Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.
- Elnézést a kellemetlenségért, - Pietro lelkesen a kutató és fejlesztő laboratóriumba vezette a RWBY, JNR és LLMM csapat tagjait. – és amiért a fegyvereiteket ilyen sokáig tartott rendbe tenni. A fejlesztések, amiket javasoltatok… nos, elég bonyolult volt kivitelezni. – Egy szekrénysor előtt állt meg, amikben mind található volt egy-egy doboz. – Remélem, olyanok, amilyennek kértétek, - A csapat tagjai fellelkesültek, hogy a fegyvereik ezentúl még erősebbek lettek. - de megragadtam a lehetőséget, hogy átnézzem a rólatok készült felvételt a Vytal bajnokságon és tettem hozzájuk némi extra fejlesztést. – Mindenki elámult, amikor kinyitotta a dobozokat és megpillantotta az egykori fegyvereik új és modernebb változatait. – Remélhetőleg, jó szolgálatot fognak tenni.
- Mindenki, jelentkezzen az eligazítóba! – Nem volt sok idő az új fegyverekben gyönyörködni, mert Clover máris összehívta a Szupercsapatot és a többieket.
A csapatok megérkeztek, Clover és a Szupercsapat már várt rájuk.
- Rendben, a küldetésünk, hogy biztosítsuk az Amity KÁR-torony kilövési helyét. – Kezdte Clover, mire minden tekintet rászegeződött. – A kijelölt terület egy elhagyatott Dust bánya. – Megnyomott egy gombot, mire a kivetítő szerkezet egy térképet mutatott, ahol a bányát találhatták. - Amióta lezárták Grimm-ek lepték el és vertek tanyát benne. A jó hír, hogy az összes érintetlen Dust még lent van. A tudományos csapat azt mondja, hogy használhatnánk a kilövés első szakaszában. Atlas katonái és Vadászai keményen dolgoznak, hogy megtisztítsák a környező tundrát, de a felderítők jelentettek egy hatalmas Szellem Grimm-et. Sikerült minimalizálni az általa okozott károkat, de sok életbe került. Miután megnöveltük a létszámot, a Szellem elég okos volt, hogy visszavonuljon a bányába, - Megnyomott egy másik gondot, ami megmutatta a Szellem Grimm-et, ahogy megszállt egy halom jeges sziklát, mint testet és fegyverként használta. – ami annyit tesz, hogy öreg és különösen veszélyes. Ez lesz a mi célpontunk. – Újabb gombot nyomott meg, amitől a gép a bánya belső szerkezetét mutatta. – A bánya régen egy labirintus volt. Mindenféle alagutat és kamrákat rejt, amik között a Szellem könnyen és gyorsan tud mozogni. Ha ki akarjuk nyírni ezt a lényt, szét kell válnunk és sarokba szorítani. Ironwood tábornok azt mondta, hogy látta a harctéri tapasztalatotokat és az életemet is rábíznám arra az emberre, szóval, holnap rátok is ugyanúgy. Végeztünk, távozhattok.
Alig tudtak aludni a nagy izgalomtól, a RWBY, JNR és LLMM csapat már tűkön ülve várták, hogy újabb izgalmas kalandra indulhassanak, méghozzá Atlas legerősebb Vadász csapatával, a csúcs szuper, új fegyvereikkel és természetesen, új külsővel.
Ruby magas, combközépig érő csizmát, halvány, áttetsző harisnyát, vörös miniszoknyát, a régi, fekete-vörös fűzőjét, szürke melegítőt, egy pár fekete, ujjatlan kesztyűt és természetesen, a hosszú, vörös köpenyét viselte. A barna övén több lőszertartó sorakozott, valamint, a fém rózsacímere, amit még az anyjától kapott. A háta alsó részén hordta Crescent Rose-t. A haja kicsit rövidebb és tépett stílusú lett.
Weiss magas szárú és sarkú, világoskék csizmát, egy hosszú, egybe részes, felül sötét, alul világoskék és fehér estélyi kabátot, hosszú, sötétkék kesztyűt, valamint, fehér övet viselt, amin több Dust tároló is volt és az oldalán lógott Myrtenaster. A fehér haját egy nagy fonálban hordta.
Blake egy pár, fekete, magas sarkú bokacsizmát, hosszú, fekete cicanadrágot, egy fekete melegítőt és a fölé egy kívül fehér, belül sötétlila, hosszúszárú kabátot viselt és a hátán hordta Gumbo Shroud-ot. Az egykori hosszú, fekete haja helyett most rövid, nyakig érő lett.
Yang egy pár barna téli bakancsot, bézs overált barna, belül gyapjas kabátot, egy narancs sálat, narancs napszemüveget és a bal, ember kezén egy narancsszínű, ujjatlan kesztyűt viselt. Egyedül az ő, hosszú, szőke haja maradt ugyanolyan, mint eddig.
