Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.
- Látnotok kellett volna Joanna arcát. - Robyn, belátva, hogy a cellából és a börtönből nincs kiút, kénytelen volt beletörődni a tehetetlenségbe és inkább a padon fekve próbálta fenntartani a társasága hangulatát viccekkel. - Nem hiszem, hogy előtte is vesztett volna harcot. Legalábbis, nem tisztességes küzdelemben. - Sajnos, semmi reakciót nem tudott kicsikarni, sem Qrow-ból, aki még mindig depressziósan ült a másik cella padján, Clover kitűzőjét szorongatva, sem pedig Jacques-tól, akinek egy léggyel gyűlt meg a baja. - Kemény közönség ma este. - Egy sóhajtás kíséretében felállt a padról és nyújtózott egyet. - Talán Ironwood-nak jobb szórakozási lehetőséget kellett volna biztosítania a cellablokkban. - Qrow ezen a megjegyzésén elmosolyodott. - Na, mosolyogsz! - Robyn örült, hogy végre, elérte a célját. Jól esett, hogy végre mosolyogni látta a férfit. - Mit nyertem?
- Hé, ez a te játékod. - Qrow-nak jól esett Robyn társasága és értékelte minden felvidítására tett kísérletét. - Nem én hozom a szabályokat. - Sajnos, a pillanatnyi boldogsága hamar elszállt, amikor újra a kitűzőre révedt a tekintete.
- Sajnálom, ami történt. - Robyn megértette, mennyit jelentett Clover Qrow számára, ezenkívül, ő is régóta ismerte a férfit, akinek a halálával nagyon sokat vesztett a világ. - Nem a te hibád volt.
- Pedig az volt. - Qrow nem volt biztos ebben az állításában, mintha csak azért mondta volna, mert nem akarta a barátját hibáztatni. - Alkut kötöttem a sötétséggel és ő fizette meg az árát. - Legbelül azonban, tudta mi az igazság. - Minden olyan gyorsan történt és Clover egyszerűen nem állt le. - Tudta jól, hogy Clover hibája volt az egész, csak egyszerűen nem akarta beismerni. - Együtt legyőzhettük volna Tyrion-t, ha Clover egyszerűen... - Nem tagadhatta tovább, hiszen nem lehetett mit tenni és itt nem a szerencse volt az, ami közrejátszott, hanem egyszerűen Clover rossz döntést hozott, ami az életébe került és Qrow már belátta, hogy nem lehetett mit tenni. - De az, ami igazán bánt, hogy hosszú ideje először gondoltam arra, hogy talán, lehetnék valakivel. Akárkivel, anélkül, hogy a Semblance-em megnehezítené a dolgokat. - Ezt az érzést már nagyon régóta eltemette magában, de Clover előhozta a szeretet hiányát és Qrow hosszú ideje biztonságot és megnyugvást talált egy barát mellett, aki miatt nem kellett aggódnia, de hirtelen, egyetlen rossz döntés miatt, elvesztette és felszakította azt a régi sebet, ami már meggyógyult, vagyis, amiről azt hitte, hogy meggyógyult. - És most már csak egy ostoba álomnak tűnik. - Eszébe jutottak az emberek, legfőképpen egy, akiket elvesztett, akik nem voltak többek a fejében lévő puszta emlékeknél és szellemeknél. - Elment, mint mindenki más, aki jelentett nekem valamit.
- Akár hiszed, akár nem, - Robyn sajnálta a férfit és megértette, miért viselte meg ennyire Clover halála. - egy kicsit tudom, milyen ez. - Közelebb sétált a férfi cellájához. - Ha az emberek attól félnek, hogy kiszagolod a titkaikat, hajlamosak eltaszítani maguktól. - Megállt a cella oldalánál és megérintette az erőteret. - És ez eléggé megnehezíti a valódi kapcsolatot.
- Nem úgy vettem észre, - Qrow nehezen tudta elképzelni, hogy Robyn-nak, Mantle hősének nehezére esne kapcsolatokat létrehozni. - hiszen egy egész város imád téged.
- Azt hiszed, hogy könnyű volt? - Nevetett Robyn. - Régen féltek tőlem, - A kezét nézte és eszébe jutott a Semblance-e. - előbb vetettek volna a Grimm-ek elé, minthogy kezet fogjanak velem. Nagyon keményen kellett dolgoznom és rengeteget segítettem másokon, de a kitartásom kifizetődött. Nem a Semblance-em alapján ítéltek meg, hanem amiatt, aki vagyok. Bíztak bennem és ígéretet tettem, hogy jobb életet biztosítok a számukra. - Szomorúan elmosolyodott. - Úgy fest, én is csak egy hazug politikus vagyok.
