Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.

Sikolyok, riasztók, fegyverropogások és Grimm-ek üvöltései voltak hallhatók Mantle-ben megállás nélkül. A menekülő civilek, akik érezték, hogy elérkezett a vég, kétségbeesetten rohangáltak az utcákon, miközben a megmaradt katonák kétségbeesetten próbálták megvédeni a lakosságot, de a Grimm-ek túl sokan voltak és teljesen ellepték a várost.

A katonák tehetetlennek érezték magukat, hiszen olyan érzés volt, mintha minden egyes Grimm lelövése után kettő jönne a helyükre és az ellenség létszáma exponenciálisan növekedne. A látvány, ahogy az erőfeszítéseik ellenére egyre több civillel és bajtársukkal végeznek egyre csak csökkentette a moráljukat.

A flotta próbált segítséget nyújtani, de bombázásokkal csak a városban tettek nagyobb kárt, több társuk és ártatlan civil is áldozatul esett és úgy érezték, csak több bajt okoznak, mint segítséget.

A Mantle falán lévő lyukakon a Grimm-ek százával tódultak egyre beljebb és egyre többen a városba és még horda végét sem lehetett látni.

Egy Sabyr Grimm épp kiszúrt magának két kisgyereket, akik egy sikátorban bújtak el és épp lecsapni készült rájuk.

- Gyere csak, cicamica! - Fentről hallotta Nora hangját, aki egy tetőről leugorva, a pörölye egyetlen csapásával összezúzta a szörnyet.

Felállt és magabiztosan a vállára támasztotta a pörölyét, mögötte volt Weiss és Marrow.

Az erősítés megérkezett.

Atlas teljes hadserege és Vadászai érkeztek a városba felmentős seregként, élükön a Szuper csapattal, a RWBY, JNR és LLMM csapattal.

Roman számára megkönnyebbülés volt a sereg érkezése és akkor örült igazán, amikor meglátta a Szuper csapat kapitányát és Qrow-t

- A lehető legjobbkor jöttetek. - Roman megkönnyebbült, amikor a segítség megérkezett.

- Milyen idelent a helyzet? - Clover kérdezte.

- Nézz körbe. - Roman a városban uralkodó káosz felé mutatott. - Megy a buli. Amúgy, van egy kis meglepetésem. - Jelzett, mire az egyik épületből rózsaszín és fehér fényt láttak és kijött onnan Neo, a megbilincselt Watts-al az oldalán.

- Ez meg...?! - Qrow a fegyveréért nyúlt, amint meglátta Neo-t és Watts-ot együtt.

- Arthur Watts? - Clover alig hitt a szemének, az ember, aki annyi bajt okozott a királyságnak és akire alig egy órája adtak ki körözést, most itt áll előtte, megbilincselve.

- Clover Ebi, - Watts nem tűnt rémültnek. - sokra vitted elég fiatalon.

- És te? - Qrow Neo-ra nézett, aki fogságban tartja a doktort.

- Ő végig velünk volt. - Magyarázta Roman. - Ott volt Salem belső körében, kihallgatta a terveiket és folyamatosan jelentett nekem.

- Ezért még később számolunk, Torchwick. - Qrow dühös volt, amiért Roman végig titkolózott.

- Itt Clover, - Clover a rádiójába beszélt. - egy rabszállítót kérek a pozíciómhoz. Szóljanak a tábornoknak, hogy elkaptuk Arthur Watts-ot. - Amint kikapcsolt a rádiója Roman-hez fordult. - Nem tudom hogyan csináltak, de jól csináltad.

- Akkor, - Roman megforgatta Melodic Cludgel-t az ujján és a vállára támasztotta. - ideje megmenteni a várost. Remélem, ezért és a doki elfogásáért Neo-val kapunk egy jó kis fizetséget.

- Előbb éljük túl a ma estét, a többit a tábornokkal beszéld meg. - Szólt Clover, mire a rabszállító repülő megérkezett és négy fegyveres katona vette őrizetbe Watts-ot és elszálltak vele Atlas felé.

A csata Mantle-ben folytatódott, minden Vadász és katona kivette a részét a Grimm horda megfékezésében és a lakosság evakuálásában.

Blake egy Goliath és három Sabyr Grimm elől menekült, amik üldözőbe vették. Az egyik Sabyr utolérte és rávetette magát, de a Semblance-ét, tűz Dust-al kombinálva használva egy tűzklónt hagyott hátra, ami felrobbant, amint a Grimm hozzáért.

