Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.
A választás végeredménye teljesen feldühítette Mantle lakosságát, amitől csak még több Grimm jött a városba. Ironwood tábornok, hogy elejét vegye egy újabb lázadásnak, még több katonát küldött, hogy fenntartsák a rendet, azonban, a város lakói ezzel csak jobban megrémítette. A járőröző katonák és robotok, a város felett elszálló katonai gépek, a kijárási tilalom és a kegyetlen büntetések miatt az emberek már a házaikból is alig mertek kimenni.
- Mantle lakosai, - Ironwood a hangos bemondón tartott beszédet a város számára. - a legutóbbi Grimm támadást követően, a gyűlések ideiglenesen tilosak lesznek. Nem lehet semmilyen nyilvános összejövetel. Kérjük, végezzenek a dolgaikkal és térjenek vissza az otthonaikba a kijárási tilalom előtt. Mindezt a saját biztonságuk érdekében.
Az sem tett jót az emberek közérzetének, hogy Penny, Mantle Védelmezője, aki egyben az Atlas-i sereg csodafegyvere, ártatlan civileket mészárolt egy felvételen.
- Habár a hadsereg hivatalos álláspontja szerint, - A híradóba is bekerültek a választás éjszakáján történtek. - a felvételeket meghamisították, sok állampolgár még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy Mantle Védelmezőjét deaktiválják.
- Ideje lenne elárulnod, hogy mi volt ez az egész! - Robyn-nak már elege volt a várakozásból. Egy sikátorban, ő és a Vadásznői közrefogták Roman-t és rászegezték a fegyvereiket.
- Ki volt az az őrült fickó? - Fiona ugyan hálás volt, amiért Roman megvédte Tyrion-tól, de ő is tudni akarta a válaszokat.
- Ha nem beszél, kiverhetjük belőle! - Joanna izgatottan javasolta.
- Hozom a bilincset és a korbácsot. - Csatlakozott May.
- Ugyan, hölgyeim, - Roman egyáltalán nem vesztette el a hidegvérét, még akkor sem, amikor ez a 4, mindenre elszánt Vadásznő a falhoz szorította és fegyvert szegezett rá. - erre igazán nincs szükség.
- Akkor jobban teszed, ha minél előbb elmagyarázod, - Robyn könnyedén elmosolyodott, de az íját még mindig Roman-re szegezte. - különben hagyom, hogy Joanna és May azt tegyenek veled, amit csak akarnak. - A két nő csak mosolyogva összenézett, kissé aggasztva Roman-t.
- Ez egyszerre hangzik ijesztően és mocskosan. - Roman még mindig viccelődött.
- Az eleje csak ijesztő lesz, - Szólalt meg May, még mindig egy ördögi vigyorral az arcán. - hogy mennyire lesz mocskos, az csak rajtad múlik.
- Hm, - Roman még mindig nem rémült meg, de az ő arcáról lekopott a mosoly. - azt hiszem, nincs más választásom. Csak egy kérdés, - Szétnézett az egyre türelmetlenebb Vadásznők társaságán, akik biztosan nem fogják elengedni értelmes magyarázat nélkül. - hisztek a varázslatban? - A Vadásznők zavartan összenéztek és egyikük sem értette, mire akar kilyukadni.
- Most már megverhetem? - Kérdezte Joanna.
- Várj! - Roman feltette az egyik kezét. - Gondolom egyikőtök sem. Elárulom, hogy kezdetben én sem és ha nem hisztek nekem, az a ti dolgotok. Beacon bukása után olyan dolgokat láttam és olyan dolgokra jöttem rá, amiktől az egész világnézetem megváltozott.
- Csak bökd már ki! - Robyn mindenképpen tudni akarta a választ.
- A királyságokon kívül él egy szuper gonosz… - Roman nem tudta, minek tartsa Salem-et, hiszen ember biztos nem volt. - lény, Salem, aki el akarja pusztítani a világot.
- Hihető. - Forgatta a szemeit May.
- Ő küldte ide azokat, akik megtámadtak. El akarják pusztítani Atlas-t azzal, hogy a Mantle és felsőváros lakosait összeugrasszák.
- Ha valóban létezik ez a szuper gonosz, - Robyn nem úgy tűnt, mintha hinne Roman-nek. - akkor a tábornok miért nem vezeti ellene a seregét?
- Nem tudom, hogy mik Ironwood tervei. - Szögezte le Roman. - Ezt megvizsgáltad a Semblance-eddel.
- Igaz, - Robyn leeresztette az íját és kinyújtotta a kezét Roman-nek. - most vagy megfogod a kezem és válaszol a kérdéseimre, vagy kidobunk Mantle falain kívülre.
- Hm, - Roman újra elmosolyodott. - Vadásznők csinálnak ilyet?
- Csak próbáld ki. - Robyn fenyegetően meredt a férfira, aki kénytelen volt megtenni, amit kér. Roman megfogta Robyn kezét és ismét lila fény borította be mindkettőjükét. - Honnan tudod, hogy mik a jelenlegi terveik? - Roman tudta, hogy nagyon óvatosan kell fogalmaznia, nem hazudhat, de nem is mondhat el mindent.
- Közéjük tartoztam és megosztották velem a terveiket. - A fény, ami mindkettőjük karján vörös színűre váltott, ami annak a jele volt, hogy hazugságon kapta Roman-t.
- Rossz előjel. - Szólt közbe May.
- Ez nem hazugság! - Roman nem értette, hogy miért váltott vörösre a fény.
- Valóban? - Robyn arca megkeményedett és elengedte a férfi karját. - A jelenlegi terveiket tudod onnan, hogy közéjük tartoztál?
- B*sszus! - Morgott magában Roman. - Alapos hazugságvizsgáló.
- Kipróbálod még egyszer, mennyire? - Robyn újra felé nyújtotta a kezét. - Utolsó lehetőség. Ha ismét hazudsz, nem vagy többé a hasznunkra.
- Azt hiszem, tényleg nincs más lehetőség. - Roman kénytelen volt beismerni, hogy nincs más választása, minthogy elmondja az igazat.
- Ismétlem, honnan tudod Salem embereinek a jelenlegi terveit? - Robyn és Roman keze újra lila fénybe borult.
- Van köztük egy kém, aki folyamatosan jelenti nekem minden lépésüket. - A fény ezúttal zöldre váltott, ami annyit tesz, hogy Roman igazat mondott. - Az a tervük, hogy az Atlas és a Mantle lakosságát egymás ellen fordítva, idecsalja a Grimm-eket. - A fény továbbra is zöld maradt, ez egyszerre nyugtatta és aggasztotta Robyn-t.
- Igazad mondasz. - Suttogta magában. - Akkor minél előbb meg kell javítanunk Mantle falát! - Felkapta a fejét. - Fegyvereket és Dust-ot kell szereznünk, hogy a lakosok megvédhessék magukat, ha már a tábornok nem teszi!
- Számíthatsz ránk! - Joanna volt az első, aki mellé állt.
- Ahogy én is! - Fiona is eltökélte magát.
- Ha már meghalunk, legalább mulatunk egyet. - May sem maradt ki.
- Kár, hogy nem te nyerted a választást, - Roman csak megdörzsölte a homlokát. - többet tehettél volna.
- Velünk tartasz? - Robyn csak keresztbe tette a karját.
