsaszínné és elvezette a repülőt, nem a kórházba, hanem az egyik Fehér Agyar rejtekhelyre.
Cinder és Neo átöltöztek, pontosabban, Neo csak visszaváltoztatta az eredeti ruhatárát és haját, de Cinder-nek idő kellett hozzá, hiszen ő a hagyományos módon csinálta. Emarald csak egy kávét töltött magának, amíg Mercury, egy lábon beugrált a raktárba, felhúzva a törött lábáról a nadrág szárát, felfedve, hogy valójában mechanikus lába volt és meg se kottyant neki, hogy Yang eltörte és elkezdte szerelni.
- Mit gondoltok? Bejött? – Érdeklődött Mercury, mire Neo csak bekapcsolta a híradót.
- Egy rettenetes baleset rázta meg egész Vale-t a Vytal fesztivál egyszemélyes párbajában. – A riporter magyarázta a TV-ben, mire átkapcsoltak az egyik nézőre, akit kikérdeztek, hogy mit gondol erről.
- Nem tudom, mit tanítanak ezeknek Beacon-ben, de nagyon durva volt. Egyáltalán nem sportszerű. – Cinder kivette a távirányítót Neo kezéből és egy másik hírcsatornára kapcsolt.
- A megerősített védelem ellenére, a helyi védelmi erőknek feltétlenül szükségük lenne minden elérhető Vadász segítségére, ugyanis az elmúlt egy órában drasztikusan megnőtt a Grimm támadások mértéke. – Végül Cinder kikapcsolta.
- Hé, éppen néztem! – Panaszkodott Mercury, miközben a lábát szerelte egy csavarhúzóval.
- Csak fogd be! – Csitította Emerald.
- Így kezelsz egy sérültet? – Viccelődött a fiú, mire a lány csak meghúzta a csavarhúzót, amitől Mercury fájdalmasan felkiáltott. – Áu! Szoros!
- Elég! – Cinder rendre intette őket. – Mercury kiváló alakítást nyújtott. Nagyon bátor voltál. – Mercury örült, hogy megdicsérték ugyan, de még haragudott Emerald-ra, hogy majdnem tönkretette a tartalék alkatrészét.
- Ezek a cuccok nem valami olcsók.
- Mi a következő lépés? – Kérdezte Emerald.
- Neo, - Az alacsonyabb lány felé nézett. – beszivárog arra az Atlas-i anyahajóra, ahol Roman-t tartják fogva, - Átadott neki egy Scroll-t. – bejuttatja a vírust, amit drága barátom, Watts küldött, hogy átvehessék az irányítást Atlas robotjai felett. – Neo el is vette a Scroll-t és már izgatottan várta, mikor indulhat. – Ma este kerül sor a végső párbajra és Beacon többé nem látja meg a napot. Én és Emerald visszamegyünk az arénába, hogy minden a terv szerint menjen.
- És én? – Mercury, akit Cinder teljesen kihagyott, érdeklődött.
- Te, lapulj meg, amíg kezdetét nem veszi a fő attrakció. Elvégre, megsérültél, kicsit gyanús lenne, ha az emberek azt látnák, hogy ilyen hamar lábra állnál.
- Világos. – Ezzel folytatta a lába bütykölését.
Még aznap Yang-et elvitték a szobájába, ahol Ironwood tábornok, két robot társaságában eljött, hogy kihallgassa, akárcsak az előző nap Lynda-t. A JNPR és a LLMM csapat tagjai a szobán kívül kényszerültek várakozni, amíg megtudják, mi lesz Yang sorsa.
- Szerintetek, mi ütött belé? – Lance még mindig alig hitte el, hogy Yang ilyet tett.
- Fogalmam sincs. – Vont vállat Jaune és maga elé nézett.
- Nem lehet, hogy Mercury tett valami hirtelen mozdulatot? – Gondolkodott Ren. – Esetleg, Yang haragudott rá valamiért?
- Nem hiszem, - Vont vállat Pyrrha. – nem nagyon láttam Yang-et és Mercury-t beszélgetni egyáltalán.