Lance egy pár bundázott szárú, vörös és sárga terepcsizmát, fekete, melegítő nadrágot, amire több vörös, aranyszegélyes páncéllemezt szereltek, szerzett egy új, arany és vörös derékvédőt, az egykor megkopott vörös és arany mellvértjét kijavították és kifényesítették, akárcsak a váll vértjét és a páncélkesztyűjét is, a mellvértje alatt hosszúujjú, vörös melegítőt viselt. A haját levágatta, elég rövidre, hogy ne zavarja.
- Végezzünk ezzel minél hamarabb, srácok! – Hallani lehetett Clover-t a rádión keresztül.
Miután kinyílt a repülő ajtaja, több kilométerre voltak a bánya felett, a szél erősen süvített, de a RWBY csapat és Lance magabiztosan készítették elő a fegyvereiket, összenéztek és kiugrottak a gépből.
Ruby a Semblance-ével kezdett, de végül Crescent Rose nagy kaliberű lövéseivel könnyedén leereszkedett a földre. Weiss rúnákat vetve, ide-oda pattogott egyikről a másikra, gyorsan és biztonságosan közeledve a föld felé, de félúton megidézte az óriás, jéglovag egyik karját, benne a hatalmas pallosát, amit lefelé tartva, csúszdaként szolgált a föld felé.
Blake beakasztotta Gumbo Shroud egyik végét egy fémcsőbe, átlendült több elhagyatott épület felett és így igyekezett a találkozási pont felé. Yang, akár egy ágyúgolyó, úgy száguldott nyílegyenesen a föld felé és közvetlenül a becsapódás előtt, a felújított Ember Celica-val lőtt egyet a földre, aminek a lökése feldobta őt egy kicsit, ezzel megállítva őt a becsapódástól.
Lance a pajzsát, Scarlet Rook-ot teljesen kinyitotta és a beleépített gravitációt Dust-okkal leereszkedett a lányok mellé.
Őket követték a Szupercsapatból Harriet és Marrow és készen álltak behatolni a bánya egyik bejáratába.
- Itt az Alfa csapat, - Szólt Clover a rádióból. – a landolási hely tiszta, gyalog folytatjuk. Van néhány új Scroll-otok, szóval ne felejtsétek el használni is őket. Tartsátok nyitva a szemeteket és a fületeket. Azonnal jelentsétek, ha találkoztok a célponttal. Alfa ki.
- Mi az? – Blake nem tudta nem észre venni, hogy Yang folyamatosan ő bámulja.
- Oh, - Yang kissé elpirulva és zavarban vakarta a tarkóját. – bocsi! Csak még nem szoktam meg az új frizurád!
- Talán… - Blake zavart végigsimított a rövidebb haján. – nem tetszik?
- Nem! Nem! – Vágta rá Yang. – Igazából jó! Nagyon jól áll!
- Ember, - Marrow csak csípőre tette az egyik kezét. – nem bébiszitterkedésre szerződtem.
- Ugyan, - Harriet csak megforgatta a szemeit. – téged is mindig mi bébiszittelük.
Marrow csak sértetten keresztbe tette a karjait és követte a társát.
A bánya körüli település nem volt különösen nagy, egy kisebb falunak felelt meg, tele üres konténerekkel, sínekkel és feldolgozó üzemekkel. Az épületek elhagyatottak voltak, romosak és belepte őket a hó.
Weiss-t bűntudat gyötörte, amikor talált egy régi, szállítóeszközt, amin az SDV logó volt, a családja vállalatáé. Eszébe jutott, hogy az apja és az Atlas-i gazdagok milyen kegyetlen módon bántak a faunus-okkal.
- Nagyon hideg van itt! – Ruby reszketett és majd megfagyott.
- Fűtés vagy aura nélkül néhány óra alatt meg lehet fagyni Solitas kontinenség. – Magyarázta Weiss.
- Nem csoda, hogy ennyi Dust-ot kell termelni, hogy az egész várost fűteni lehessen. - Lance, habár jobban bírta a hideget, tudta jól, hogy az átlagos embereknek nincs aurájuk. – Csak belegondolni is rossz, mi lenne, ha csak egy napra is kikapcsolna a városban a fűtés.
- Hirtelen nem érzem magam olyan rosszul, - Blake-et is gyötörte a hideg. – amiért hátra hagytuk Oscar-t.
- Beszélhetnénk erről újra? – Yang és a csapat tagjai Ruby-ra néztek, aki aggódva nézett Marrow és Harriet felé, akik elég messze voltak, hogy Marrow a faunus hallásával akárcsak meghallhassa őket.
- Miről? – Ruby aggódott és sejtette, hogy miről akarhatnak beszélni.
- Tényleg nem fogjuk elmondani Ironwood-nak, hogy mi történt Oz-al? – Yang, habár tisztelte a húgát, nem nagyon értett egyet a döntésével. – Mit tudtunk meg Jinn-ről és Salem-ről?
- Yang-nek igaza van, Ruby. – Lance is mellé állt.
- Fogunk! – Szögezte le Ruby. – El fogjuk mondani. – Maga sem tudva, hogy vajon helyesen tette-e, hogy hallgat, lehajtotta a fejét. – De láttátok, milyen állapotok uralkodnak Atlas-ban.