- Sajnos, nincs más lehetőségem. - Roman, ha csak kényszerből, de Robyn-al tartott.
- Akkor, - May tudni szeretett volna valamit. - mi a terv?
- Megígértem Mantle lakosainak, hogy így vagy úgy, de megvédem őket, akár nyerek vagy vesztek?
- Pontosan, mire gondolsz? - Fiona előre félt Robyn válaszától.
Robyn nem mondott semmit, csak az úton elhaladó katonai szállítóra tekintett, ami több tonna Dust-ot és építő anyagot szállított ki a városból.
- Van egy olyan érzésem, hogy egy kis erőszakot kell alkalmaznunk. - Roman számára egyértelmű volt, hogy Robyn mire gondol. Az Amity szállítmányok ellopására.
Nem is kellett több, Robyn a szállító után futott, a többiek követték.
- Valami terved is van vagy csak vaktában rohansz utána?! - Roman utána kiabált.
- May, te kerülj elé és vond fel a láthatatlan burkot! - Kiabált vissza Robyn. - A többiek kövessenek! - Robyn és Fiona az utca egyik oldalán, míg Joanna és Roman a másik oldalán mászott fel a tetőkre és úgy követték a szállítót.
May gyorsan rohant, átvágott egy sikátoron, hogy a teherautó elé kilépjen, elállva az útját. A szállító megállt és az azt vezető robot megszólalt.
- Polgár, egy Atlas-i katonai műveletet akadályoz. - May nem is figyelve rájuk, csak bekapcsolta a láthatatlan burkot, amitól az arra járőröző katonák nem láttak és hallottak semmit sem.
Nem is kellett több Robyn-nak és a többieknek, Joanna a sofőr, míg Roman az anyós ülés ajtaját kinyitva kirángatták a két robotot és összezúzták a fegyvereikkel.
Fiona megérintette a teherautót, amitől fehér fény kezdte el beborítani a járművet és darabról darabra, a szállítmánnyal együtt, a kezén lévő fekete lyukba került, mintha ott se lett volna.
- Hasznos Semblance. - Roman-nek tetszett Fiona képessége. - A magam idejében tudtam volna mire használni.
- Még mindig azt mondod, - Robyn csak odasétált Roman mellé. - hogy a Semblance-ök túlértékeltek?
- Visszavonom. - Roman alig hitt a szemének, hogy egy egész teherautónyi Dust-ot és építőanyagot loptak el a tábornoktól.
A nap hátralevő részében Robyn-ék annyi teherautót és szállítmányt loptak el, amennyit csak tudtak. A nép szemében még mindig hős volt és tudták, hogy annak ellenére, hogy el vesztette a választást, még mindig harcol értük, nem törődve a letartóztatással sem pedig a testi épségének a kockáztatásával.
Pár óra alatt 2 teherautót és annak szállítmányát tulajdonították el.
- Ironwood most biztos dühöng. - Roman egy szivarral a szájában próbálta elképzelni a tábornok reakcióját.
- Ez a legrosszabb lehetőség! - Ironwood dühöngött. Ököllel csapott az asztalára, amitől az egész iroda megremegett. - Egy csomó ember meghalt, Penny-t hamisan vádolják és valahogy, Jacques Schnee ül a Tanácsban!
- Ez már a második szállítmány, amin rajtaütöttek Amity felé. - Jelentette Clover. - Úgy tűnik, a választás elvesztése volt az utolsó lökés, hogy Robyn városi hősből átmenjen önjelölt igazságosztóba.
- Attól tartok, a probléma ennél komplikáltabb. - Winter is tudta, hogy a helyzet nem túl fényes.
- Úgy fest, - Ironwood felállt az asztalától és fel-alá kezdett sétálni. - Robyn felbátorította a Mantle-i beszállítóinkat. Nem hajlandóak több ellátmányt küldeni nekünk, amíg a város falát nem javítjuk meg. Amíg Robyn szétosztja az árut, amit a csapata ellopott, - Megállt és lehajtotta a fejét. - az Amity Projekt megakadt.
- De olyan közel vagyunk! - Ruby kétségbe esett. - Kell lennie valami más módnak, hogy befejezzük a tornyot!
- Van is, - Winter felajánlott egy lehetőséget, de a gyomra is összeszorult a gondolatától. - hadiállapot hirdetése. - Néma csend borult az irodára, senki sem akarta elhinni, hogy nincs más mód.
- Mondjuk, - Lance felajánlott egy ötletet. - köthetnénk kompromisszumot és a szállítmányok egy részét adjuk oda Robyn-nak. Így lassabban, de folytatódhat az Amity Projekt.
- Nem, - Ironwood hallani sem akart kompromisszumról. - a lehető leggyorsabban kell befejeznünk az Amity torony építését! Nincs idő kompromisszumra! - Az irodában néma csend lett az úr.
- Ugye… - Nora volt az első, aki megszólalt. - nem gondolja komolyan a hadiállapot?
Ironwood csak háttal állva a többieknek, elmélkedve kinézett az ablakon, le, egyenesen Atlas-ra.
- Mi a fontosabb? - Már meghozta a döntését. - A kommunikáció létrehozása, ami egyesíti a világot vagy egyetlen város megmentése?
- Ne mondja úgy, mintha olyan egyszerű lenne, holott tudja jól, hogy nem az! - Nora nem volt hajlandó elfogadni. - Maga folyamatosan csak arról beszél, hogy csak egy kis időre van szükségünk, de nem maga az, aki szenved!
- Mindenkinek áldozatot kell hoznia a nagyobb jó érdekében. - Ironwood visszafordult a lány felé. - Mantle-nek sok terhet kell elviselnie, igen, de…
- MINDET ŐK VISELIK! - Nora kifakadt, az elmúlt hónapokban rengeteg időt töltött Mantle-ben és tudta jól, hogy a növekvő ellenszenv, ami csak egyre több Grimm-et vonz mennyire megkeseríti az ottaniak életét. Nora első kézből láthatta, a gyermekeiket sirató szülőket, vagy a szüleiket gyászoló gyermekeket, hajléktalan családokkal találkozott, akik pusztán azért vesztették el az otthonaikat, mert a Grimm-ek lerombolták és ha nem lett volna Robyn, aki megvédte volna őket, ki tudja mennyivel több áldozat lenne. - Minél tovább tart ez a türelmi játék, minden egyes nappal egyre nehezebb lesz a lenti emberek sorsa! Erre maga még több katonát akar odaküldeni?! Nem kényszerítheti az embereket, hogy kövessék magát! Ha ezt megteszi, akkor ez mind a Grimm-eknek fog kedvezni!
Mindenkit megdöbbentett Nora dühös beszéde, Ironwood nem mondott semmit, csak lassú, de szigorú léptekkel közelebb lépett a lányhoz, aki ilyen tiszteletlenül, de őszintén merészelt beszélni vele. Az arca megenyhült és oldalra nézett, egyértelműen tisztában volt a ténnyel, hogy amit tenni akar, az gonosz és kegyetlen dolog. Tanácstalanul leült a székébe és a kezébe temette az arcát.
- Kérem, Ironwood tábornok, - Ruby könyörgőn nézett a férfira. - legalább fontolja meg a kompromisszum lehetőségét. - Nora mellé állt és a vállára tette a kezét.