- És láthattad a felvételt, - Szólt közbe Norah. – Mercury semmilyen hirtelen mozdulatot nem tett.
- Csak próbálok rájönni, mi is történhetett. – Gondolkodott Ren. - Ismerjük Yang-et, soha nem bántana egy legyőzött ellenfelet, aki már nem jelent rá veszélyt.
- Talán hallucinált? – Találgatott Mike.
- A legvalószínűbb. – Mandy egyetértett.
- Mármint, - Mike magyarázni kezdett. - az adrenalin, a magas stressz és a felfokozott idegi állapot könnyen okozhat ilyesféle hallucinációt.
- De ilyen szintűt, - Lance ezt gyenge kifogásnak tartotta. - hogy azt higgye, a srác, akit az imént döngölt a földbe, fogja magát és nekitámadna? Közönség és kamerák előtt?
- Igaz, hogy Yang egy kicsit agresszív, - Mike ezzel szemben szeretett volna hinni Yang ártatlanságában. – de csak nem bántana valakit, akit már legyőzött.
- Én nem ítélkezem felette, - Lance csak megvonta a vállát. – de láttátok, hogy mi történt? Ahogyan a világon mindenki, aki nézte az adást.
- Esetleg, kérdezzük meg, ha majd beszélhetünk vele. – Javasolta Jaune, miközben Ironwood kijött a RWBY csapat szobájából és a robotjaival elhagyta a kollégiumot.
- Mit gondoltok, - Érdeklődött Mike. – bekopogjunk?
- Talán… jobb, ha hagyunk nekik egy kis időt. – Javasolta Pyrrha, mire a JNPR csapat visszament a szobájába.
- Én… inkább visszamegyek. – Mandy nem akart Yang-re nézni, számításba véve, hogy pontosan tudta, mi történt. Félt, hogy a bűntudata elárulná.
- Akkor, - Lance Mike-ra nézett. – csak mi ketten maradtunk.
- Remélem, rendbe jönnek. – Mike a RWBY csapat szobája ajtajára nézett. – Emlékszel, amikor először találkoztunk velük?
- Oh, igen. – Lance elmosolyodott. – Ruby és Yang, aranyosak és izgatottak voltak, hogy Beacon-be jöhettek.
- Biztos vagyok benne, hogy az a két lány nem bántana senkit sem, ok nélkül.
Erre hirtelen, az ajtó kinyílt, Ruby, Weiss és Blake kijött, de Yang bent maradt.
- Öhm, Yang rendben van? – Érdeklődött Lance, nem tudva, mit mondhatna.
- Rendbe jön, csak… - Ruby aggódott a nővéréért. - sokkot kapott.
- És diszkvalifikáltak minket a versenyből. – Tette hozzá Blake.
- Titeket is? – Lance alig hitte el, hogy utánuk a RWBY csapat is ki lett zárva.
- Említette, hogy… - Mike érezte, hogy kicsit kínos a kérdés. – miért… tette?
- Meg merne esküdni rá, - Válaszolt Weiss. – hogy Mercury megtámadta és visszatámadott.
- Miért nem védekezett? – Találgatott Lance.
- Tessék?! – A Ruby csapat egyszerre csattant fel, amitől Lance egy kicsit megtorpant.
- Hát… egyértelmű, hogy Yang csak hallucinált, hiszen Mercury nem tett semmilyen fenyegető mozdulatot. De ha mondjuk, haragudott Mercury-re, akkor…
- Nem haragudott rá! – Csattant fel Ruby. - Alig ismertük azt a srácot és nem volt vele egyikünknek se baja! Yang nagyon megbánta és megviselte a dolog, úgyhogy ne vádolgasd őt! – Lance csak hallgatott egy darabig.
- Ezt majd Mercury-nek és a szüleinek is mondd a szemébe. – Ezzel Lance otthagyta a RWBY csapatot és Mike-ot, de még egy utolsó megjegyzése volt és visszafordult hozzájuk. – Oh és még valami, ti se voltatok restek egyből Lynda-t gyanúsítani és ujjal mutogatni rá, amikor letartóztatták! Most legalább megértitek, ő mit érzett akkor! – Ezzel újra megfordult és egy ajtó csapás jelezte, hogy bement a szobájába.