- Hát... - Qrow-t lenyűgözte Robyn és emlékeztette valakire, aki oly sokat jelentett a számára. Valaki, aki született vezető, erős igazságérzettel rendelkezik és tudja, mi a helyes. - erről fogalmam sem volt.
Hirtelen, a börtön ajtaja kinyílt, majd két katona, valamint, a Szuper csapat két tagja, Marrow és Harriet berángatta Watts-ot és vissza lökték a cellájába.
- Azt nem tarthatod meg! - Harriet észrevette Clover kitűzőjét Qrow kezében.
- Nem én öltem meg. - Szögezte le Qrow és erősen megmarkolta a kitűzőt.
- Ezt mondogatod, de a te fegyveredet borította be a vére. - Harriet hajthatatlan volt és Qrow belátta, hogy hiába beszél neki.
- Ha valóban tudni akarod, hogy mi történt, Mohawk, - Robyn Qrow védelmére kelt. - miért nem nyitod ki a cellát és fogod meg a kezem?
- Ha én valaha kinyitom a cellád, - Harriet dühösen lépdelni kezdett Robyn cellája felé. - biztos nem azért teszem, hogy kezet fogjak.
- Igen, - Robyn is tudta jól, hogy Harriet-nek kár beszélni. - mert téged nem érdekel az igazság. - Nem ijedt meg, még akkor sem, amikor Harriet megállt a cellája előtt. - Csak akarsz valakit, akit hibáztathatsz. Könnyebb bűnbakot keresni és ujjal mutogatni, mintsem kinyitni a szemed és megnézni, kinek az oldalán állsz.
Harriet-nek már nagyon elege volt, hogy Robyn és a többiek is folyamatosan csak akadályozzák őket és úgy ítélkeznek felette és a tábornok felett, hogy nem látják az egész képet. Legszívesebben kikapcsolta volna a nő celláját, hogy agyon verje.
- Hare, - Marrow, aki érezve a feszültséget, okosabbnak látta, ha közbelép. - mit csinálsz? - Harriet nem válaszolt, csak egy utolsó, gyilkos pillantást vetett Robyn-ra, majd elindult a kijárat felé.
- Semmit.
- Hát, - Robyn kissé élvezte a jelenetet, de továbbra is tehetetlen volt a cellájában, ezért vissza feküdt a padra. - ez már majdnem izgalmas volt.
A nap már kezdett lenyugodni Solitas fagyos tundráin, a hideg szelek egyre erősödtek és emberlakta területnek nyoma sem akadt. Ez nem akadályozta meg a csapatot, Yang-et, Roman-t, Neo-t, Ren-t és Jaune-t, hogy a suhanó motorjaikkal teljes sebességre kapcsolva, Oscar segítségére siessenek, akit az a különös, beszélő Grimm rabolt el.
A csapat a hegyi szorosig üldözte a repülő Vérebet, de nem adták fel, csak ügyesen manőverezve üldözték a lényt.
- Le fog rázni minket a hegyekben! - Figyelmeztette a többieket Jaune. - Nem tudjuk tartani a lépést!
Ren motorja elkezdett rázkódni és riasztani, majd letörölte a párát a motor kijelzőjén.
- Nem tudom, meddig bírják ezek a motorok a hideget!
- Csak tegyél bele tűz Dust-ot! - Javasolta Roman, aki kivett egy vörös Dust kristályt a zsebéből és a motor fűtő egységébe tette.
- Az nem veszélyes?! - Aggódott Jaune.
- Csak ha túl nagyot raksz bele! - Nyugtatta őket Roman és kapaszkodott Neo-ba, aki vezetett.
- Őszintén kívánom, hogy valamelyikünk tudna repülni! - Yang inkább a lényegre összpontosított és az egyre távolodó Véreb felé nézett.
- Várjunk csak! - Jaune-nak ötlete támadt és kinyitotta a pajzsát és Ren mellé irányította a motorját. - Ren, fel tudlak hajítani oda!
Ren kapott az ötleten, felállt a száguldó motoron, majd átugrott Jaune pajzsára, amivel kilőtte a társát a levegőbe, olyan magasra, hogy az egyik géppisztolya pengéjét kilőtte és beakasztotta a Véreb egyik hátsó lábába.