- Igen, - Lance is csatlakozott a két lányhoz. - Ruby az imént mondta, hogy már nincs sok hátra. Biztos van némi ellátmány, amit nélkülözhetünk. Ez megnyugtatná Robyn-t, az embereknek könnyebb lenne odalent és az Amity Projekt is folytatódhatna.
- Ez a megosztottság csak Salem malmára hajtja a vizet. - Tette hozzá Ruby. - Ezért van itt Tyrion és Neo.
- Igaz is, - Clover hátratett kezekkel előre lépett. - eredetileg ezért hívtunk ide titeket. - Elővette a Scroll-ját és Tyrion rendőrségi adatlapját mutatta. - Egész biztos, hogy ezt az embert láttátok?
- Tyrion Callows, - Magyarázta Winter. - Anima szerte kegyetlen és brutális gyilkosságokkal vádolják. Egy őrült, mániákus gyilkos, aki elmenekült az igazságszolgáltatástól, amikor a börtönszállítóját Grimm-ek támadták meg. Azóta sosem látták, azt feltételeztük, hogy meghalt.
- Hát, - Ruby jól emlékezett Tyrion-ra, az őrült faunus férfira, aki útban Haven felé rajtuk ütött, el akarta őt rabolni és kishíján végzett a nagybátyjával. - itt van és Salem-nek dolgozik.
- És a másik, - Clover egy másik rendőrségi lapot mutatott. - Neopolitan.
- Ő is nagyon veszélyes, - Winter őt is jól ismerte. - besurranó, alakváltó és kiválóan harcol.
- Roman volt barátnője, - Ruby emlékezett, ahogy Neo megpróbálta megölni Roman-t. - ő is Salem-nek dolgozik.
- Ha valaha is volt kétségünk afelől, hogy Atlas Salem következő célpontja, - Qrow összegezte az egyértelműt. - akkor most már szemernyi sincs.
- De most már megvannak a gyanúsítottak! - Ruby reménykedett, most, hogy tudják, Tyrion és Neo állnak a támadás mögött, nem lesznek olyan tehetetlenek. - Elmondhatjuk az embereknek és…
- Hogy egy régóta elveszett sorozatgyilkos és egy alakváltó tűnt fel Mantle-ben és a hadseregnek fogalma sincs, hogy hol vannak? - Clover elsöpörte ezt a lehetőséget. - A dolgok rosszabbá válnának, mielőtt jobbak lennének.
- Már beteg vagyok a kib*szott titkoktól! - Nora egyszerűen nem bírta ezt a sok titkolózást és politikai sakkjátszmát. - Ha csak elmondanánk mindent az Amity-ről, Salem-ről...
- NEM LEHET! - Csattant fel Ironwood. - Ha most beszélünk az Amity-ről, azt kockáztatjuk, hogy Salem emberei, akikről már tudjuk, hogy itt vannak, szabotálnák a munkát! Ha beszélünk nekik Salem-ről, akkor azt kockáztatjuk, hogy a Grimm-ek miatt elbukunk, mielőtt egyesíthetnénk Remnant-ot! - Felállt és ellentmondást nem tűrően az asztalra mutatott. - Be kell fejeznünk a tornyot!
- Nem azt kérjük, hogy állítsa le az Amity Projektet, csak lassítsunk rajta! - Lance felszólalt. - Mennyi idő, amíg elkészül?!
- Már csak egy hét, ha tarthatnánk az ütemtervet. - Válaszolt Clover.
- Akkor, ha az ellátmány felét odaadnánk Robyn-nak, akkor csak két hét lenne? - Lance próbált derűlátó lenni. - Egy hetet csúszhatunk?
- Igaza van, tábornok. - Ruby támogatta a Vörös Lovag ötletét.
- Salem emberei itt vannak és minden erejükkel azon vannak, hogy elpusztítsanak minket. - Emlékeztette őket Ironwood.
- Ami nagyobb eséllyel fog sikerülni, - Tette hozzá Nora. - ha a Mantle-iek szenvednek és egyre több negativitást árasztanak magukból!
- James, - Qrow szerette volna, ha a barátja a békés utat választja. - tedd azt, ami helyes.
Ironwood dühösen ökölbe szorította a kezeit, ugyanis hallani sem akart arról, hogy az Amity Projekt késsen, de azt sem akarta, hogy az emberek Mantle-ben feleslegesen szenvedjenek. Végig nézett mindenkin az irodában és látta a tekintetükön, hogy szívük szerint a kompromisszum a megoldás. Sóhajtott egyet és meg lett a válasza.
- Rendben. Üzenjetek Robyn-nak, hogy megkaphatja az Amity-nak szánt ellátmányok felét, - Ironwood-nak kénytelen volt meghajolnia. - amennyiben beszünteti a rajtaütéseket és Mantle együttműködik velünk. - Mindenki megkönnyebbülve nézett egymásra. - Mindenki, aki nem Robyn-al vagy az szállítmányok őrzésével van elfoglalva, Tyrion-ra és Neopolitan-ra összpontosítson. - Elindult a kijárat felé, de közben még kiadott néhány parancsot. Tudni akarom, hogy kivel dolgoznak együtt, hol rejtőzködik, mit tervez és hogyan került ki az a videó Penny-ről szerte a királyságomba! - A kijárati ajtónál megállt, mosolyogva visszanézett és látta, hogy a többiek büszkék rá, amiért a békés utat választotta. - Boldogok vagytok?
- Igen, uram! - Mindenki válaszolt.
A süvítő szél és a szakadó hó nem állította meg Mantle lakosait és építőmunkásait, hogy az éjszakában kimerészkedjenek a város falához és a Robyn által zsákmányolt építőanyagokkal elkezdjék befoltozni a lyukakat a falban és feltöltsék a Dust-okkal az energia pajzs generátorokat.
Szerencsére, Robyn és a Vadásznői nem felejtették el azt, amit a tábornok már nagyon régen, megvédeni a város lakóit. A Boldog Vadásznők jelenléte megnyugtatta a munkásokat annyira, hogy ne árasszanak annyi félelmet és egységesen dolgozzanak a fal javításán.
Az emberek és a gépek serényen dolgoztak és a fal lassan de fokozatosan javult.
- Hogy áll a fal? - Robyn épp az építési felügyelővel beszélgetve sétált, nem zavarta a szakadó hó, ami állandóan az arcába fújt, sem a szél, ami erősen csapkodta a haját és a ruháit.
- Rosszul, - A felügyelő, egy szakállas férfi, sárga, védő sisakkal a fejét és egy Scroll-al a kezében mutatta a fal javításának terveit. - a választás óta és amióta Jacques Schnee leállította a Dust termelést nagyon lelassult a folyamat. A készleteink borzasztóan megcsappantak, a Dust fogytán, a Grimm-ek megszaporodtak és Ironwood is kijárási tilalmat vezetett be.
- A veszteségek? - Robyn tudta, hogy rossz a helyzet.
- 2 emberünket Grimm-ek kapták el, - A mérnök rossz szájízzel sorolta. - 5-öt pedig letartóztattak. Egy konténernyi Dust felrobbant, amikor Ironwood emberei rajtunk ütött és többen is megsérültek. Az embereink fele kiesett.