- A tábornok szíve a helyén van, - Blake Ruby mellett volt. – de ez nem jelenti, hogy meg is bízhatunk benne.
- Egy darabig együtt kell működnünk, mielőtt bármilyen döntést is hozunk. – Weiss is Ruby-val volt.
- Ezenkívül, az is aggaszt, amit Roman mondott. – Ruby emlékezett Roman szavaira, ahogy óva intette a tábornoktól.
- Régen biztos nem adtam volna az ő szavára, - Yang ellenszenve Roman iránt már apadt valamennyit. – de az utóbbi időben megbízhatónak bizonyult.
- Ruby-nak igaza van, - Lance végül meggondolta magát. – talán várhatnánk, amíg kiderül, hogy minden rendben van-e a tábornokkal és ha igen, akkor elmondjuk neki az igazat.
- Értem. - Yang még mindig nem értett egyet. – Oscar hogy érez ezzel kapcsolatban?
- Hát… - Ruby oldalra nézett. – nem értett egyet, de elfogadta.
A csapat többi tagja a bánya másik bejárata felé vette az irányt.
- Ez a kedvenc részem! – Izgatottan kiugrott a repülőből, őt követte Vine.
A JNR csapat tagjai és Mike is kiugrottak.
Jaune, akárcsak Lance, a pajzsával ejtőernyőzött le, ugyanúgy, gravitációs Dust segítségével. Mike, Mi a Csuda segítségével, amibe gravitációs Dust-ot töltött idézett egy ejtőernyőt, amivel könnyen leért a földre, habár Ren és Nora jóval ő előttük értek földet, így is készen álltak a harcra.
- Há, - Elm csak nevetett egyet a csapat földet érésén – talán ti, gyerekek csak nem fogjátok megöletni magatokat! – Elindult a bejárat felé, otthagyva a sértődött JNR csapatot és Mike-ot.
- Ezt dicséretnek szánta. – Vine próbálta megértetni velük, hogy Elm néha nehezen fejezi ki magát.
A JNR csapat és Mike követte a Szupercsapat két tagját a jégbarlangba, ahol nem volt szükség se lámpára vagy más fényforrásra, mert a jégfalakon át a nap elég fénye beszivárgott, hogy világos legyen a barlangon belül.
- Helyzetjelentést. – Clover megszólalt a rádió túloldaláról.
- A jégalagút összekötések tisztának tűnnek, - Vine válaszolt. – bármelyik percben megközelíthetjük a tényleges bányát.
- Ez annyira izgalmas! – Nora-t lenyűgözte a jégbarlang. – Olyanok vagyunk, mint egy kincsvadász csapat!
- Vagy, mint a Jégmanók! – Mike-ot az egyik kedvenc sorozatára emlékeztette.
- Nekem… - Nora nem nagyon figyelt Mike-ra, inkább Ren-hez próbált közeledni, kissé zavarban. – tetszik az új kinézeted, Ren.
Ren egy pár fekete bőrcsizmát, fehér melegítő nadrágot, zöld mellényt, egy pár hosszú, a válláig érő fekete, ujjatlan kesztyűt és a jobb vállára volt illesztve az apja tőre, a két oldalán hordta a két fegyverét, Stormflower-t. A hosszú, fekete haját hátul, befonva hordta.
Nora egy bár fekete csizmát, fehér harisnyát, rózsaszín hosszú mellényt, világoskék hajtókákkal, alatta egy fekete melegítő öltözékkel és egy pár fekete, ujjatlan kesztyűt viselt, a hátán pedig a fegyverét, Magnhild-et hordta. A narancsszínű haját pedig egy kicsit rövidebbre vágva, a nyakáig érve hordta.
Jaune egy pár sötétbarna csizmát, sötétkék nadrágot, a vörös kendőt a derekán, egy fekete, rövid ujjú pulcsit, a fehér és arany mellvértje módosítva lett, erősebb és strapabíróbb, ezenkívül ki lett egészítve két vállvérttel, karvédővel és páncélkesztyűvel, a kardját az övén lógva hordta és a pajzsát átalakította hüvellyé. A szőke haját rövidre vágták, mert már nagyon hosszú volt.
Mike egy fekete-sárga csizmát, bézs színű melegítő nadrágot, egy narancsszínű melegítőt, egy sárga és fekete kabátot, egy fekete, kötött sapkát és egy pár fekete ujjatlan kesztyűt, Mi a Csudát a hátán hordta. A fekete haja nőtt azóta és a nyakáig ért.
- Öhm… - Ren nem tudta, hogy kezelhetné a bókot, inkább a feladatra próbált koncentrálni. – a küldetésre kéne összpontosítanunk.
- Oh, - Nora kissé elszontyolodott, hogy Ren így lerázta. – oké.
- Nekem is tetszik az új külsőd. – Jaune megpróbálta felvidítani a lányt, de hiába.
Qrow és Clover ketten hatoltak be egy harmadik, szűkebb bejáraton át. Egy hosszú, havas sziklabarlangban jártak.