Roman, ezalatt átugrott Ren üresen hagyott motorjára és átvette a vezetést.
- Király! - Yang gratulált Jaune-nak és pacsiztak, de a fiú kizökkent az egyensúlyából és erősen kapaszkodnia kellett, nehogy leessen.
- És ezzel mit is értünk el?! - Roman és Neo is tartották a tempót.
Sajnos, Roman kérdése jogos volt, mert Ren nem tudott sokat tenni, főleg, miután a Véreb dühösen észrevette a potyautasát, akit azonnal le akart rázni magáról, azzal, hogy ide-oda csapkodja a sziklákhoz.
- Oké, - Yang belátta, hogy ezzel nem értek el sokat. - talán nem volt jó ötlet.
- De lelassítja a lényt. - Jaune ennyit észrevett. - Csak tarts ki Ren! - Kiáltotta a rádióba.
- Szerinted van választásom?! - Ren kétségbeesettnek hangzott.
- Megyünk érted! - Biztatta Roman.
A csapatnak már jobb esélye volt utolérni a Vérebet, főleg miután Ren a másik géppisztolya pengéjét egy szikára lőtte ki, amivel jobban lassította a lényt. A csapat már majdnem beérte a Vérebet, ami megfordult, Oscar még mindig a szájában volt, majd nagyobb sebességre kapcsolva, felemelkedett a magasba és Ren-t egyik szikláról a másikhoz vágta. Ren kioldotta a szikla köré kötözött pengéjét és eltette azt, hogy két kézzel tudjon kapaszkodni.
Az omló sziklák megnehezítették a többiek dolgát és ügyesen kellett manőverezniük, hogy ki kerüljék a nagy kődarabokat.
Yang és Roman teljes sebességre kapcsoltak és fel irányították a motorjaikat a hegyoldalra, Yang a bal, Roman pedig a jobb oldalon ment fel. Amíg Neo és Jaune az egyenes úton maradtak és úgy üldözték a Vérebet. Roman és Yang két oldalról beérték a vérebet és tüzet nyitottak rá, de a Véreb kivette Oscar-t a szájából, hogy a két kezébe vegye, majd egy velőtrázó üvöltést hallatott magából, amit az egész környéken hallani lehetett.
Nem sokkal ezután, több tucatnyi százlábú Grimm jött elő a föld alól és a sziklák közül, mintha csak válaszoltak volna a Véreb hívására és megtámadták a csapatot.
- Ez most erősítést hívott?! - Yang-et és a többieket egyre jobban megrémisztette ez a Grimm.
A csapatnak nehéz dolga volt, hiszen a sziklák és a törmelékek mellett, már a százlábú Grimm-eket is kerülgetnie kellett, Jaune Crocoe Mors-al és Neo Hush-al vágta le a lényeket. Roman Melodic Cludgel-el ütötte agyon őket, amíg Yang-nek elég volt az ökle hozzá.
Ren, miután érezte, hogy a Véreb lelassított, elkezdett feljebb mászni.
Jaune-t és Neo-t egyre jobban ellepték a Grimm-ek és az egyik százlábú savas köpetet lőtt Jaune motorjára, amitől az elkezdett riasztani és lassulni.
- Neo, - Kiáltott a lányhoz. - nem maradhatunk idelent! - Felemelte a pajzsát és Neo megértette, hogy mit tervez.
A lány felállt a motorról és egy magas ugrás kíséretében Jaune pajzsán ért földet, aki kilőtte Neo-t, Roman motorja felé.
Neo több légbukfencet is előadott, mire sikeresen Roman mögött ért földet, leült mögé és belé kapaszkodott.
- Jaune! - Yang kiáltott a fiúhoz, aki még mindig a szoros alján volt, egyedül és a motorja még mindig lassult és egyre több százlábú Grimm vette körbe.
Jaune eltette a kardját, felállt a motorjára, majd egy hatalmasat ugrott előre, mielőtt földetért volna egy Grimm-en, használta a pajzs gravitációs lövését, hogy újra a levegőbe emelkedjen és fenn találta magát a szirten, pontosan a szélén és majdnem leesett, de Yang az utolsó pillanatban érkezett, hogy felkapja.
Yang teljes gázt adott és egyre csak a százlábú Grimm-ek között manőverezett, amiket Jaune a kardjával aprított, de egy Razorwing állta az útjukat. Jaune-nak ötlete támadt és a pajzsán lévő korongot egy szikla elé hajította, amit Yang képes volt rámpaként használni és átugratni a Grimm felett. A földetérésnél legalább két százlábú Grimm várta őket, de Yang tüzelt Ember Celica-val, amivel megtisztította az utat, de a motor kibillent az egyensúlyából, pördültek egyet, de Yang hamar visszaszerezte az irányítást és száguldott tovább, lejutott a szirtről és folytatta a Véreb üldözését.