Egy másik Sabyr is elkapta, de Blake ezúttal villám Dust-al kombinálta a Semblance-ét és egy villámklónt hagyott hátra és úgy végzett a Grimm-el.

A harmadik Sabyr kicselezéséhez jég Dust-ot használt és a jégklón ugyan darabokra tört, de a Sabyr-nak kutya baja se lett tőle, egészen addig, amíg a Goliath agyon nem taposta.

Blake befordult a sarkon, mire a hatalmas Goliath követte, de a mozgása lomha volt, nem tudott időben kanyarodni és neki csapódott az egyik épületnek, de ugyanúgy üldözte a faunus lányt.

A rettenetes Grimm már épp utolérte Blake-et és az ormányával lecsapni készült, amikor Blake, ezúttal Dust nélkül használta a Semblance-ét, hogy félre ugorjon előle. A Grimm-nek nem volt sok ideje Blake-et keresni, mert megjelent Elm, aki elkapta a két agyarát, a Semblance-ével a lába gyökeret vert a földbe és elég erős volt, hogy egy rövid időre a levegőben tartsa a hatalmas Goliath-ot.

Ennyi elég is volt Yang számára, hogy a csuklópántjával tucatnyi bombát helyezzen a lény hasára és félre ugorjon.

- Most! - Kiáltott Elm-nek, aki a hatalmas erejével a magasba hajította a szörnyet és amint elég magasan volt, Yang megrázta a csuklóin lévő Ember Selica-át, amitől a lényre szerelt bombák felrobbantak és a Goliath már el is tűnt.

Mindhárman, Blake, Yang és Elm is kezdtek fáradni, de nem adták fel a harcot.

- Menjetek a legközelebbi óvóhelyre! - Blake utasította a bújkáló civileket.

- Azok az óvóhelyek hamarosan megtelnek. - Aggódott Yang.

- Ez minden, amit tehetünk! - Elm nem osztotta az aggodalmukat. - Csak fel kell tartanunk a Grimm-eket!

- Tisztára, mintha majmokra lőnék! - Roman szinte élvezte, hogy egy tetőn állva gond nélkül lövöldözhet Melodic Cludgel-el.

Roman, Neo, Clover és Qrow a város közepén, egy tetőn voltak, ahonnan tökéletesen be lehetett látni a várost.

Qrow, Roman-hez hasonlóan, csak Harbinger-el tüzelt az utcákon lévő Grimm hordára.

Egy Razorwing épp Roman felé suhant, aki ezt nem vette észre, mert épp egy új tűz Dust kristályt rakott a fegyverébe. Egy villanás látott a szeme sarkából és a Razorwing már párologva zuhant a földre.

Megfordult és Neo állt mögött, magabiztosan a csípőjére tett kézzel, mosolyogva és Hush-t a vállára támasztva.

- Olyan jó, hogy újra fedezed a hátam. - Roman nem lehetett elég hálás, amiért Neo visszatért hozzá, mire Neo csak huncut módon jelelt. - Azért csak ne szállj el magadtól.

- Hé, - Qrow, aki még mindig a Grimm-eket lövöldözte, rájuk szólt. - kevesebb dumát, Grimm aprítást!

Roman és Neo csak a szemüket forgatták, de Roman tovább lőtte a Grimm-eket az utcákon, Neo kihasználva a nagy szelet, kinyitotta Hush-t, a szél felkapta, elég magasra, hogy elkapjon egy Razorwing-et, ráugrott a hátára és átvéve felette az irányítást, úgy kezdte el levadászni a többi repülő rémet a levegőben.

- Ti aztán össze illetek. - Qrow emlékezett a vonat útra, amikor Roman hasonlóképpen lovagolt meg egy Manticore Grimm-et.

- Mindenki megtalálja a párját. - Roman csak megvonta a vállát és a Razorwing-et meglovagló Neo felé nézett.

- Rendben, igen uram, értettem, vétel és vége. - Clover, aki a rádióján keresztül beszélt valakivel.

- Új parancs? - Kérdezte Qrow.

- Valami jó? - Érdeklődött Roman.

- Gyertek! - Clover nem válaszolt, csak utasította őket és előre rohant és leugrott a tetőről.

- Neo! - Roman oda kiáltott a lányhoz, jelezve, hogy új parancsot kaptak.

Neo megölte a Razorwing-et, amin lovagolt és Hush-al a férfiak irányába ejtőernyőzött.