- Azt meg kell mondanom, - Qrow, aki nem szívesen dolgozott csapatban, elárult valamit. – még mindig nem szoktam hozzá, hogy csapatban dolgozzak, más Vadászokkal a terepen.
- De te is voltál egy csapatban? – Érdeklődött Clover.
- Az már régen volt. – Qrow-ban előjött néhány régi emlék a STRQ csapattal kapcsolatban. A sok rossz emlék, amit mélyen elzárt, most a felszínre tört, de elég volt megráznia a fejét, hogy elhajtsa ezeket a gondolatokat. – Csak azt vettem észre, hogy egyedül sokkal jobb dolgozni.
- Szerintem, ez kamu. – Clover nem értett vele egyet, de hirtelen, Qrow megcsúszott és ha Clover nem kapta volna el időben, orra esett volna. – Itt Alfa. – A rádióba beszélt. – Helyzetjelentést.
- Bravó jelentkezik. – Miután beljebb mentek a bányába, a járatot egy hatalmas törmelékhalom zárta el, amit Harriet azonnal jelentett. – Volt egy barlang bejárat a főbejáraton. Nem tudom, hogy az eredetihez tartozik-e vagy baleset okozta. Mindegy is, meg kell oldanunk ezt a kis problémát.
- Értettem, - Clover megszólalt a rádió másik oldalán. – szóljatok, ha szükségetek van valamire.
- Jól vagy? – Yang-nek feltűnt, hogy Blake aggódva nézett szét a törmelékhalmon és az itt hagyott felszereléseken.
- Igen, - Sóhajtott Blake. – csak eszembe jutott, hogy hol is vagyunk pontosan. Ezt a bányát egy robbanás után zárták le.
- Mandy mesélt erről a katasztrófáról. – Lance-nek eszébe jutott a róka faunus lány, aki elárulta őket. – Akkor nem tudtam eldönteni, hogy csak viccelődött, de most már tudom, hogy nem.
- Nem csoda, hogy csatlakozott a Fehér Agyarhoz és azt tette amit! – Yang dühösen ökölbe szorította a kezeit.
- Sok faunus csak az ilyen helyek miatt csatlakoztak a Fehér Agyarhoz és Adam ezért tudta átvenni az irányítást. – Blake tudta jól, hogyan bánnak az emberek Atlas-ban a faunus-okkal. - Az olyan emberek miatt, mint az Atlas-i üzletemberek.
- Erre a katasztrófára emlékszem. – Szólt közbe Weiss. – Vagy legalábbis, hogy mennyire dühös volt miatta az apám. – Megrázta a fejét. – Természetesen, nem az itt meghalt faunus munkások élete miatt, hanem az elvesztegetett pénz miatt. – Weiss akkora ostobának érezte magát, hogy a gonosz és önző apja volt az ember, akinek mindig is meg akart felelni. – Bárcsak visszacsinálhatnám azt a sok fájdalmat, amit a családom okozott a faunus-oknak. – Blake felé nézett. – És persze, az összes önelégültséget.
- Semmi baj. – Blake a barátja vállára tette a kezét, jelezve, hogy nem érez iránta haragot.
- Ezt a társadalmat úgy állították fel, - Marrow magyarázni kezdett. – hogy a faunus-ok legyenek legalul és az emberek legyenek ennek a haszonélvezői. – A két lány felé nézett. – Semmi előnyük nem származik, ha segítenének nekünk. Sőt, pont ellenkezőleg, rengeteg cég van, ami csak kihasznál és bántalmaz minket. – Egy láda felé nézett, amin a jólismert, SDV logó volt, utalva arra, hogy a Schnee Dust Vállalat az a cég, amelyik a legjobban kihasználja a faunus-okat. – Na, de, - Megrázta a fejét és a jelenre kezdett koncentrálni. - nem azért vagyunk itt, hogy a társadalmi problémákról diskuráljunk! Harriet talált egy rést a törmelékek között, elég szűk, de úgy gondoltuk, az egyikőtök átférne rajta. – Blake-re nézett. – Valaki, aki jól lát a sötétben.
- Oh, - Blake-nek egy kis fáziskésés után leesett, hogy rá célzott. – természetesen!
- Csak óvatosan. – Figyelmeztette Lance, de Yang csak csendben, aggódva nézett felé, nem akarta, hogy egyedül menjen be egy sötét alagútba, ami lehetőleg tele van Grimm-ekkel.
- Rendben, Blake, nézz körül. – Utasította Marrow a rádión keresztül. – Van bármennyi Dust a közvetlen környéken?
- Bányakosarak, törmelékek, de Dust az nincs.
- Nagyszerű, akkor biztonságosan át tudjuk robbantani.
- Rendben, akkor… - Hirtelen elhallgatott és lövéseket hallottak a túloldalról, egy Grimm biztos megtámadta.
- Fenébe! – Harriet nem hezitált, a hátán lévő táska szétnyílt és gépalkatrészek borították mindkét vállát, egészen az ujjai végéit. – Blake, fedezékbe!