- Ha ez segít… én hiszem, hogy Yang nem szándékosan tette. – Mike próbált támogatást nyújtani.
- Rendbe jön? – A vitát meghallva, a JNPR csapat ajtaja is kinyílt és Jaune szólt ki onnan, de az egész csapata aggódott.
- Szerintem, rendbe fog jönni, csak idő kell neki. – Válaszolt Blake.
- Hallottam, hogy Mercury és a csapata útban van Heaven felé, a családjához. – Szólt Ruby. – Szóval, amíg le nem szállnak, őket nem tudjuk kikérdezni.
- Ha van bármi, amit tehetünk, - Javasolta Ren. – ne hezitáljatok szólni.
- Ahogy tőlünk sem. – Tette hozzá Mike. – Biztos vagyok benne, hogy Lance nem haragszik rátok, csak feldúlta, ami Lynda-val történt. Ő, én, Mandy és Lynda is a barátotok maradunk.
- Jól van. – Ruby lehajtotta a fejét. – Ez esetben, - Pyrrha felé nézett. – Pyrrha, tegyél meg mindent, hogy Beacon nyerjen! – Pyrrha, az utolsó, aki egy Vale-i csapatból maradt játékban.
- Yang biztos örülne neki. – Weiss próbált támogató lenni. Pyrrha elfordult, utána elmosolyodott.
- Mindent meg fogok tenni. – Valami egyértelműen bántotta, de most senki sem akart erről beszélni. Mindenkinek az járt a fejében, ami Yang-el történt.
- Én biztosan nézni fogom a meccsed ma este! – Bíztatta Ruby.
- Viszek popcorn-t és kólát! – Támogatta Mike.
- Én nekem ennyi izgalom mára elég volt. – Blake-nek nem volt kedve nézni a meccset.
- Dettó. – Weiss-nek sem. – Egy kávét?
- Teát.
A RWBY csapat és Mike otthagyta a JNPR csapatot, de amíg Ruby az arénába ment vissza, Weiss és Blake az étkezőbe, addig Mike a csapata szobájába. Ahogy belépett, megtalálta Lance-t, ahogy dühösen kinézett a szoba ablakán.
- Lance, nem haragszol Ruby-ékra, ugye? – Erre Lance csak felé fordult, de nem a szokásos arca volt, amit megszokott és nem is a dühös, inkább, szomorú volt.
- Hát… talán egy kicsit. Vagyis… nem tudom. Nem úgy vagyok rájuk dühös, csak… talán inkább szomorú vagyok, amiért nem hisznek Lynda-ban.
- Mármint, csalódott?
- Szerintem, az a megfelelő kifejezés. Nem haragszom rájuk.
- Eljössz megnézni a mai utolsó meccset? Blake és Weiss kihagyja, de Ruby mindenképp megnézi. Nem kéne egyedül hagynunk. – Lance csak sóhajtott egyet és megrázta a fejét.
- Jól van. Megnézhetjük együtt a meccset. – Lance eljött az ablakból és az egyik ágy felé nézett. – És te, Mandy? Nem jössz? – Érdekes módon, csak most vették észre, hogy az összes ágy üres volt. Mandy nem jött vissza a szobába. – Hol van Mandy?
- Nem tudom. Azt hittem, visszajött a szobába.
- Talán csak elment az ebédlőbe, vagy visszament nézni a meccset.
- Majd látjuk még, - Mike a Scroll-jára nézett. – 10 perc és kezdődik a meccs. Induljunk.
Lance és Mike el is indult a hangárhoz, ahonnan indultak a gépek, amik felviszik őket az arénába. Megtalálták Ruby-t, aki épp Velvet-el, a nyuszi faunus-al beszélgetett.
- Hé, lányok, mizu? – Köszönt oda Lance.