Egy másik utcán Marrow lepték el a Grimm-ek, levágott egy Sabyr-t, majd még egyet és még egyet, de egy negyedik a háta mögé került és ha egy hatalmas jég pallos nem szúrta volna át a szörnyet, biztos elkapta volna.

Marrow ijedten megfordult és látta, hogy Weiss óriás jéglovagja mentette meg.

- Kitartás! - Üvöltötte Lance, aki megállás nélkül aprította a Grimm-eket.

Felemelte a pajzsát és előre nyomult, a Sabyr Grimm-ek, amik az útjáva kerültek, mind elpusztultak. A kardjával egymás után vágta le a szörnyeket és a pajzsával is összezúzott jó néhány Grimm-et.

Mike is fáradhatatlanul tüzelt Mi a Csudával, miközben energiapajzsot vont a mögötte lévő civilek köré. Egy tűz Dust-ot töltött a fegyverébe és lángszóróként használva égette el vele a Grimm-eket.

Harriet és Ruby együtt ritkították az utcán, Harriet az erősítői segítségével puszta kézzel vette fel a versenyt a Grimm-ekkel, míg Ruby a kaszájával és a Semblance-ével.

Ren, Jaune és Vine a lakosok evakuálásában segédkeztek.

Ren és Jaune túlságosan le voltak foglalva az utca megvédésével, hogy csak későn vették észre, hogy a lakosok, akik menekülnek egy falka Grimm felé futnak. Vine időben cselekedett, a Semblance-ét használva, kiterjesztette az auráját két nagy, hosszú és világító kézzé, amikkel a falhoz szorított egy egész falkányi Sabyr-t.

- Rendben, - Jaune, miután az út tiszta lett, átvette az irányítást a civil csapat felett. - egyenes sorba állni! Helyezzétek az egyik kezeteket a másik vállára, előre nézz, mozgás, mozgás, mozgás! - Két kisgyerek elé térdelt le, akiket rendszeresen kísért az oviba. - Mutassátok meg hogyan csináljuk, srácok! - A gyerekek rutinosan, a szüleiknek is példát mutatva kezdtek el elől menetelni.

- Ezt hol tanultad? - Vine alig hitt a szemének, hogy Jaune úgy irányítja az embereket, akár egy igazi vezér.

- A... - Jaune kicsit kínosan érezte magát, de megadta a választ. - reggeli iskolai gyakorlatoknál. - Pontosabban, amíg a kisgyerekeket kísért az oviba.

Ren aktiválta a Semblance-ét, amivel képes volt elrejteni az emberek érzéseit, Jaune a vállára tette a kezét, hogy felerősítse a Semblance-ét és az auráját és így láthatalanok voltak a Grimm-ek számára.

Hiába minden erőfeszítés, a Grimm-ek nem fogytak el, a riasztók megállás nélkül szirénáztak és a vészvilágítás még mindig be volt kapcsolva. Az emberek, akik elérkék ugyan az óvóhelyeket, egyáltalán nem érezték magukat biztonságban.

- Vigyenek minket Atlas-ba! - Követelte egy nő és a tömeg mögötte helyeselt. - Itt nem maradunk életben!

- Miért nem csinál Ironwood valami?! - Az emberek egyre dühösebbek lettek.

- Kérem, mindenki! - Nora próbálta nyugtatni a dühös tömeget, de azok nem hallgattak rá. - Mindent megteszünk, ami tőlünk telik! Biztonságba juttatunk mindenkit! Csak adjatok egy kicsit több időt!

Hirtelen, a falon lévő kivetítő bekapcsolt és Robyn jelent meg rajta.

- Atlas, Mantle. Tudom, hogy féltek. - A kamera lassan távolodott és felfedte, hogy Robyn mellett ott áll Ironwood tábornok, akivel fogják egymás kezét és a Vadásznő használja rajta a Semblance-ét. - Itt vagyok Ironwood tábornokkal és van egy üzenetünk a számotokra. Amit mondani fog talán hihetetlenül fog hangzani, de minden igaz.

- Egy ősi és rettenetes gonosz van a királyságon kívül. - Kezdett bele Ironwood. - Ez a felelős Beacon lerombolásáért, a Haven-i támadásért és a mostani Mantle elleni támadásért. Ezt az erőteljes lényt Salem-nek hívják. Salem csak arra törekszik, hogy megosszon minket. Hogy egymás ellen fordítson minket. Ha el tudja érni, hogy gyűlöljük egymást, akkor csak odacsaljuk a Grimm-eket és saját magunkat pusztítjuk el.