A gépek valójában erősítők voltak, amik olyannyira felerősítették fizikálisan, hogy elég volt egyetlen, erős csapás, hogy eltávolítsa a törmelékeket az útból. Nem kellett sok, hogy meglássák a Blake-et megtámadó Szellem Grimm-et, amit eredetileg jöttek levadászni. Több se kellett és tüzet nyitottak, de felismerve a túlerőt, inkább menekülőre fogta.
- Ne hagyjátok elmenekülni! – Yang volt az első, aki utána rohant, a többiek követték, de egy százlábú Grimm forogva előbukkant a földből és vicsorogva meredt Yang-re, de a lány egyetlen ökölcsapással képen verte, mire az hátra lendült, visított egyet, amitől több tucat társa bukkant fel a föld alól, vagy a mennyezetből. – Ez… undorító.
A RWBY csapat és Lance nem hezitáltak harcba szállni az óriás százlábú Grimm-ekkel, Ruby a Semblance-ével nekirontott az egyiknek, Blake, Weiss és Lance a kardjaikkal ritkították őket, Yang a sörétes csuklópántjaival sorozta őket, de két példány közel merészkedett hozzá, néhányszor ököllel, nem túl erősen megütötte őket, néhány vörösen világító fém eszközt ragasztva rájuk, majd hátra ugrott. Megnyomott egy gombot a bal csuklópántján, mire a vörös fények villogni kezdtek, majd felrobbantak, ezzel kivégezve a két Grimm-et.
Ruby lefejezett egy másik Grimm-et, de a kaszája, Crescent Rose átalakítás után, már képes volt gombnyomásra átfordulni, így Ruby-nak nem kellett azzal fáradnia és értékes időt vesztegetnie, hogy átfordítsa a fegyvert.
Marrow nem hagyta, hogy a fiatalok arassanak le minden dicsőséget, előre rontott, tüzet nyitott a Grimm-ekre, többet le is szedett, majd átalakította a puskáját egy óriás fémbumeránggá és eldobva azt, egyet kivégzett, visszatért hozzá és egy másodikat levágott vele. Két másik azonban egyesült erővel rontott felé.
- Marad! – Csettintett egyet, mire használta a Semblance-ét és a két százlábú, mintha megdermedt volna, mire Harriet oda sietett és gyorsan elintézte a két szörnyet.
- Itt Bravó! – Jelentette Harriet a rádión a többieknek. – Megtaláltuk a célpontot, de a barlang mélyére menekült. Ránk küldött néhány kisebbet!
A többiek nem voltak restek tovább harcolni és visszaszorítani a Grimm-eket.
- Már csak egy maradt! – Weiss felkészült, hogy kivégezze az utolsó százlábút, de Harriet megelőzte.
- Intézem! – Ruby feltartotta Crescent Rose-t, hogy agyonlője, de Harriet őt is lehagyta és egyetlen erős csapással kivégezte a szörnyet. – Hű, – Ruby csillogó szemekkel nézte a Vadásznőt, aki egy szempillantás alatt végezte ki a Grimm-et. – a te Semblance-ed szupergyorssá tesz?! Pont mint az enyém!
- Az nagyon király, - Harriet elismerően a csípőjére tette a kezét. – bár a reakció időd alapján, én egy kicsit gyorsabb vagyok.
- Itt az Alfa! – Clover hallatszódott a rádióban. – Megtaláltuk a célpontot!
- Vegyük fel a tempót! – Elm, miután hallotta Harriet jelentését, nem hezitált előre rohanni, le egy nagy jégcsúszdán, Vine nem hezitált követni.
A JNR csapat tagjai és Mike azért egy darabig gondolkoztak, de rájöttek, hogy ez a leggyorsabb út megtalálni a Szellem Grimm-et. Jaune ment előre, őt követte Ren, miután Nora lökött rajta egyet és utána ugrott, végül Mike, aki nem akart egyedül maradni.
A csúszda vége egyenesen a bánya bejáratához vezetett, ahol már sziklás volt a terep, de lámpákkal volt megvilágítva. Sajnos, több tucat százlábú Grimm bukkant elő a sziklák közül, hogy végezzenek az ide betérőkkel.
- Ellenség! – Vine azonnal észrevette őket, a Semblance-ét használva, a kezei sárga fényben úsztak, majd, mintha a saját karjainak a meghosszabbításai lennének, kinyújtotta őket, az ujjai belemélyedtek a falba, ahol megkapaszkodott és megállt.
Elm lábaiból pedig, mintha zöld fényű aura gyökerek eresztettek volna és ő is azonnal meg tudott állni, de a JNR csapat és Mike meg sem próbált lelassítani, egyenesen a Grimm-ek felé csúsztak.
Jaune elővette a kardját, kinyitotta a pajzsát, bekapcsolta az erőteret benne és amint elég közel került az első két Grimm-hez, a hegyét a földbe csapta és hátra lökte őket gravitációs Dust-al.