Roman és Neo a szurdok másik oldalán száguldoztak és amíg Roman vezetett, addig Neo ritkította a Grimm-eket a napernyőjével. Roman is teljes sebességre kapcsolt és ügyesen manőverezett a Grimm-ek között, de egy szakadék volt az úton, de Roman-nek újabb ötlete támadt.
Elővett egy újabb tűz Dust kristályt, előre hajította a szakadék széléhez, majd célra tartotta Melodic Cludgel-t és tüzelt, miután elhagyták a kristályt és ugrattak a szakadékon.
Bumm
A hatalmas robbanás lökéshulláma nagyobb sebességet adott a motornak, de Neo aggódva vette észre, hogy ez nem lesz elég, hogy átérjenek a szakadékon, ezért, az egyik kezével erősen átkarolta Roman-t, majd a másik kezével feltartotta Hush-t és kinyitotta. Szerencsére, a szél még mindig erősen fújt és ezzel Neo elég felhajtó erőt biztosított, hogy épp csak átérjenek a szakadékon.
- Ez melegebb volt, mint amire számítottam! - Roman, aki mindig nyugodt és magabiztos volt, most látszott rajta, hogy mennyire megrémült. Még Neo is reszketve bólogatott.
Siekrült beérniük Yang-et és Jaune-t és miután meglátták a szurdok végét, már azt hitték, túl vannak a nehezén, de a kijárat egy szakadékban végződött. Yang nem tudott időben fékezni és kétségbeesésében élesen jobbra fordult, de a motor ezt nem bírta és összetört, a két utasa pedig a leesett a hóba és végig gurult a szakadék szélére.
Roman erősen benyomta a féket és Neo újra kinyitotta Hush-t, hogy a szél segítsen a lassításban, így ők időben megtudtak állni. Roman látta, hogy Yang és Jaune nemsokára lezuhan, ezér Melodic Cludgel kampós végét kilőtte, elkapta Jaune csuklóját, akibe Yang is belekapaszkodott és megtartotta őket. A motort tolatásba kapcsolta és így képes volt felhúzni őket a szakadék széléről.
Sajnos, a Grimm-ek a szurdokból utolérték őket, de Neo gyorsan használta a Semblance-ét, amivel másolatokat hozott létre magukról, saját magukat pedig láthatatlanná tette és így könnyen elosontak, amíg a Grimm-ek elkapták a klónjaikat, amik, rózsaszín és fehér fény kíséretében, szilánkokra törtek, mintha üvegből lettek volna.
Genna számára szokatlan volt, hogy egy Grimm, nem csak nem támadja meg, de még a bajtársaként is tekint rá. A bajtárs erős szó volt, hiszen minden alkalommal, amikor beszélni próbált hozzá, csak morgott és amikor véletlenül az útjába állt, fenyegetően vicsorgott rá.
Genna tartott ugyan a lénytől, de Salem biztosította, hogy amíg a jel a kezén van, addig nem fogja bántani.
A Véreb szárnyakat növesztett és úgy hagyta el a Grimm bálnát, Genna pedig a feltöltött jetpack-jével követte. Egészen Mantle-ig követte, ahol elváltak egymástól, hiszen meg kellett keresnie az Atlas-i repülőgépét, amivel átjutottak a határon.
Ott újra feltöltötte a Jetpack-jét és megtalálta a rakétákat, amiből egyet berakott a jetpack-be. Ezek a rakéták voltak a legerősebb fegyverei, amiket vagy nagyon erős ellenfelek ellen, vagy végső megoldásként szokott használni.
Bekapcsolta a repülőt és felszállt vele. A radar négy suhanót és egy kisebb seregnyi Grimm-et érzékelt a várostól keletre lévő szorosból. Genna tudta, hogy a Véreb valószínűleg már elkapta a célpontot és neki a segítségére kellett sietnie.
Ahogy végig repült a havas hegyvidék felett, egyre közeledve a célpont felé, bekapcsolta az álcázó mezőjét, amitől láthatatlanná vált és kiszúrta a repülő Vérebet, ahogy a kezeiben cipelt egy fiút, aki biztosan a célpont volt. A lény lábán lógott egy fiatal fiú, akit a Véreb képtelen volt lerázni, a nyomukban pedig négy suhanó motoros fiatal Vadász és Vadásznő volt, akiket nem látott rendesen.