- Salem nem egyedül dolgozik. - Vette át a szót Robyn. - Az alattvalói betörtek a mi városunkba.

- Arthur Watts, - Folytatta Ironwood. - és Tyrion Callows. Ők ketten a felelősek a mostani gyilkosságokért Mantle-ben és a fűtés rendszer szabotálásáért. Arthur Watts-ot már elkaptuk és visszakapcsolta a fűtés rendszert és Tyrion Callows-t is hamarosan kézre kerítjük és elnyerik méltó büntetésüket. Addig is, arra kérem önöket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és ne essenek pánikba. Ugyanis, ez az, amit ő akar. Ehelyett egyesülnünk kell és harcolnunk, együtt! Mindannyian! Ezért, barátaim, ezért kellett elvonnom az erőforrásokat Mantle-től és az Amity Kommunikációs Toronyhoz irányítanom. Az Amity Torony hamarosan készen áll a fellövésre. Ezzel visszaállítjuk a globális kommunikációt a világon. Titokban kellett tartanom, még önök előtt is, mert ha Salem emberei meg tudták volna, félő, hogy megsemmisítenék, mielőtt elkészült volna. A Tanács és én úgy döntöttünk, hogy evakuálunk mindenkit Mantle-ből Atlas-ba. Kivonok minden védelmet Amity-ből annak érdekében, hogy segítsenek kiűzni a Grimm-eket Mantle-ből.

- Félre kell tennünk az ellentéteinket, hogy együtt, közösen legyőzhessük ezt a fenyegetést. - Vette át a szót Robyn. - Teljes mértékben támogatom Ironwood tábornok tervét.

A beszéd hatására Mantle lakosai újra képesek voltak hinni a tábornokban és abban is, hogy még van remény. Hatalmas tapsvihar és éljenzés söpört végig a háborús zónává vált városon.

Tyrion őrjöngött, nem csak azért, mert a társuk, Neo elárulta őket, hanem azért is, mert Atlas és Mantle népe összefogott és azon vannak, hogy visszaverjék a Grimm hordát.

- A Grimm-eknek elpusztítania kéne őket és nem barátokká tenni! - Dühösen a falba vert, mire térdre rogyott. - Csalódást okoztam az úrnőnek. - Zokogni kezdett, hiszen Neo árulása miatt Watts-ot elkapták és az ellenség újra egységes.

- Ha eléritek a helyi óvóhelyeket maradjatok ott. - Az egyik kivetítőn Robyn hangja hallatszott. - A segítség úton van. És azokkal, akik a 17-es szektorban vannak személyesen fogok találkozni.

Hallgatva Robyn beszédét, Tyrion-nak ötlete támadt.

- Még nincs minden veszve.

Tudta, ha megöli Robyn-t, ha befejezi, amit a választás estéjén elkezdett, Mantle lakói a hősükkel együtt elveszíti a reményt is.

- Még mindig nem hiszem el, hogy azok az idióták itt támadtak! - Cinder alig hitt a szemének, amikor meglátta Tyrion és Watts képét a hírekben. - Úgy volt, hogy Vacuo lesz a következő célpont!

- És ez miért baj? - Adam egyáltalán nem volt ideges. - Pontosan azt teszik, amit mi akarunk.

- Ha előttem szerzik meg az ereklyét, akkor nem térhetek vissza Salem-hez! - Cinder dühösen, az öklével a falat verte.

- És ezért mi sírni fogunk. - Mandy-t sem hatotta meg Cinder aggodalma. - Okosabb lenne, ha Adam és én csak várnánk, amíg a társaid elvégzik a munkát.

- Amburi le zsav azsutek őket. - Genna a két faunus mellé állt, bár a többiek csak értetlenül néztek rá, hiszen egy szót sem értettek abból, amit mondott.

- Mi van? - Cinder értetlenül megrázta a fejét. Gyűlölte Genna beszédstílusát.

- Lemegyek segíteni nekik! - Genna mindig dühös volt, amikor ismételnie kellett magát. - Odalent van Torchwick unt a vérdíjam!

- Nem! - Cinder hallani sem akart róla, hogy Genna itt hagyja. - Először azt szerezzük meg, amire szükségem van! Aztán, amit akarunk! Szóval itt maradsz!

- Unt kane na? - Cinder ezt sem értette, de biztos volt benne, hogy ellenkezés volt.