- Mennyi idő, amig elkészülünk vele? - Robyn előre félt a választól, hiszen a hatalmas fal egynegyede ugyan meg lett javítva, de ez mit sem ér, amíg a hatalmas várost körül ölelő része siralmas állapotban marad.
- Az őszinte véleményem érdekli? - A mérnök is kényelmetlenül húzta össze a szemeit, de Robyn-nak nem kellett megszólalnia, hogy tudja, hallani akarja az igazságot, mégha az rossz is. - Egy év, ha tartjuk ezt a tempót.
- Egy év?! - Robyn szemei kikerekedtek. - Ennyit nem várhatunk!
- Mi megteszünk minden, asszonyom, - A mérnök dühös volt, amiért nem közölhet jobb hírekkel. - de túl kevesen vagyunk, nincs elég építőanyag és Dust, az emberek pedig félnek a Grimm-ektől és Ironwood katonáitól.
Robyn ökölbe szorította a kezeit, nap mint nap mindent megtett a város lakóiért, de úgy érezte, mintha egy tengert kéne egy kispohárral kimernie. Tehetetlennek érezte magát.
- Távozhatsz. - Elküldte a mérnököt, aki úgy érezve magát, mintha csalódást okozott volna, engedelmeskedett.
Robyn csak egy helyben állt, az omladozó és károsodott falat nézte, majd megfordult, felnézett Atlas lebegő városára. A fenti város lakói elképzelni sem tudhatták Mantle-nek mit kell kiállnia, Ironwood a hatalmas seregével nem védi meg az embereit és letartóztatja azokat, akik próbálnak tenni ez ellen valamit.
- Szép a kilátás? - Az oldaláról Roman hangja szólította meg, aki egy dzsippel állt meg mellette, Fiona-val együtt és kiszálltak. Roman a kalapját félig lehajtva hordta, hogy védje az arcát a széltől, de az erős szél így is fújta a fehér, hosszú kabátját és a lófarkát is. Fiona haját és bárány füleit is csapkodta a szél, de mindent megtett, hogy ellenálljon a hidegnek.
- Roman, Fiona, mondjátok, hogy jó híreitek vannak. - Robyn remélte, hogy Roman és Fiona több szerencsével jártak a fal építésével kapcsolatban.
- Hazudhatok, ha szeretnéd, de nem hiszem, hogy erre vágynál. - Roman és Fiona Robyn mellé álltak és együtt sétálni kezdtek, miközben vizsgálták a rémes állapotban lévő falat.
- Nagy a baj, Robyn. - Fiona arca sem volt derűs.
- Ne kíméljetek.
- A déli környéket ellepték a Grimm-ek és egyre több menekült érkezik ide. - Kezdte Fiona. - Félek, hogy a város azon területét már nem tudjuk visszafoglalni.
- A nyugati és a keleti falak is siralmas állapotban vannak. - Folytatta Roman. - Itt mi a helyzet?
- Az északi rész fala már javuló félben van, de ez vajmi kevés, hogy Mantle biztonságban legyen és egyre több embert veszítünk, vagy a Grimm-ek vagy Ironwood miatt. - Robyn idegesen megdörzsölte a homlokát, megállt és leült egy padra. - Nagyon rossz a helyzet.
- Ne add fel, Robyn! - Fiona mellé ült és a vállára tette a kezét. - Biztos vagyok benne, hogy átvészeljük ezt!
- Előbb-utóbb csak lesz valami. - Roman is próbálta bíztatni. - A legfontosabb, hogy most ne hagyd el magad, mert Mantle sorsa tőled függ.
- Hű, - Robyn csak megforgatta a szemeit. - ez aztán nem kis teher.
- Csak őszinte vagyok. - Tárta ki a kezeit Roman.
- Tőled ez elég ritka. - Nevetett Robyn.
- Élvezd, amíg tart.
- Nézzétek! - Fiona észrevett egy pár fényszórót az úton, ami feléjük haladt.
- Fedezékbe! - Adta ki a parancsot Robyn.
Mindannyian felpattantak, Robyn Fiona-val egy halom üres konténer mögé bújt, míg Roman egy félig lerombolt épület ablakán ugrott be és állt lesben.
Egy Atlas-i katonai teherautó volt, amit egy másik és egy harmadik követett. Ezek a teherautók nem az Amity projekt felé mentek, hiszen az a város keleti kijáratánál van, ők pedig északra jöttek.
Robyn és a többiek csak csendben lapultak a rejtekhelyeiken, amikor a teherautók a fal felé vették az irányt és megálltak az építkezési területen, majd katonák, robotok és néhány Vadász és Vadásznő szállt ki.
- Robyn Hill! - Clover is köztük volt, a Szupercsapat kapitánya. - Tudjuk, hogy itt vagy! A tábornok béke ajánlatát hoztam! - Mosolygott, mint aki valóban örül annak, amit csinál. - Hajlandó készleteket küldeni Mantle-nek! Gyere elő és hallgasd meg az ajánlatát!
Robyn és Fiona egy darabig összenéztek és nem tudták, hogy vajon megbízhatnak-e Clover-ben. Robyn régóta ismerte Clover-t, egy osztályba jártak az Atlas Akadémián és több csatában is részt vettek. Nem olyannak ismerte, mint aki hazugsággal próbálna tőrbe csalni egy régi barátot. Legalábbis, nem ilyen volt régen.
- Előjövök! - Robyn felállt, remélve, hogy Clover még az az ember, akinek régen ismerte, és előbújt a rejtekéből.
Minden szem rászegeződött, Clover-t elkísérte Harriet, Elm, Blake és Yang. Robyn megállt előttük, nem mutatva félelmet, inkább gyanakvóan nézett a Vadászra és Vadásznőkre, akik egyáltalán nem úgy tűntek, mintha harcolni jöttek volna.
- Szóval, - Robyn a csípőjére tette a bal kezét, de készen állt, hogy a jobb csuklóján lévő számszeríjat használja, ha kell. - a tábornokot lassan, de kapcsolt?
- Mondjuk azt, - Clover még mindig mosolygott és keresztbe tette a karjait. - hogy a kis magánakciód meg tette a hatását. A tábornok hajlandó készleteket küldeni, felhagyni az emberek letartóztatásával és még védelmet is biztosít Mantle falának javítására.
- Cserébe? - Robyn tudta, hogy nem adják ingyen.
- Cserébe, fel kell hagynod az Amity szállítmányainak a fosztogatását és vedd rá Mantle-t, hogy támogassák.
- És ha elutasítom? - Robyn számára nem volt olyan rossz feltétel, de tudni akarta a lehetőségeit.
- Ha elutasítod a tábornok ajánlatát, parancsot kaptunk rá, hogy vegyünk őrizetbe téged és azokat is, akik támogatnak. - Egyértelmű volt, hogy Clover ezt mindenképpen szeretné elkerülni.
- Szóval, nincs választásom? - Robyn megvonta a vállát. - Ennél többet gondolom nem kaphatunk?
- Ez megmenthetné Mantle-t, - Szólt közbe Yang. - segíthetnétek az embereken!
- Ugye jól értem, Öklös, - Robyn most Yang felé nézett. - hogy Ironwood még mindig nem hagyott fel a kedvenc projektjével, az Amity-vel?
- Nem, - Clover válaszolt Yang helyett. - de hajlandó kompromisszumot kötni.