Genna tudta, hogy a szurdok végén a legbölcsebb megvárni és lecsapni az üldözőkre, arra az esetre, ha a Véreb képtelen lenne lerázni őket. Letette a gépet, kiszállt, elővette a puskáját és várt.
A négy motoros-t sikeresen lerázta a szurdok végénél, de a fiú, aki még mindig a Véreb lábán. Genna célra tartotta a puskát és lőtt. Eltalálta a fiút, aki lezuhant a havas mélységbe és még a géppisztolya pengéje is eloldotta a Véreb lábát.
A fiú egy pillanatra Genna felé nézett, egyértelműen kiszúrta, mielőtt elnyelte volna a havas mélység. Nem számított, hiszen idekint biztosan meghal.
Genna visszaszállt a gépbe, beindította és követte a Vérebet a legnagyobb Grimm bálna felé.
Eredményes nap volt a mai, mert a csapatnak sikerült megszerezni Ironwood engedélyét a katonai bázis számítógépéről, így már kilőhetik az Amity-t, miután Pietro és Maria elkészítették a Kommunikációs tornyot.
Habár Nora súlyosan megsérült, Penny és Lance pedig már nem fog tudni segíteni az evakuálásban, akkor is megérte, mert elhozzák a reményt és még megmenthetik Mantle-t.
Sajnos, a várost nem hagyhatták anélkül, hogy feltűnt volna az Atlas-i seregnek és estére feltétlenül szeretniük kellett szállást. Sajnos, a város nagyja körözi őket, így nehéz lesz szállást találniuk.
Szerencsére, Weiss tudott egy helyet, ahol biztos nem fogják keresni őket. A Schnee család kúriájánál még a tábornoknak sem jutna eszébe keresni a csapat tagjait.
May letette a gépet az épület elé, mire Ruby és Blake együtt vitték a sebesült Nora-t, majd Weiss csengetett az ajtón és egyáltalán nem lepődött meg, hogy az öccse, Whitley nyitott ajtót.
- Oh, - A fiú felháborodottan nézett a nővérére és a barátaira. - kiváló időpontot választottál, hogy...
- Egy szót se többet! - Weiss a fiú torkának szegezte a kardját, hogy elhallgattassa. - Bemegyünk.
- A dolgok már így is elég rosszul állnak, - Whitley félreállt és a lányok beléptek a kúriába. - azok után, amit apával tettél. Most meg azt akarod, hogy szökevényeket bújtassunk? - Sértődötten keresztbe tette a karjait. - A családunknak hírneve is van.
- Te most csak emiatt aggódsz?! - Blake, miután Ruby-val letették Nora-t a padlóra, dühösen nézett a fiúra. - A hírnevetek miatt?!
- Csak azt mondom, hogy már elvesztettük a ház teljes személyzetét, - Whitley idegesen felmutatott az emeletre. - és anya bezárkózott a szobájába!
- Talán még nem jöttél rá, hogy mi folyik itt, Whitley, - Weiss frusztráltan az öccse elé állt. - de kissé el vagyunk foglalva Atlas megmentésével!
- Nézd, - Ruby a két Schnee közé állt. - a barátunk súlyosan megsérült. Csak szükségünk van egy helyre, ahol meghúzhatjuk magunkat, amíg pihen és utána eltűnünk innen.
- Jó. - Sóhajtott Whitley. - Mit akartok tőlem?
- Tudnál hívni egy orvost, aki megnézi a barátunkat? - Kérdezte Weiss az öccsétől.
- Azt hiszem, van valaki, aki segíthet, - Mondta Whitley, miközben elővette a Scroll-ját. - addig vigyétek az egyik szobába.
- Jól van, gyertek. - Weiss intett a többieknek, mire May felemelte Nora-t és követte.
- Ruby? - Blake, aki egyedül maradt Ruby-val az előcsarnokban, észrevette, hogy a csapatkapitánya némán az ajtóban áll és bámul a horizon felé.
- Remélem, mindenki jól van. - Suttogta Ruby.
- Ha Yang miatt aggódsz, megpróbálhatod felhívni. - Ajánlotta Blake.
- Épp ez az, - Ruby felemelte a Scroll-ját, amire az volt kiírva, "A hívott szám nem elérhető". - megpróbáltam.