- Csak próbálkozz. - Cinder szeme sárgán kezdett világítani és a hotel étkezőjében egy szélvihar kezdett kialakulni.

- Fenyegetsz? - Genna állta Cinder tekintetét, felemelte a puskáját és felkészült az összecsapásra.

- Várjatok már! - Mandy közéjük állt, hogy elejét vegye a küzdelemnek. - Genna, - A fejvadásznő felé nézett. - úgy volt, hogy segítesz nekünk!

- Eljuttattalak teme Atlas-ba unt na miskijeltem Torchwick pal. - Felelt Genna, akinek már nagyon elege volt a várakozásból.

- Én nekem mindegy, - Adam is kezdett türelmetlen lenni és dühösen fújtatni kezdett. - csak csináljunk már valamit, amivel elpusztíthatjuk ezt a nyomorult királyságot!

- Ironwood már évek óta rejtegeti a Tél Hajadont. - Cinder széből kihunyt a fény és a szél is alább hagyott. Gonoszul mosolyogva lépdelt Genna felé. - Ma este meg fogom találni.

- Unt ar tervezed? - Genna is leeresztette a puskáját.

Hm, - Cinder még mindig mosolygott és elővette a Scroll-ját, amin Ironwood és Robyn beszéde volt látható. - a tábornok éppoly kiszámítható, akárcsak a robotjai. Fenyegesd meg amilye van és bármit feláldozna, hogy megvédje.

Genna és Cinder egy darabig farkasszemet néztek egymással, mire Genna csak felsóhajtott egyet.

- Mi a terv?

- Mandy, - Cinder a faunus lány felé nézett. - azt mondtad, hogy a Lámpás annál a parasztfiúnál van?

- Igen? - Válaszolt Mandy.

- Szerezzétek meg tőle. - Adta ki a parancsot Cinder. - Én addig megszerzem a Tél Hajadon erejét.

- Egyedül? - Vonta fel a szemöldökét Mandy.

- Miért ne? - Cinder értetlenül nézett felé.

- Mert az olyan jól bevált Haven-ben? - Felelt Mandy, emlékeztetve Cinder-t a múltbeli hibájára. - Mit is mondtál, mennyi ideig voltál lefagyasztva annak a tónak a mélyén?

Cinder csak egy darabig hallgatott, dühösen meredt a faunus lányra, aki inkább ijedten hátrált egy lépést.

- Igazad van. - Cinder-nek be kellett ismernie, hogy ostobaság lenne ismét egyedül menni. - Genna, te velem jössz. Mandy és Adam, ti szerezzétek meg az ereklyét.

Végre eljött ennek az ideje is, amikor elhagyhatják az Üveg Unikornist és mozgásba lendülhetnek.

Az Atlas-i repülő szállítók látványa igazi megváltás volt Mantle lakosai számára, hiszen végre, kikerülhetnek ebből a rémálomból.

- Gyorsan, beszállás! - A katonák nem győzték kimenekíteni a civileket, akik rettegve, de nyugodt tempóban szálltak be szállítókba.

Az égen egy zöld fénysugarat vettek észre, ami nem volt más, mint Penny, Mantle Védelmezője, aki végre eljött, hogy segítsen a népén.

A város utcáin is több gép tudott leszállni, az égből Paladin-ok, tankok és könnyű harci járművek hullottak alá, amikkel a hadsereg már ténylegesen fel tudta venni a verseny a Grimm hordával.

Egy halom Goliath-ot egyetlen Paladin is képes volt elpusztítani, a tankok tucatjával robbantották a Sabyr-okat és a légvédelmi ágyúk pedig a Razorwing-eket tizedelték.

- Intézem! - Elm maga állt ki két Goliath ellen. Átalakította a pörölyét egy dupla csövű rakétavetővé, amivel két rakétát lőtt ki egyszerre, elpusztítva mindkét Goliath-ot.

- Jól van, - Ruby, miután hallotta az eligazítást, tudta mit kell neki és Harriet-nek tennie. - csak annyi kell, hogy eljuttassunk leszállóhelyre.

- A legközelebbi leszállási hely... - Magyarázta Harriet, de a föld hirtelen dübörögni kezdett. Az úton egy Goliath jelent meg, de ez a példány sokkal méretesebb volt, mint az eddigiek, a maszkja szélesebb és keményebb, míg az agyarai sokkal hosszabbak, mint a többi fajtársának. Egyértelműen egy alfa volt. - Arra van.