- Nincs sok választásom, - Robyn kinyújtotta a kezét. - elfogadom.
- Örülök, hogy döntöttél. - Clover-el kezet ráztak és mindenki megkönnyebbülten fellélegzett.
Pietro laborja a legmodernebb és legjobban felszerelt laboratórium volt Atlas-ban, ahol nap mint nap új eszközökön dolgozott vagy javított a legjobb tudós csapattal és felszereléssel,, amit a legmodernebb és gazdagabb királyság csak nyújthatott neki.
Habár az öreg tudós rengeteg csodálatos és hasznos eszközt teremtett, egyik sem állt olyan közel a szívéhez, mint a lány, aki ott állt egy vizsgáló gépben és a zöld fények, amik le szkennelték az egész testét bármilyen hiba vagy sérülés után kutatva.
- Hogy van? - Ruby, aki mindig is szívén viselte Penny sorsát épp annyira aggódott érte, mint a teremtője. Természetesen, a barátai, Weiss és Lance is eljöttek meglátogatni
- Összezavarodott és fél. - Pietro a számítógépébe temetkezett, de a hangja telve volt aggodalommal a robot lány iránt. - Hamarosan megkapjuk a vizuális adatokat. Az bizonyítja majd az ártatlanságát, - Felnézett a számítógép monitorjából és a háta mögött lévő kivetítő felé fordult, amin épp az a meghamisított felvétel ment, amikor Penny látszólag ártatlanokat gyilkol. Egyértelmű, hogy ezeket a szörnyű tetteket Tyrion követte el, de valaki képes volt meghamisítani a felvételeket, hogy úgy tűnjön, mintha Penny tette volna. - de a kár már megtörtént. A dolgok, amiket az emberek mondanak róla... - Dühösen ökölbe szorította az egyik kezét és a robotszékének a karfájába ütött. - Ha Penny nem lett volna ott, Robyn talán... - Fuldokolva köhögött, az egészsége egyre csak romlott, Maria aggódva megfogta a kezét, hogy megnyugtassa.
- Nem hiszem, hogy Robyn volt a célpontjuk. - Ruby átlátta valamennyire a helyzetet és eszébe jutottak Qrow szavai Salem-ről. - Salem elsődleges célja, hogy megosszanak minket. Szerintem, Penny pontosan ott volt, ahol akarták, - Eszébe jutott az a rettenetes nap, amikor Cinder mesterkedése és csalárd tervének köszönhetően, a szeme láttára tépték darabokra. - pontosan úgy, mint a Vytal Fesztiválon.
- Akkor ugyanúgy, mint akkor, - Pietro aggódva megfordította a robotszékét és rájött, mi is történt. - valaki a saját technológiánkat használja ellenünk! Ezt a sok felvételt Penny Mantle körüli munkájáról, amikor Grimm-ekkel harcolt, egyenesen a megfigyelő rendszerből lopták el.
- Urgh, - Maria csak dühösen fújt. - hekkelés, technológia... - Számára ezek a dolgok már túl bonyolultak és érthetetlenek voltak. - Miért nem tehetik azt az emberek, amit régen?! Harcolni a végsőkig! Sokkal egyszerűbb, ha engem kérdezel.
- Meghívnálak ebbe az évtizedbe, - Lance-t, akit szintén bosszantott a kiber-terrorizmus, valahol nem értett egyet Maria-val. - de neked már az előző sem tetszett.
- Nos, - Pietro folytatta az következtetést. - ha ugyanaz az ellenség, mint Beacon-nél, meghekkelni a Mantle-i rendszereket egyszerű lenne. Szerencsére, - A székével vissza fordult a számítógépéhez. - Atlas többi része már egy tovább fejlesztett hálózaton fut.
- És abba a hálózatba hogyan lehet belépni? - Weiss gondolkodott.
- Hát, - Pietro levette és megtörölte a szemüvegét. - csak néhány embernek van hozzá engedélye. Nekem, Ironwood-nak, a Tanácsnak, a kiber-biztonságiaknak, a megfigyelés vezetőségnek és talán néhány kiválasztott egyén, akik felügyelik a kritikus rendszereket, mint a szennyvíz elvezetést és a fűtés hálózatot.
- A fűtés hálózat partnerségben áll a Schnee Dust Vállalattal. - Weiss-nak eszébe jutott.
- Mire gondolsz? - Ruby érezte, hogy a fehér hajú lánynak ötlete támadt.
- Még nem tudom, de valami nincs rendben.
- Az évszázad alá becslése. - Tette hozzá Maria.
- Talán az apád tehetett valamit? - Találgatott Lance.
- Még nem vagyok benne biztos. - Weiss csak megrázta a fejét. - Nem tudom.
- És ön, hogy érzi magát? - Ruby, hogy témát váltson, inkább Pietro egészsége miatt érdeklődött.
- Ha Maria nem ajánlotta volna fel a segítségét az elmúlt hónapokban, összeomlottam volna. - A székével elkezdett fel-alá járni. - Egy kommunikációs torony feljuttatása az égbe már önmagában lehetetlennek tűnik, - Odasétált Penny-hez, aki még mindig csukott szemmel, kikapcsolt állapotban állt a gépben, ami épp vizsgálta. - de most, hogy belegondolok, hogy mit akarnak csinálni az emberek a lányommal... - Arra gondolt, hogy elveszti Penny-t, akit nem csak a mesterművének, hanem a saját lányának tekint és szemeiben könnyek gyűltek, a szakálla mögött a szája remegett és egy újabb köhögés roham tört rá.
- Még ha meg is történne, - Ruby próbált derűlátó lenni és nyugtatni az öreg tudóst. - újra megjavíthatja szóval, nem kéne annyira aggódnia emiatt.
- Megvan az oka, - Pietro, miután véget ért a köhögés rohama, a lányok és Lance felé nézett. - hogy miért Penny az egyetlen a fajtájából. - A székével visszament az íróasztalához és egy képet vett el onnan. Ő volt rajta, de ekkor még sokkal fiatalabbnak tűnt és egy csapat másik, fehér köpenyes tudós körében. Ahányszor csak erre a képre nézett, mindig eszébe jutott a karrierjének a kedvenc időszaka. - Amikor a tábornok először kihívás elé állított minket, hogy megtaláljuk a következő nagy áttörést a védelmi technológiánkba, a legtöbb kollégám a legegyértelműbb és kiszámíthatóbb döntéseket hozták, nagyobb és erősebb robotokat, gyorsabb járműveket, fejlettebb radarokat meg ilyenek. - Sorolta az ötleteket. - Penny létrehozását az egyik kollégám, Watts egyik őrült ötlete inspirálta. Ő azt találta ki, hogy a Vadászokat gépekké kéne alakítani.
- Azt hogyan? - Ruby értetlenül megrázta a fejét.
- A gépek, amiket a Vadászok testébe ültetünk felerősítenék mind az Aurájukat, a Semblance-üket és a fizikai állóképességüket is, valamint, a fejükbe chipeket akart ültetni, amik elnyomják a tudatát és az ellenszegülés vagy engedetlenség minden szikráját.
- Ez szörnyű. - Weiss a szája elé kapta a kezét.
- Szörnyekké akarta alakítani a Vadászokat. - Ruby is elképzelhetetlennek tartotta. - Fegyverekké és engedelmes eszközökké.