A mentő csapat helyzete nagyon rosszul állt, a Véreb lerázta őket és nem tudták megmenteni Oscar-t, a négyből két motort elvesztettek és a két megmaradtból az egyik súlyosan megrongálódott. Egy működőképes motor maradt öt emberre, Ren eltűnt, a Scroll-ok nem működtek és a lenyugvó nap egyértelmű jele volt, hogy hamarosan leszáll az éjszaka.
- Ismétlem, - Jaune kétségbeesetten próbált hívni valakit a Scroll-ján. - ha valaki hall engem...
- Felesleges. - Roman tudta, hogy a Scroll-ok jelei nem működnek.
- Vissza kell jutnunk Mantle-be. - Jaune eltette a Scroll-t és végig nézett a csapaton, Yang össze szedett néhány alkatrészt, amik a motorjából hullottak ki.
- Előre megyek és felderítem a környéket. - Ajánlotta Roman, mire Neo leszállt a motorról. - Ha megtalálom a ninja kölyköt, felszedem.
- Ren, - Javította ki Jaune. - igyekezz.
- Neo, vigyázz addig rájuk. - Roman erre kérte a barátnőjét, aki csak bólintot és elindította a motort és már süvített is abba az irányba, amerre a Véreb repült.
A csapat nem marad sokáig egy helyben, elindultak Roman után, remélve, hogy megtalálják Ren-t vagy legalább valami menedéket estére.
Órákon át meneteltek és Yang-nek pittyent a Scroll-ja, remélve, hogy valaki őt hívja, elővette, de csak az aura szint mérő riasztott. A saját és Neo aurája elérte a vörös, azaz, az alacsony szintet és Jaune-é is közeledett felé.
- Sürgősen menedéket kell találnunk, mielőtt a hideg teljesen kiapasztja az auránkat. - Aggódott Yang és figyelmeztette a többieket.
- Találunk! - Jaune biztos volt benne. - És Ren-t is megtaláljuk.
Neo aggódva nézett előre, amerre Roman ment és remélte, hogy nem esett baja.
- Hé, - Yang észrevette, hogy a lány aggódik és biztatóan a vállára tette a kezét. - biztos vagyok benne, hogy minden rendben van. - Neo csak jelelt a kezével. - Öhm... - Idegesen Jaune felé nézett, de csak egy vállvonással jelezte, hogy ő sem ért jelnyelven. - Sajnálom, de nem értem. - Neo csak megforgatta a szemeit és elővette a Scroll-ját, majd gépelni kezdett.
"Remélem, hogy az a lény nem kapta el Roman-t."
- Ugyan, - Yang csak legyintett. - elég sok húzós helyzetből húzta ki magát és biztos, hogy több esze van, mintsem egy Grimm meg egye.
"Gondoljátok, hogy képesek vagyunk rá?", Neo újra gépelt és lehajtotta a fejét.
- Mire gondolsz? - Kérdezte Jaune.
"Győzni?"
- Mindent meg kell tennünk ennek érdekében! - Yang is teljesen biztos volt benne.
- Igen! - Jaune is támogatta. - Megmentjük Oscar-t, beindítjuk az Amity-t és kitartunk, amíg meg nem jön a segítség. Csak nem szabad feladnunk.
Neo még mindig nem volt ilyen optimista, szeretett volna hinni ebben, de nem volt olyan magabiztos, mint ezek a gyerekek.
Hirtelen megszólalt a Scroll-ja és Roman kereste. Fogadta a hívást és kihangosította.
- Meg van a barátotok és nincs komoly baja. - Roman hangja megnyugvással töltötte el Neo-t és a többieket. - Másfél kilométerre tőletek, van egy előörs, északra. Ha siettek estére odaérhettek. Előre megyek és megnézem, minden rendben van-e.
Ez jó hír volt a csapat számára, volt célpont és Ren is meg lett. Újra reménykedhettek.
Oscar számára egy pokoli utazás volt, az utolsó emléke, hogy egy nagyon erős Grimm megtámadta Mantle utcáin, majd kiütötte és fogalma sem volt róla, hogy mi történt. A szeme még csukva volt, de érezte, hogy ruhája hátsó nyakánál fel van akasztva valahova és a lába nem éri a földet.
"Oscar?", Ozpin hangját hallotta a fejében, mire lassan kinyitotta a szemét. "Ne ess pánikba. Minden rendben lesz."