Egyből megindult az ember tömeg felé, amint meglátta őket, de egy Paladin az útját állta. A hatalmas gép nem volt ellenfél a gigantikus szörnyek és az egyszerűen fellökte és agyon taposta a gépet és haladt tovább az emberek felé. A levegőből egy zöld lézer sugarat lőttek rá, ami elég volt ahhoz, hogy megálljon.

Harriet és Ruby közé Penny szállt le, a hátán lévő táskából előkészítette a lebegő kardjait. Szó nélkül megértették egymást, míg Harriet jobbról, addig Penny balról támadta meg a monstrumot.

Ruby, aki ott maradt, lehetőséget látott, hogy kipróbálja az Ezüst Szemét az alfa Goliath-on. Vett egy mély levegőt, becsukta a szemeit és erősen koncentrálni kezdett. Kizárta a fegyver ropogást, a sikolyokat és minden mást. Arra gondolt, akiket szeret és arra, hogy mennyire szeretné megvédeni őket. Érezte a szél süvítését, a vér és puskapor szagát, de ezek nem zökkentették ki.

Sajnos, az alfa Goliath üvöltése elég hangos volt, hogy kizökkentse és Ruby kissé kínosan érezte magát, amiért ő csak itt áll, amíg Harriet és Penny minden erejükkel a szörnnyel harccolnak.

Úgy döntött, inkább nem használja az Ezüst Szemét, de kételkedett benne, hogy a kaszájával sok kárt okozhatna, ezért a Semblance-ével felszállt egy tetőre, célra tartotta a kaszája puskáját és tüzelni kezdett az alfa Goliath-ra.

Sem Ruby puskája, de még Penny kardjai sem voltak képesek komoly sérülést okozni a lénynek. Penny belefúrta a kardjait a szörny maszkjába és megpróbálta elhúzni, de az nem engedett. Dühösen bámult a robot lányra, rántott rajta egyet és az egyik agyarával félre lökte.

Ruby nem gondolkodott, egyből Penny után repült.

- Penny, jól vagy?! - Ruby aggódott, nehogy másodszor is elveszítse a barátját.

- Áucs! - Penny szemei kipattantak és egyből talpra ugrott, teljesen rendben volt. - Azok az agyarak nagyon veszélyesek.

- Azok. - Ruby-nak ötlete támadt. - Van egy tervem!

A két lány magabiztosan mosolyogva egymásra nézett.

- Mi az?

Az alfa Goliath megállás nélkül tört előre és Harriet, aki magára maradt, kétségbeesetten próbálta megállítani a szörnyet. Villámgyorsan cikázott a lábai között és megpróbált bevinni egy csapást, de a Grimm az ormányával félre ütötte és a földre küldte. A Vadásznő nem adta fel, újra talpra állt, de mire felnézett, a Goliath azon volt, hogy agyon tapossa.

Harriet bekapcsolta az erősítőjét és elkapta a szörny lábát, de sem ő, sem a gép nem bírta a terhelést és a vállára szerelt szerkezet szikrázni és repedezni kezdett a túlterheltségtől. Mielőtt végleg tönkrement volna, gyorsan hátraugrott, de az alfa Goliath képes volt még belé rúgni, ezzel vetődve esett a földre. Egy lila villanás körülötte jelezte, hogy az aurája kimerült. Nem maradt ereje, tehetetlenül nézte, ahogy az alfa Goliath felé tart, hogy agyon tapossa.

Hirtelen, egy zöld lézersugár lőtte meg a lényt, amitől megállt.

- Erre gyere te csontzsák! - Penny kiabálta, hogy maga felé csalogassa.

Az alfa Goliath a robot lány felé fordult és felé kezdett rohanni. Penny pozícióba állította a kardjait és a lézerágyújával tüzet nyitott. A teljes erejű lézerágyú képes volt lelassítani a szörnyet, de megállítani vagy komoly kárt tenni benne már nem. Penny számított is erre, ezért kivont két kardot a többi közül és azokkal egy kisebb és vékonyabb lézersugarat lőni az alfa Goliath jobb agyarára.

Amíg a maszkján képtelen volt áttörni a nagy lézersugárra, addig az agyarat képes volt valamennyire megégetni a kisebbel.

- Most! - Hallotta Ruby kiáltását, mire mindkét lézerágyút kikapcsolta. A lény teljes sebességgel, izzó agyarral rontott Penny felé.