- Igen, - Pietro megdörzsölte a homlokát. - sem a Tanács, sem a többiek, de még a tábornok sem támogatta ezt az ötletét és hamar le is szavaztuk. Nekem, azonban az jutott erről az eszembe, mi lenne, ha Watt ötletének az ellenkezőjét csinálnánk. Ahelyett, hogy az embereket változtatnánk gépekké... - Elmosolyodott és Ruby ki is találta, mire gondolt.
- A gépeket akarta emberibbé változtatni.
- Én voltam az egyetlen, aki arra gondolt, hogy a megoldást belül kell keresnünk. - Magyarázta Pietro.
- Egy olyan védelmezőt akart, akinek lelke is van. - Ruby örült, hogy egy ilyen zseniális ember alkotta meg Penny-t.
- Úgy ám. - Pietro vissza nézett a még mindig kikapcsolt állapotban lévő Penny-re, akit jobban szeretett, mint bárki mást. - Amikor Ironwood látta őt, ő is. Nagy meglepetésemre, a Penny Projektet választották az összes többi javaslatból.
- Miért lepődött meg? - Weiss-t egyszerűen lenyűgözte a történet. - Egy mesterséges Aurát hozott létre.
- Hát, nem egészen. - Pietro csak sóhajtott egyet és halványzöld villanás jelent meg körülötte, ami azt jelentette, hogy a saját Aurája most merült le és ez megdöbbentett mindenkit az irodában.
- Ez... - Lance csak tátotta a száját, amikor megértette.
- Maga a sajátját adta neki? - Ruby-t egyszerre nyűgözte le és rémítette meg a dolog.
- Igen, - Pietro csak lehajtotta a fejét. - egyszer próbáltam egy másik, Penny-hez hasonló projektet, amiben egy ikertestvér hozok létre a számára, a Denny projektet, de majdnem belehaltam és végül le kellett fújnunk azt a projektet. Amikor megjavítottam Penny-t, én a halált is elfogadtam volna, hogy cserébe a lányom élhessen. Hetekre kómába estem utána, de életben maradtam. Félek, hogy még egyszer már nem lennék rá képes. Ha az emberek megkapják a kívánságukat és elpusztítják... - A hangja elcsuklott és zokogni kezdett, ha csak arra gondol, hogy örökre elveszítheti Penny-t. Maria vígasztalón a vállára tette a kezét és látva, hogy fiatalok is támogatják megnyugodott és vissza tette a képet az asztalra.
- Meg fogjuk találni a felelősöket. - Ruby biztosította. - Ígérem.
A kompromisszumnak köszönhetően, Ironwood és Robyn átmeneti békét kötöttek egymással. A tábornok hajlandó volt lassítani az Amity Projekten és ellátmányokat küldeni Mantle falának a megjavítására, engedélyezte a fal építését és védelmet biztosított. Cserébe Robyn felhagyott a készletek fosztogatásával és Mantle-t Ironwood mellé állította.
Yang és Blake épp a nyugati falhoz vezényelt munkásokat védték.
- Jó érzés, hogy nem kell egymással harcolnunk. - Yang, egy dobozon ült és lógatta a lábát, miközben lehetséges Grimm-ekre figyelt. Habár szeretett harcolni, örült, hogy nem kell Robyn-t, egy Vadásznőt, aki csak az embereken próbál segíteni, az ellenségeik közé tudnia.
- A dolgok nagyon elfajulhattak volna. - Blake, aki épp most tért vissza a járőrözésből a barátnője mellé ült. - Valami nyomaszt, - Egy csókot lehelt a szőke lány arcára, aki csak csendben gondolkodott valamin. - érzem.
- Szerinted, - Yang, egy sóhajtás kíséretében, feleslegesnek tartotta, hiszen a barátnője túl jól ismerte. - beszélnünk kellett volna Ironwood-al Salem-ről? Mielőtt ennyi mindent feltett volna az Amity-re?
- Te úgy érzed, hogy kellett volna. - Blake kezdte sejteni, hogy mire gondol Yang.
- Én bízom Ruby-ban, - Yang ezt mondta, de a szíve mélyén, érezte, hogy a húga téved. - de úgy gondolom, a tábornok megérdemli, hogy tudja mivel áll szemben. Mindannyian. - Blake hátrább húzódott és a macskafülei lekonyultak. - Nem értesz egyet?
- Nem tudom, őszintén. - Blake csak megrázta a fejét. - Szeretném elmondani, mind a tábornoknak, mind Robyn-nak és mindenki másnak az igazságot, de... - Nem tudta befejezni, mert félt kimondani, amit gondol.
- Akkor tegyük. - Yang úgy érezte, hogy ez a helyes döntés.
- Micsoda?! - Blake egy kicsit össze zavarodott.
- Beszélnünk kell Robyn-al az Amity-ről. - Yang fel is pattant és kezébe véve az igazságot Robyn keresésére indult.
- Szerinted ez jó ötlet?! - Blake nem volt ilyen magabiztos Yang tervében.
- Nem tudom, de az biztos, hogy a helyes lépés.
A két lánynak nem kellett sokat keresnie, mert amióta Ironwood hajlandó volt készleteket küldeni, az egész napot a fal javításának az ellenőrzésével töltötte, akárcsak a Vadásznői. Egy dzsippel járta körbe a falat, amiket már nagyobb kiterjedésben és katonai védelemmel építenek.
- Robyn! - Yang felé kiáltott és integetett neki. Robyn, miközben vezetett épp a Scroll-ján beszélgetett valakivel.
- Tudom és sokat jelent, de ennyi nem elég! - Egyértelműen ideges volt és elégedetlen.
- Robyn, - A túloldalon Clover szólalt meg. - a tábornok annyi készletet küldött amennyit csak tud, de emellett az Amity Projektet is...
- A fenébe az Amity Projektel! - Kiabált vissza Robyn a Scroll-ba. - Itt emberek életéről van szó!
- Az egész Jacques Schnee hibája, ő állította le a Dust előállítást. A tábornok mindent megtesz, hogy újra indítsa, de mivel a Schnee Dust Vállalat nem a kormány tulajdona, ezért idő kell hozzá.
- Nincs sok időnk! Feltétlen több Dust-ra van szükségünk, hogy megjavítsuk a falat!
- Nekünk is szükségünk van Dust-ra, ezért elhiheted nekünk, hogy tényleg mindent megteszünk, hogy a Schnee Dust Vállalat újra termelni kezdjen.
- Aztán tényleg siessetek, viszlát. - Letette a Scroll-ját és a dzsipje mellett álló Yang-re és Blake-re nézett. - Mit akartok?
- Robyn, beszélnünk kell. - Yang egyenesen a lényegre tért.
- Valami baj van? - Blake inkább az előző Scroll beszélgetés miatt aggódott.
- Egyik probléma a másik után, - Robyn csak dühösen fújt egyet. - A Dust készletek, amiket a tábornoktól kaptunk, nem elegek, hogy megjavítsuk a falat, ugyanis az a s*ggfej, Jacques Schnee leállította a Dust termelést! Clover-től meg nem kaptam mást, csak ígéreteket. - Megdörzsölte a homlokát. - Miért kellett elvesztenem a választást?
- A tábornoknak is szüksége van Dust-ra, - Blake próbált pozitív maradni. - biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz, hogy újra termelni kezdjenek.