- Mi? - Oscar megrázta a fejét és halványvörös padlóról felemelte a fejét és egy alacsony lépcsősort látott maga előtt, ami egy sötét folyosó felé vezetett
- Az én rég elveszett Ozma-m. - A sötétségből egy hátborzongató női hangot hallott. - Végre, megtaláltam. - Akárcsak egy árnyék, Salem elő lépett a sötétségből, amitől Oscar majdnem halálra rémült.
Salem oldalán megjelent Genna, puskával a kezében és idegesen vette tudomásul, hogy nem felakasztva van, hanem az a Grimm tartotta a szájában, amelyik megtámadta az utcán. Kétségbeesetten próbált kiszabadulni, de a lába nem érte el a padlót és a kezével sem tehetett semmit sem.
- Olyan kicsi az új házigazdád. - Salem mosolyogva lépett előre. - Kész csoda, hogy a Vérebem, - A Vérebre nézett, aminek a szájában Oscar még kisebbnek tűnt, majd Genna felé fordult. - és a Fejvadász nem tört össze téged. - Végül vissza fordult Oscar-hoz és elé lépett. - Hány éve nem láttuk egymást, így szemtől szembe? És nem akarsz mondani semmit sem?
- Én... - Oscar megpróbálta utánozni Ozpin-t. - sajnálom, hogy a találkozó nem felelt meg az elvárásaidnak.
Salem csak dühösen megragadta a fiú arcát, amitől Oscar szíve is kihagyott egy verést.
- Megjátszhatod, fiú, - Salem tökéletesen átlátott Oscar alakításán. - de nem ő vagy. Legalábbis, még nem. - Elengedte és lépett egyet hátra. - Nos, talán mi ketten kidolgozhatunk egy jobb együttműködést. Oscar, ugye? - Oscar nem mondott semmit, csak állta a boszorkány nézését. - A Beacon-i relikvia. - Elkezdte körbe járni Oscar-t. - Az erőim egyszerűen képtelenek megtalálni a relikviát az iskola alatt. És ha jól ismerem az én Ozma-mat, akkor valami nagyon cseles és megtévesztő eszközzel rejtette el, mint a többi igazgató. - Végül megállt mellette és simogatni kezdte a Vérebet. - Tudnom kell, hogy hol van.
- Én... - Oscar semmilyen körülmények között nem akart segíteni Salem-nek, de a lehető legőszintébben mondta. - nem tudom, hogy hol van.
- Hát persze, - Salem nem érzett hazugságot Oscar szavaiban, majd megfordul és távolabb sétált és megállt Genna mellett. - ezt az egyet a végsőkig őrizni fogod. - Oscar megkönnyebbülten sóhajtott. - Mi lenne, ha valami egyszerűbbet kérdeznék? - A fiú előre aggódott, hogy mire készül. - A Lámpás jelszava.
- A Lámpás kifogyott a kérdésekből. - Válaszolta, mire Salem csak elmosolyodott, de nem mondott semmit.
Egy sötét energiagömböt idézett, amiből lila villámok törtek elő és Oscar-ra irányította. A fiú hangosan üvöltött a fájdalomtól és teljesen tehetetlenül szenvedte el a villámok kínzó erejét. Az üvöltésére sem a Véreb, sem Genna nem reagált, egyértelmű, hogy nem ez az első alkalom, hogy látott valakit megkínozni.
Salem lila villámai alábbhagytak és a sötét gömb is eltűnt, mire Oscar fuldokolva köhögni kezdett.
- A hazugságok olyan könnyen jönnek elő belőled. - Közelebb lépett Oscar-hoz, aki reszketve próbált elhúzódni tőle, amikor a kezével felé nyúlt, de Salem csak végig simított az arcán. Salem gyengéden mosolygó arca rémisztőbb látvány volt, mint a haragos. - Egyértelműen, hasonlóan gondolkodó lelkek vagytok. - Sarkon fordult és a kijárat felé vette az irányt és elment Genna mellett, aki követte. - Egyikőtök el fogja mondani, amit tud. Nem nagyon érdekel, hogy te vagy Ozma. Így vagy úgy, de végre, meg lesz a relikvia.
- Nem... - Köhögte Oscar, de elszántan nézett a boszorkányra. - nem mondok semmit.
- Hm? - Salem csak vissza fordult a fiú felé és kihívóan mosolygott rá, mire a kijárati ajtó kinyílt és az a nagydarab férfi jött be rajta, akit Oscar a legkevésbé szeretett volna látni.