Ruby egy villanás alatt megjelent, a Semblance-ét használva és egyetlen gyors vágással levágta a meggyengített agyart, amit Pennyi a levegőben kapott el és a földre igazította, hogy a hegye nézzen felfelé. Ruby a kaszájával belevágott a szörny lábába, amitől az elesett, pont úgy, hogy a torkát átszúrta a saját, letört agyara és elpárolgott.

A vészfények kikapcsoltak és az emberek előmerészkedtek a rejtekükből.

- Ez az, megmentettek! - Az emberek éljenezni kezdték a két Vadásznőt.

- Mantle Védelmezője! - Mintha el is felejtették volna azt a hamis felvételt Penny-ről és teljes mértékben megbíztak benne.

Harriet, miután felállt, a sérült erősítőjét vizsgálva és kissé csalódva magában nézett a fiatalok felé, akik egyértelműen lekörözték őt.

- Most küldtünk fel egy szállítót, - Ruby rádiójából Yang hangja hallatszott. - indulunk a következő felé.

- Dettó! - Nora is sikeresen haladt.

- Mi is! - Jaune is jó hírrel szolgált.

- Itt is minden rendben! - Lance hangja is boldog volt.

- Hogy kaptad el a dokit ilyen rövid idő alatt? - Robyn, miután lejutott Mantle-be, nem vesztegette az idejét, felkereste a Vadásznőit, Roman-t, Neo, Clover-t és Qrow-t, és ő is részt vett az evakuálásban.

- Egy kis belsős segítséggel. - Roman mögül előjött Neo, aki magabiztosan mosolygott és keresztbe tette a karjait és Roman-el csókot váltottak. - Ne veszekedjünk többet. Ezenkívül, - Robyn Boldog Vadásznői felé nézett. - jó csapatot állítottál össze.

- Csak szerénykedik, - May büszkén megrázta a fejét. - nélkülük ötletünk sem lett volna.

- Hű, ez ravasz volt. - Robyn nem győzte csodálni a férfit és lenézett Neo-ra. - Szóval, ő a barátnőd?

- Igen, Neopolitan. - Mutatta be Roman, mire Neo mosolyogva biccentett Robyn felé.

- Olyan mint egy kis fagylaltkehely. - Robyn, ha tisztelte Neo-t, nem tudta féken tartani a megjegyzését, amit Neo egy szúrós tekintettel honorált. - Bocsi, látom nem szereted, ha a magasságoddal viccelnek. - Neo közömbös nézéssel bámulta a Vadásznőt. - Nem beszélsz valami sokat.

- Ő inkább cselekedni szeret, mintsem beszélni. - Roman a barátnője vállára tette a kezét, aki kedvesen nézett fel rá.

- Értem. - Robyn, aki szintén tudott jelnyelven, csak jelzett valamit Neo-nak. Neo erre belekarolt Roman-be és kiöltötte a nyelvét Robyn-ra, aki ettől csak nevetett. - Azt látom.

- Bocs, ha megzavarom a csevejt, de Callows-al mi a helyzet? - Clover tudni akarta, mi lett Tyrion-al.

- Sajnos, kicsúszott a kezünkből. - Ismerte be Roman. - Úgy gondoltam, nem kockáztatom meg, hogy elveszítsük a dokit.

- Jól tettétek, - Clover elismerően bólintott. - legalább több kárt már nem okozhat. Most kaptam egy jelentést, hogy a tábornok már egy cellába zárta.

- Tyrion még szabadlábon van. - Emlékeztetett mindenkit Qrow. - Kizárt, hogy harc nélkül, behúzott farokkal elmenekülne.

- Az alapján, - Roman egyetértett. - amit Neo-tól tudunk róla, nem szeret csalódást okozni Salem-nek.

- Nem fogja feladni a harcot, - Clover is biztos volt benne. - még akkor sem, ha egyedül maradt. Oda próbál még egy utolsót csapni, ahol a legjobban fájna. - Mindenki Robyn-ra nézett, aki Mantle népének a hőse.

- Én leszek a csali, - Robyn tudta mire akarnak kilyukadni. - már megint. - Kissé szúrósan nézett Roman-re, aki egyszer már használta őt csalinak.

- Ezt bóknak is felfoghatod. - Tárta ki a kezeit Roman.

- Mi a terv? - Robyn annyira nem bánta, hiszen szeretett volna revansot venni az őrült faunus férfin.

- Ms. Hill, - Robyn-t Penny hívta a rádión. - a déli városrész tiszta. Most már biztonságban megkezdhetjük az evakuálást.