Ren felugrott és a géppisztolyába épített, drótkötéllel ellátott pengéket kilőtte az előtte lévő százlábúba, majd húzni kezdte magát, a szörny felé repült és egy szempillantás alatt ott találta magát a lény fejénél, a pengéket kihúzta, elrugaszkodott a lényről és tüzet nyitott.
Mielőtt egy másik Grimm hátba támadhatta volna, Nora agyoncsapta a pörölyével, majd egy másodikat is.
Mike a háta mögé tartotta Mi a Csudát, amibe gravitáció Dust-ot töltött, majd bekapcsolta és hatalmasat lökött rajta a jégen, mielőtt elérte volna a jéghatár végét, aktiválta a Semblance-ét és mint egy halálos flipper golyó, úgy gurult és pattogott összevissza, ezzel legalább 6 százlábút végzett ki.
- Ez nagyon… - Mire Elm és Vine megérkeztek, az összes Grimm halott volt. – vakmerő megközelítés.
- Igen, - Jaune csak zavartan, de büszkén megvonta a vállát. – ez a mi stílusunk.
A többiek, miután a Szupercsapat tagjai elmentek mellettük és elég messze kerültek, fáradtan kifújták a levegőt, jelezve, hogy ez a küzdelem szorosabb volt, mint azt gondolták.
Qrow tüzet nyitott a Szellemre a Harbinger-el, de az túl gyors volt és elmenekült.
- Minden egység a mi pozíciónk felé! – Utasította Clover a többieket, miközben elővette a saját fegyverét, Kingfisher-t, egy harci horgászbot, aminek kivetette a horgát, hogy elkapja a Szellem maszkját, de alig pár centivel elvétette, ezzel lehetőséget kapott, hogy megszálljon egy halom, jeges sziklát, ami a testévé vált.
Clover nem hezitált harcba szállni, hogy megakadályozza a feltámadást, de Qrow látta, hogy egy gerenda, ami egy kitörni készülő sziklát tart vissza, ami nem fog sokáig tartani és Clover pont alatta van és nem vette észre.
- Állj! Vissza! – Qrow egyből kiáltott, mire Clover időben észrevette és hátraugrott. Az egész mennyezet leomlott, de még a padló is, ki tudja milyen mélyen.
- Fenébe, - Újra a rádióba beszélt. – a célpont elmenekült. Utoljára kelet felé haladt. – Qrow felé nézett, aki megmentette az életét. – Kösz, hogy szóltál. – Lerúgott egy kavicsot a szakadékba. – Ez rosszul is elsülhetett volna.
- Én nem köszönném meg magamnak. – Qrow közönyösen meredt Clover felé. – A Semblance-em az, hogy balszerencsét hoz. Nem igazán tudom irányítás alatt tartani.
- Valóban? – Clover meglepettnek tűnt, ránézett a Scroll-jára, hogy megnézze a bánya térképét és látott egy fémgerendát, amibe beakaszthatja Kingfisher horgát, hogy leereszkedjenek. – Ne hibáztasd magad emiatt. – Rántott rajta egyet, amitől a gerenda és az összes törmelék, ami mögötte volt, leomlott, bele a szakadékba. – Az én Semblance-em, hogy jószerencsét hoz. Szerencse, mi? – Újra a rádión keresztül kezdett beszélni. – Charlie, Bravó, képesek vagytok a célpont elé vágni a bánya szívében. Qrow és én közel leszünk.
Qrow alig hitt a fülének, ennek az embernek a közelében az ő balszerencséje nem működött. Nem kellett folyamatosan a környezetét fürkésznie, azt keresve, mi az, ami elromolhat. Életében először közel kerülhetne valakihez anélkül, hogy komoly árat kéne fizetnie érte.
Az utolsó ember, aki ezt tette meghalt és a saját Semblance-ét hibáztatja érte. Talán most, Clover-el, hogy a Semblance-e nem lesz útban, közel engedhet magához valakit.
A bánya szíve, jogos elnevezés volt, hiszen, egy hatalmas csarnok volt, a mennyezeten, a falakban lévő sziklák telis-tele voltak Dust-al és az egész csarnokot különböző járatok szelték át, több kilométer magasan.
A Bravó és a Charlie csapat itt találkozott egymással és mindannyian érezték, hogy a Szellem itt rejtőzködik és bármelyik pillanatban lecsaphat.
- Srácok! – Ruby odakiabált a Charlie csapatnak.
- Mindenki legyen óvatos. – Vine figyelmeztetett mindenkit a rádión keresztül. – Ebben a szobában nagyon magas a Dust koncentráció. A felrobbantása tönkre teheti az egész kilövési helyet. – Magyarázta teljesen nyugodt hangstílusban.
- És megölhet minket! – Marrow, aki képtelen volt felfogni, hogy a társa hogyan lehet ennyire nyugodt. – Hogy lehet, hogy ez csak másodlagos a számodra?!
- Nem úgy volt, hogy a célpont valahol itt van? – Nora kereste a Szellemet, de épphogy kimondta, a csarnok megremegett és felnéztek a mennyezetre.