- Nagyon remélem, hogy igaz, amit mondasz. - Robyn csalódottan sóhajtott. - Ha Tanácsnok lennék, tehetnék valamit. - A két lány felé nézett. - Mondani akartatok valamit? - Yang és Blake idegesen összenéztek, mire Yang bólintott egyet.
- Az Amity Projektről van szó. - Blake mondta és ez már felkeltette Robyn figyelmét.
- Ironwood projektje, ami miatt ennyit késlekedett a fal megjavításával?
- Igen, - Folytatta Blake és tudta, hogy innen már nincs visszaút. - egy új kommunikációs tornyot épít. - Robyn egy darabig döbbenten hallgatott és gondolkodott.
- Ennek nincs semmi értelme. - Megrázta a fejét.
- Egy új toronnyal a királyság végül... - Yang próbálta elmagyarázni, de Robyn leállította.
- Tudom, mire képes a torony, Öklös! - Kiszállt a dzsipből és kinyújtotta a jobb kezét. - Egyikőtök fogja meg a kezem.
- Mi? - Yang nem értette, mire akar kilyukadni.
- Nem vagyok benne biztos, hogy el hiszem. - Robyn-nak az utóbbi időben egyre többet kellett a Semblance-ét használnia, hogy minél több igazságra derítsen fényt.
- Majd én. - Blake lépett előre és megfogta Robyn kezét. A kezük körül lila fény jelent meg.
- Mondd el még egyszer, - Robyn komoly és szigorú arccal kérdezte. - mit épít Ironwood a tundrán?
- Egy új kommunikációs tornyot. - Blake meg adta a választ és a kezüket körbe ölelő lila fény zöld színűre váltott. - Segíteni próbál mindenkinek.
- Az igazat mondod. - Robyn már a számát sem tudja, hogy hányszor lepte meg az igazság.
- Egész jó Semblance. - Yang-nek tetszett Robyn képessége.
- Miért tartja titokban?! - Robyn követelte a választ.
- Mert nem tudja kiben bízhat. - Válaszolt Blake. - Az emberek, akik megtámadtak és civileket gyilkolnak Mantle-ben, csupán őt akarják besározni.
- Mármint, Salem? - Robyn ezen mondata kicsapta a biztosítékot a két lánynál, akik kikerekedett szemekkel és tátott szájjal bámultak egymásra. - Ne nézzetek ilyen döbbenten.
- Honnan... - Yang volt az első, aki megtalálta a hangját, de Robyn keresztbe tett karokkal mosolyogva nézett rájuk.
- Szóval Roman igazat mondott. - Épp egy másik dzsip érkezett, amit May vezetett, de a másik ülésen az említett személy utazott.
- Csak azt nem értem, - Roman épp magyarázott valamit May-nek. - ha már van egy tucat vámpír lovagod, akkor mi szükség van még egy óriás gorillára?
- Talán azért, hogy... - May próbálta kimagyarázni, de Yang félbeszakította a beszélgetésüket.
- Beszéltél Salem-ről?!
- Nem az a lényeg, hogy ő beszélt, - Robyn válaszolt Roman helyett. - hanem az, hogy van ez a szuper gonosz, aki el akarja pusztítani egész Atlas-t és a tábornok nem árulta el senkinek?!
- Valamiről le maradtunk? - Roman és May kiszállt a dzsipből.
- Meg van mi Ironwood célja az Amity-vel. - Válaszolt Robyn.
- Na ez jó lesz. - May már jó ideje tudni szerette volna.
- Egy új kommunikációs tornyot épít. - Robyn megadta a választ, mire May és Roman ugyanúgy meglepődtek, mint korábban ő maga.
- Azt meg minek? - May nem nagyon értette.
- Egyesíteni akarja a világot. - Roman egyből megértette. - Egyetlen nagy seregbe. Salem ellen.
- Kezdek kicsit megijedni ettől a... Salem-től. - Robyn-on látni lehetett a félelem jeleit.
- Majd ha találkozol vele, akkor fogod magad összecsinálni. - Biztosította Roman. - A tény, hogy a tábornok ilyen gyorsan akarja megépíteni az Amity tornyot annak a jele, hogy mennyire kétségbeesett.
- Elnézést, - Yang még mindig tudni akart valamit és Roman-re meredt. - de mi ütött beléd, hogy beszéltél Salem-ről?!
- Megtudtam, hogy az emberei beszivárogtak a királyságba és biztos voltam benne, hogy Robyn lesz a célpontjuk.
- Röviden, - Tette hozzá May. - csalinak használtad.
- Valami olyasmi. - Forgatta a szemeit Roman.
- Ha arról akarsz beszámolni, - Blake vette át a szót. - hogy Tyrion és Neo itt van és Atlas vesztére törnek, azzal már elkéstél.
- Nem csak ők, hanem egy bizonyos, Dr. Arthur Watts, aki jelenleg valahol Mantle-ben rejtőzködik és őt próbáltam megkeresni.
- És nekünk miért nem szóltál erről? - Yang dühösen tette keresztbe a karjait, mire Roman csak elmosolyodott.
- A húgod tud arról, hogy itt vagytok? - Ez a kérdés össze zavarta Yang-et és Blake-et.
- Tessék? - Yang értetlenül megrázta a fejét. - Mégis, mi köze van ennek ahhoz, hogy te nem árultad el, amit tudtál?!
- Szóval nem tudja és gondolom, Ironwood sem lesz boldog, ha meg tudja, hogy elkotyogtátok a titkát Amity-ről. - Ahogy Roman magyarázott, Yang úgy szorította ökölbe a kezét és legszívesebben megverte volna a férfit.
- Szerintem, - Robyn, érezve a feszültséget, közéjük állt, mint békítő fél. - ez már késő bánat.
- Kérlek, - Blake is inkább Yang-et nyugtatta. - ez nem fog segíteni. - Yang a barátnője kérésére lenyugodott.
- Nem árulhatjátok el senkinek. - Yang Robyn-t kérte. - Nagyon fontos, hogy az Amity titokban maradjon.
- Én nem árulom el senkinek. - Ígérte Robyn. - Most menjetek vissza a helyetekre.
Yang és Blake így is tettek és amikor már elég messzire kerültek, Roman elővett egy levelet.
- Az mi? - Robyn kíváncsian nézte.
- Vagy megoldás a Dust problémára vagy egy nagy átverés. - Magyarázta Roman.
- Én az utóbbira tippelek. - Szólalt meg May.
- Hadd nézzem. - Robyn olvasni kezdte a már ki bontott levelet. - Ez most komoly?!
- Beszélni akartál vele, - Szólt Roman. - most itt a lehetőség.
- Jacques Schnee meghív engem, - Magyarázta Robyn. - a Tanácsot és a tábornokot a kúriájába, de azt nem írja, hogy miért.
- Itt lenne a lehetőség, hogy beszélj azzal a rohadékkal a Dust termeléssel kapcsolatban. - Magyarázta May.
- Azt hiszem, - Sóhajtott Robyn. - ez az egyetlen választásom.