- Nagyszerű munka, Penny. - Robyn válaszolt a rádióban. - Vétel és ki.

- Ügyeljetek arra, hogy az embereket biztonságba helyezzétek. - Robyn utasította Roman-t Neo-t és a Vadásznőit. - Ellenőrzöm az elcsatangoltakat.

Roman, Neo, Joanna, May és Fiona úgy tettek, ahogy Robyn utasította őket és szétváltak.

Robyn egy sikátoron futott végig, pontosan oda, ahova megbeszélték. Jól sejtették, Tyrion őt vette célba és már most, abban a pillanatba, hogy azt hitte, hogy egyedül van, készen áll lecsapni rá. Hallotta, hogy a háta mögött ért földet.

- Robyn Hill, - Tyrion egy őrült vigyorral meredt a Vadásznőre. - egy ilyen kismadárnak, mint neked, milyen nagy hatása van itt. - Robyn nem hezitált, előkészítette a csuklójára szerelt számszeríját és lőtt, de Tyrion-t, a villámgyors reflexei nem hagyták cserben és elhajolt a nyíl elől. - Reményt és mosolyt hozol, bármerre mész. - Tyrion undorodva sorolta, miközben egyre közelebb lépdelt felé. - Robyn egy újabb nyilat lőtt, amit Tyrion két ujjal kapott el. - És ez nagyon... idegesítő.

Tyrion a hüvelykujjával elhajlította a nyilat és eldobta. Előhúzta a csuklójára szerelt pengéket és támadásba lendült. Robyn két nyilat is kilőtt rá, de Tyrion mindet kivédte, de megtorpant, amikor egy damilra kötött apró penge suhant felé és hátra ugrott, a mechanikus farkára támaszkodva.

- Bocs Callows. - Robyn mögött Qrow és Clover jelent meg, akik pontosan ő rá vártak. Egyértelműen csapdát állítottak neki. - Szerettelek volna egyedül elverni, de a többiek ragaszkodtak hozzá, hogy osztozzak.

- Nem te vagy az egyetlen, aki neheztel rá. - Clover elővette Kingfisher-t és a vállára támasztotta. Tyrion sok gondot okozott az Atlas-i seregnek azzal, hogy bemártotta Penny-t.

- Mindketten húzzatok sorszámot. - Qrow Harbinger-t szegezte a férfira, aki nem csak majdnem megölte, de el is akarta rabolni az unokahúgát.

Tyrion gyűlölte a gondolatot, hogy csapdába sétált, nem akart harmadszor is elfutni és biztos nem tervezte megadni magát harc nélkül.

Watts nem tehetett semmit, miután Roman elkobozta a bőröndjét, a gyűrűit, a Scroll-ját és a pisztolyát és miután az Atlas-i katonák megbilincselték. Tehetetlenül ült a rabszállítóban és várta, mikor érkeznek meg az akadémiára.

Amint leszálltak és kinyitották az ajtót, négy fegyveres katona állt előtte és szegezték rá a fegyvereiket. Nem tehetett mást, mint engedelmeskedni nekik és kilépett a rabszállítóból.

- Arthur Watts. - A katonák mögül meglátta azt az embert, akit a legkevésbé akart látni. Ironwood tábornokot.

- Úgy hallottam, - Watts próbált nyugodtnak és magabiztosnak látszani. - az Amity-t akarod átalakítani egy Kommunikációs Toronnyá. - A tábornok nem válaszolt, csak csendben meredt a tudósra. - Tudod, James, az Amity mindig is egy technológiai csoda volt. Még mielőtt belekezdtél volna az átalakításába. Különböző Dust-ok adagolása, biom rendszer és természetesen, minden, ami az irányításához kell.

- Mindig is egy szálka voltál a s*ggemben. - Ironwood legszívesebben itt helyben agyon lőné a férfit, de tudta, hogy élve sokkal értékesebb. - Amint Mantle biztonságban lesz, te és én behozzuk az elvesztegetett időt.

- Ez kicsit klisésen hangzott, - Watts csak megvonta a vállát. - de akkor sokáig nem fogunk még beszélni... - A tábornok odament hozzá és megragadta a ruhája gallérját.

- Fogd be a szád. - Szűrte ki a tábornok a fogai között. - Tudd, hogy bármit megteszek és feláldozok ezért a királyságért.

- Hm, - Watts csak elmosolyodott és baljóslatúan a következőt suttogta a tábornok fülébe. - remélem igazat beszélsz.

Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.