Ott meglátták, a hatalmas jég és sziklahalmot, amit a Szellem megszállt és testkénk használ. Elfordította a sziklatestet, hogy az arca a Vadászok felé szegeződjön. Akár egy ragadozó a prédáját, kiszúrta őket és feléjük ugrott.
A zuhanás közben egy járatot is lerombolt, de amikor földet ért, hatalmas porfelhőt kavart. Amikor a por elállt, mindannyian észrevették, hogy a testében lévő világító kövek valójában Dust-ot, amik egy félelmetes ellenféllé tették.
- Dust-ot adott a testéhez?! – Ruby rémülten nézte a monstrumot, amit még csak fel sem robbanthatnak, mert akkor ők is meghalnának. – Hogyan kéne… - Megijedni sem volt ideje, amikor Harriet elrohant mellette és a Szupercsapat egyszerre támadta meg a szörnyet.
- Elm! – Vine kinyújtotta az egyik energia karját, amivel megragadta a szörny lábát, míg a másikkal egy fémgerendába kapaszkodott, ezzel próbálta meg elterelni a figyelmét, amíg a társa, Elm megtámadhatta a zavarodott szörnyet.
- Vine! – Elm a lábaiból energia gyökeret eresztett a földbe és megragadta a szörny másik lábát.
- Marrow! - Vine egyik járatról a másikra ugrálva a Grimm másik oldalára került és kinyújtva mindkét karját, megragadta a monstrum jobb karját és húzni kezdte.
Marrow látta, ahogy Vine húzza a szörny szikla karját, az igazi, Grimm karja láthatóvá vált, elővette a bumerángját és egy gyors hajítással levágta a végtagot.
- Harriet! – Marrow késve vette észre, hogy egy robbanó, lila Dust kristály zuhan a földre és neki már nincs ideje elkapni, de a társának, akinek a sebesség a Semblance-e, igen.
Harriet nem hezitált, maximumra kapcsolta a Semblance-ét és egyből a zuhanó Dust felé rohant, számára olyan volt, mintha minden lassított felvételben menne, felrohant az egyik falon, onnan elrugaszkodott elkapta a Dust-ot és biztonságosan az egyik hídra érkezett.
A RWBY, JNR és LLMM csapat nem győzték tátani a szájukat a Szupercsapat hatékonyságán.
- Nevet kéne változtatniuk, Király csapatra, mert olyan királyok. – Lance és Ruby sem másképpen.
Marrow bumerángja levágta a szörny félig levágott Grimm karjának a másik felét és egy újabb darab robbanó lila Dust esett ki belőle.
- B*sszus! – Sajnos, nem volt senki sem, aki elkaphatná, még Harriet sem.
Szerencsére, Clover az utolsó pillanatban, jókor és jó helyen jelent meg, hogy elkapja.
- Mi lenne veletek nélkülem? – Csak oda dobta a Dust-ot Qrow-nak, majd leugrott az emelvényről és csatlakozott a társaihoz.
A Szupercsapat körbe ugrálta vagy rohanta a szörnyet, ami az egy kezével azt se tudta, merre nézzen és reménytelenül próbálta agyon taposni valamelyiküket, Vine lökött rajta egyet, Harriet elterelte a figyelmét és amíg megpróbálta összezúzni, eredménytelenül, addig Elm a pörölyével rácsapott a megmaradt karjára, ami meggyengítette annyira, hogy Marrow levághassa azt is.
Clover, miután a szörny mindkét karját kiiktatták, felugrott egy sziklára, onnan még magasabbra, egyesen a Grimm arca elé, ugrás közben megigazította a négylóherés kitűzőjét, ami csillant egyet, majd a horgászbotja horgát rádobta a Grimm arcára és rántott rajta egy nagyot, ezzel kihúzva a lény egész testét a sziklából és Harriet, bekapcsolva a Semblance-ét és a karjain lévő erősítő gépeket, felugrott és akkora erővel verte képen a Grimm-et, hogy az az egy ütés pont elég volt, hogy elpusztuljon.
A Grimm pusztulása után, a szikla, jég és Dust teste elkezdett szétesni és még több robbanó Dust esett ki belőle, amit nem győztek elkapkodni, hiszen, ha csak egy is a földre esik, akkor az egész hely a levegőbe repül.
Összesen 6 Dust-ot számoltak, Vine kettőt is elkapott, Elm és Marrow egyet-egyet, Clover átlendülve a zuhanó test körül is egyet, Harriet az utolsóért rohant, de egy halom rózsaszirom elrohant előtte, a Dust-al együtt.
A csarnok végén Ruby esett a fenekére, a Dust-ot magához ölelve és nevetve.
- Azt mondtad, - Harriet felsegítette. – hogy a Semblance-ed olyan mint az enyém.
- Nem olyan? – Ruby, miután biztonságosan letette a Dust-ot, zavartan megrázta a fejét
- Láttam már más sebességszerű Semblance-et ezelőtt, de ez valami más. – Harriet látta, hogy Ruby még nem nagyon fejlesztette ki a Semblance-ét. – Szerintem sokkal többre vagy képes, mint gondolnád.