- Oh, semmi. – Válaszolt Velvet, aki épp eltette fényképezőjét. – Épp azt beszéljük Ruby-val, ami Yang-el történt.
- Azzal kapcsolatban, Ruby, - Ruby felkészült, hogy Lance jól leszólja, ismét, de nem az történt. – nézd, szeretnék bocsánatot kérni. Tudd, hogy nem haragszom se rád, se a csapatod tagjaira.
- Köszi, Lance. – Ruby arca felderült. - Én sem haragszom rád.
- És az embereknek sem kéne haragudnia Yang-re! – Szólalt meg Velvet. – Még a legtapasztaltabbak is hallucinálhatnak harc közben. Ahogyan Coco is.
- Coco is? – Érdeklődött Ruby.
- Igen, amikor a CMEE csapat ellen harcolt. Meg mert volna esküdni, látta Yatsu-t, amikor Emerald ellen harcolt. De ő nem jutott ki a gejzírmezőről és Mercury kiütötte.
- Hm. – Ruby elgondolkodott, hogy Yang-nek és Coco-nak eléggé hasonló látomása volt.
- Most arra gondolsz, hogy ez nem lehet véletlen, ugye? – Érdeklődött Lance.
Ruby, Lance és Mike felszálltak az első gépre, ami felvitte őket az arénába, ami még mindig zsúfolásig volt és várták a következő összecsapást. Lance és Ruby helyet foglaltak, miközben Mike épp nassolni valót vitt nekik.
- Hé, - Ruby kiszúrt valakit a szemközti lelátón. – az ott Emerald?!
- Hol? – Lance nézelődni, kezdett, de Ruby azonnal mutatni kezdett.
- Ott!
- Tényleg! Ő az! – Lance egy kis keresgélés és hunyorgás után kiszúrta. – Jó szemed van.
- Mit keres itt? – Ruby nem értette. - Heaven-be kéne tartania a csapatával, Mercury családjához.
- Erre én is kíváncsi lennék. Szerintem, okosabb lenne, ha megkérdeznénk, mit keres itt és Mercury állapotáról. Mit mondasz, Ruby? – Mire elfordult, a lánynak már hűlt helye volt. – Már megint. – Lance csak lefáradtan megrázta a fejét és Ruby után ment. – Mike, - Szólt a kövér fiúnak, aki egy tonna sós nassolni valót és kólát vett. – maradj itt, Ruby-val mindjárt visszajövünk.
- De…
- Maradj itt!
Lance Ruby után ment, fel a lelátók tetejére, be a karbantartó folyosóra, ahonnan sokkal gyorsabban eljuthat arra a részre, ahol Emerald is van.
- Jól van, - Ide is hallani lehetett, ahogy Oobleck bejelenti a következő összecsapás résztvevőit, de Lance és Ruby útját egy olyan személy állta el, akiről még csak nem is gondolták, hogy lábra tudna állni.
- Mercury?!
- Mit keresel itt?!
A szürke hajú fiú egyáltalán nem tűnt sérültnek, sőt, egészségesebb volt, mint valaha és egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki átengedné Ruby-t és Lance-t.
- És a következő küzdelem részvevői, Penny Pollendina Atlas-ból,
- Mit csinálsz itt? – Ruby gyanakodva kérdezte.
- És hogyhogy nincs eltörve a lábad?
- az ellenfele pedig, Pyrrha Nikos Vale-ből!
Ruby hirtelen kapcsolt, mintha valami rettenetes dologra jött volna rá.
- Nem!
- Mi történt?! – Lance aggódva Ruby-ra nézett.
- Hűha, - Mercury tettetett empátiával elnyújtotta az arcát. – mágnesesség kontra fém… Rossz kombó.
Lance a kardjáért, míg Ruby a kaszájáért nyúlt, de egyiküknél sem volt fegyver, ráadásul, Lance-nek még a páncélja sem volt meg. Mercury-nek ezzel szemben a csizmájára szerelt légágyúja még mindig meg volt, az aurája visszatöltődött és a puszta kezét és lábát is halálos fegyverként tudta használni, amiket örömmel meg is készült tenni.
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.