A Tél Hajadon kamrája egy óriási, földalatti csarnokban volt, ahova egy felvonóval lehetett lejutni, leérve világoskék, kristályszerű szikla falak vették körbe az egész helységet. A liftből kiérve egy keskeny híd vezetett át egy nagyobb helységbe, ahol világosszürke márványoszlopok tartottak hatalmas fémkosarakat, amikben kék tűz lángolt és világította be a sötét kamrát.
- Az ajtó mögött van. - Ironwood, aki Oscar társaságában jött le a Kamrába, hogy megmutassa a fiúnak, amit az elődje alkotott.
- A Teremtés Botja. - Oscar tátott szájjal forgatta a fejét a hatalmas csarnokban, de a figyelmét a csarnok végén elhelyezkedő lebegő szikla, aminek a közepén csak egy nagyobb perem helyezkedett el, azon pedig egy 5m magas aranyszínű kapu.
- Reméltem, ha ide hozlak talán segít előhozni Ozpin-t. - Magyarázta Ironwood, a kezeit hátra kulcsolta és kihúzta magát. - Végülis, a te ötleted volt, hogy használjuk a Botot, hogy felemeljük Atlas-t a földről.
- Azt hittem gravitációs Dust tartja fent Atlas-t.
- Ez a hivatalos történet. - Ironwood előre lépett. - De a bottal úgy tűnik, hogy végtelen erőforrásunk van. - Megállt a perem szélén és egyenesen az araany ajtót bámulta. - Oz egyszer azt feltételezte, hogy olyan magasra mehetünk, amennyire csak akarunk. Az igazat megvallva, - Elmosolyodott a gondolatán. - ez inspirálta az Amity Projektet. Vigyél egy kommunikációs tornyot az égbe, magasabbra, mint ahol a Grimm-ek életben maradhatnak. Így sosem veszítenénk el a kapcsolatot egymással.
- De miért nem használja a botot arra, hogy felemelje az Amity-t? - Oscar nem értette.
- A botot egyszerre csak egyetlen célra lehet használni. - Ironwood visszafordult a fiú felé. - Az Amity-nél a régi módszert kell használni, Dust-ot és építőanyagokat.
- Furcsa érzés, - Oscar úgy érezte, mintha már járt volna itt, pedig életében nem látta még ezt a helyet. - hogy egy részem segített ebben.
- Majd megszokod, - Ironwood csak elmosolyodott. - biztos vagyok benne. Végül nem fogod tudni, hogy ki kicsoda többé. - Oscar egy pillanatig hallgatott, előre aggódva, mi lesz, ha a saját és Ozpin lelke végleg egyesülnek.
- Értem.
- Gyakran nem értettünk egyet sok mindenben, - Ironwood emlékezett az Ozpin-al folytatott vitáira, de legfőképpen arra, hogy oly sokszor tudta ő a helyes választást és az egyetlen tévedése, amire emlékezett végül Beacon bukását okozta. - de bárcsak megkérdezhetném Ozpin-t, mit gondol arról, amit csinálok.
- Hát, - Oscar nem érezte magát különlegesnek, de érezte, hogy a tábornoknak őszinte tanácsra van szüksége, olyan valakitől, akiben bízik. - elmondhatom, hogy én mit gondolok. Szerintem, helyesen cselekszel, a Robyn-nal való kompromisszum helyes döntés volt.
- Emiatt az Amity Projekt, - Ironwood visszafordult felé. - a kommunikációs torony megépítése, amivel egyesíthetnénk a világő ő ellene, késik. - Lehajtotta a fejét és sóhajtott. - Szerintem meg hiba volt egyezkedni Robyn-al.
- Tábornok, - Oscar megpróbált beszélni hozzá. - ha egy olyan útra akar lépni, ahol maga az egyetlen, aki tudja a válaszokat, aki megteszi a dolgokat, amikről úgy gondolja, hogy helyes, kerüljön bármibe, akkor nem fog semmi jóra vezetni.
Ironwood nem felelt, csak szigorú arccal megfordult és a felvonó felé vette az irányt.
- Meg kell állítanunk Salem-et, - Ez volt minden, amivel Ironwood törődött. - más nem számít.
- Szerintem, van, ami jobban számít, azt hiszem. - Oscar szavai megállították a tábornokot. - Megőrizni az emberségünket. Ez tesz minket különbbé tőle.
- Néha úgy érzem, - A tábornok újra elindult. - ez a legnagyobb előnye. - Megnyomt a felvonó vezérlő gombját, amivel lehívta a liftet. - Az emberség hiánya. Vajon érez félelmet? Hezitál valaha? - Ironwood erőteljesen a vezérlőre koncentrált. - Amikor Salem legyőzte Beacon-t, elpusztította az összes hajómat és az összes katonámat, esélyem nem volt ellene. Sosem éreztem magam olyan tehetetlennek. - A szemei kitágultak, még mindig maga előtt látta Beacon lángjait, a robotjai vörös tekintetét és fegyvert fognak ellene, érzi a füstöt, a hallja a robbanásokat és a sikolyokat és újra kicsinek és gyengének érzi magát, kiszolgáltatottnak. - És a módja, ahogy azt mondta, ő ott van. - Az, ami a legjobban megrémisztette a tábornokot a monitorokon lévő, vörös fényben úszó fekete királynő címer volt, ami Salem védjegye volt. Ez a szimbólum volt Beacon bukásának az előhírnöke.
A lift megérkezett és visszarántotta a tábornokot a valóságba.
- Természetes dolog félni. - Oscar nyugtatta. - Csak ne engedje, hogy a félelem uralkodjon magán.
- Én nem fogom úgy végezni, mint Lionheart. - A tábornok vissza fordult a fiúhoz és egy valamit tudni akart. - Hiszel bennem?
Oscar csak lesütötte a szemeit és elindult a felvonó felé.
- Hiszek magában, de nem csak magában. - Beszállt a felvonóba és Ironwood felé nézett. - Azt hiszem, a legjobb dolog, amit tehet, ha lassít, körbenéz és beszéljen azokkal az emberekkel, akiktől a legjobban fél vagy akiket a legjobban gyűlöl.
- Na, - Ironwood csak nevetett egyet. - most már tényleg kezdesz úgy beszélni, mint ő.
A tábornok is beszállt a felvonóba és együtt felmentek az Akadémiára. Amint a felvonó ajtaja kinyílt, Winter és Penny várták őket és egyikük sem tűnt boldognak. Penny szomorúnak és idegesnek, míg Winter inkább dühösnek tűnt.
- Winter, mi a baj? - A tábornok kilépett a felvonóból, Oscar-al az oldalán. Winter nem mondott semmit ,csak egy levelet nyújtott át Ironwood-nak, amin a Schnee család pecsétje volt.
Ironwood kibontotta és olvasni kezdte a levelet és amint a végéhez ért, az arca megkeményedett és felnézett Winter-re.
- Mi történt? - Oscar aggódott a levél tartalma miatt.
- Megkapod a kívánságod. - Válaszolt Ironwood.
- Az apán első cselekedete Tanácsosként. - Folytatta Winter. - Meghívott mindannyiunkat egy vacsorára, ahol a tábornoknak meg kell védenie a pozícióját a Tanácsban és mint az Akadémia igazgatója.
Oscar szeme a félelemtől kitágult, de Ironwood tekintete megkeményedett, ugyanis készen áll arra, hogy bárki az útjába áll, legyen az barát vagy ellenség, kegyetlenül félre állítja.
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.