- Várj csak, amíg megtudja, mire képes a szemével. – Yang csendben súgta a csapatnak.
- Szerencsés fogás, mi? – Qrow, aki szintén le volt nyűgözve a Szupercsapat csapatmunkájától és képességeitől, leugrott hozzájuk.
- Nem, - Clover csak büszkén csípőre tette a kezét. – ezt tehetségnek mondanám. – Amíg a csapat többi tagja ünnepelte a győzelmet, addig a rádiójába beszélt. – Atlas irányítást, itt Clover. A küldetés sikeres
Az Atlas alatti város, Mantle Atlas szegényebb negyede volt, ahol a kevésbé tehetősek kerültek, leginkább faunus-ok és szegények, akik csak álmodozhattak arról, hogy egy napon felkerüljenek a felettük lebegő, fényűző városba.
Habár az utcák mocskosak és rendetlenek voltak, a katonai jelenlét rányomta a bélyegét az emberek hangulatára. Az emberek félnek Ironwood tábornok katonáitól és robotjaitól, ami a város körüli fagyos pusztaságon élő Grimm-eket csak jobban vonzotta.
A katonák, értelemszerűen, megvédték a város lakóit, amennyire futotta, de a tény, hogy a kormány nem szán időt, se erőforrásokat a város falának a megjavítására, sem az emberek evakuálására a veszélyesebb környékekről egyre jobban növelte az emberek gyűlöletét az Atlas-i kormány iránt.
Természetesen, ezt a gyűlöletet tervezte kihasználni a tömegben és az esőben megbúvó három titokzatos alak, akik egyből szétváltak, amint betették a lábukat Mantle-be.
Tyrion csak egy bőrdzsekit, ami alatt az új, mechanikus fullánkját rejtegette és egy kapucnit vett fel az eső ellen, ő balra fordult egy kereszteződésben
Neo csak kinyitotta és forgatta a kezében Hush-t, elegánsan lépdelve jobbra fordult.
Watts, aki egy fekete esernyőt tartott az egyik kezében, a másikban egy kézitáskát, egyenesen folytatta az útját.
Neo, mielőtt elfordult volna, kiszúrt 4-4 enyhén kéken világító sárga gyűrűt Watts ujjain, amiket a doktor csak nemrégiben húzott fel.
„Gondolom, a gyűrűid nem csak a gagyi divatérzékedet szimbolizálják?", Neo egy üzenetet küldött Watts-nak.
- A kicsikéim, talán nem nyerik el elsőre a tetszésed, - Watts kiállt a gyűrűi mellett. – de az előnyt, amit nyújtani fognak, tagadhatatlan.
- Én szerintem, szükség lenne egy állandó rejtekhelyre. – Tyrion is becsatlakozott a beszélgetésbe.
„A mániákussal vagyok, jobb lenne, ha lenne egy fix pont, ahova gyülekezhetnénk."
- Utoljára mondom, - Watts teljes mértékben ellenezte, hogy egy rejtekhelyet keressenek, ahol meghúzhatják magukat. – egy állandó rejtekhely csak feltűnőbb lenne.
- És ha meglátnak? – Tyrion nem volt olyan magabiztos, mint a doktor. – Mi van, ha felismernek?
„Én képes vagyok, hogy álcázzam magam, de kétlem, hogy ti ilyen könnyen megúsznátok."
- Mozgásban maradunk. – Nyomatékosította a szándékát Watts.
- Csak körbe-körbe sétálunk a városban, miközben több ezer szem figyel. – Tyrion óvatosan húzta az arcába a kapucniját.
„Ideje lenne mesélned, hogy mire is képesek azok a ronda gyűrűk, amikre oly büszke vagy.", Neo, habár át tudott volna változni, nem akarta, hogy a kamerák felvegyék, ezért Hush-al eltakarta az arcát.
- Huh, - Watts csak lenézően sóhajtott egyet, miközben több kocsi dudálást lehetett hallani az ő oldaláról. – amíg Atlas kiberbiztonsága fokozódik Atlas-on, a Mantle-ben lévő kódokat még csak nem is frissítették.
„És?"
- Nézz csak fel. – Mondta Watts, magabiztosan, mire Neo kidugta a fejét Hush takarásából és látta, hogy az utcán lévő kamerák kikapcsolnak. – Nekem még mindig megvannak ezek a kódok, hiszen részt vettem a megalkotásukban. Mantle utcáin bármit képes vagyok irányítani a gyűrűimmel, valamint, azt is észre venném, ha nyomkövetőt tennének rám.
- Ez aztán hasznosnak tűnik. – Tyrion kacagott a másik oldalon.
„Szóval, amíg Mantle-ben maradunk és nem csinálunk hülyeséget, láthatatlanok maradunk?"
- Pontosan. – Helyeselt Watts.
- Azt hiszem, mindenkinek meg van a maga tehetsége.
A beszélgetés véget ért, Neo egyedül ment tovább az utcán és a felemás szemei előtt csak egyetlen cél lebegett.
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.