- Hazel? - Oscar ereiben megfagyott a vér a férfi láttán, aki haragosan közeledett felé. - Várj! Várj! - Hazel meg sem hallva a fiú könyörgését, egyszerűen csak gyomron verte, amitől kiesett a Véreb szájából, majd fuldokolva esett a földre.
- Ezt a Haven akadémián történtekért volt. - Szólalt meg a férfi, majd belerúgott, amitől a falhoz csapódott. - És minden, amit ezután történik, a húgomért lesz.
- Yaku csacso tanács, kölyök, - Szólt oda Genna. - könnyíts a helyzeteden és pend, amit zsanav akarunk. - Végül megfordult és a Vérebbel együtt követte Salem-et.
Salem a Vérebbel és Genna-val az oldalán hagyta el a termet és ahogy a két engedelmes szolgája követte, eszébe jutott valami.
- Kiváló munkát végeztetek, - Nem dicsérte meg őket. - mindketten.
- A dzsukeljének asarelje, - Genna csak a Véreb felé bökött. - én krat azsuteltem egy bukát.
- Genna, - Salem csak elmosolyodott. - szerény vagy és mégis, jól teljesítesz. Ebben hasonlítasz az apádra. Sajnálatos, hogy nem bérelhettelek fel korábban.
- Amíg perkál és elkapom Torchwick-et, addig rendelkezhet velem, anélkül, hogy mangelnék.
- Hát ez kiváló, - Salem végig simított a Véreben és nagyon elégedett volt Genna válaszával is. - azt hiszem, téged lehet szakértőnek hívni.
Salem folytatta az útját a folyosón, a Vérebbel és Genna-val a nyomába, amikor Cinder, Adam és Mandy már vártak rá.
- Úrnőm, - Cinder letérdelt elé. - én... - A szava is elakadt a Véreb láttán. - Az meg mi?
- Egy kísérlet. - Salem újra megsimogatta a Vérebet, majd Genna felé fordult. - Ő pedig egy szakértő. Egyelőre, nagyon elégedett vagyok mindkettővel. - Szigorúan a félszemű nő felé nézett. - Szükséged van valamire, Cinder?
- Igen. - Cinder kissé remegve, de határozottan válaszolt. - Én... meg akarom keresni a Tél Hajadont. Azt hiszem...
- Halljátok ezt? - Salem Genna-t és a Vérebet kérdezte. - Ő hiszi. Ő akar. - Genna csak nevetett a sisakja alatt. - Mintha valami olyan dolgot tett volna le az asztalra, ami miatt engem érdekelnének ezek a dolgok.
Cinder-t egyre jobban hajtotta a vágy, hogy megkaparintsa a Tél Hajadon erejét, de Salem tiltása és lassú taktikája csak bosszantotta.
- Csak itt ülünk és várunk! - Cinder felállt és Salem felé lépdelt. - A Hajadon ereje nélkül a Kamra semmit sem jelent. Engedje meg, hogy megszerezzem. Másodszor...
- Elmondom, hogy mikor és hol van rád szükség és neked csak engedelmeskedned kell. - Szakította félbe Salem.
- De úrnőm... - Cinder tovább erőlködött, de a Véreb dühösen elé ugrott és rámorgott, amitől meghátrált.
- Elárulom, hogy hatalmas türelemmel lettem megáldva a sok év alatt, amíg Remnant-ot jártam, - Figyelmeztette Salem. - de utálom ismételgetni magam és mivel tudom, hogy szellemileg lassú vagy, ezért lassan is mondom. - Visszafordult Cinder felé és leszögezte. - Te. Most. Itt maradsz. Felfogtad?
- Igen. - Válaszolt Cinder egy kis hezitálás után, majd letérdelt. - Igen, természetesen. Ön nélkül semmi sem vagyok.
- Helyes. - Salem megfordult és újra elindult, Genna-val és a Vérebbel a nyomában.
Cinder nem törődött bele a parancsba, akarta a Hajadon erőt és nem érdekelte, hogy Salem megtiltotta, de ha kell egyedül megy, hogy megszerezze.
- Gyertek. - Utasította Adam-et és Mandy-t.
- Mégis, mit akarsz? - Mandy előre félt Cinder tervétől, ahogy a hangár felé vették az irányt.
- Salem azt mondta, hogy maradjunk itt. - Figyelmeztette Adam. - És ha el akarja pusztítani Atlas-t, akkor én azt teszem, amit mondd.
- Tudom, hogy mit mondott! - Cinder dühösen trappolt le a lépcsőn, a két faunus-al a nyomában. - De valamit le akarok ellenőrizni valamit. Nem fog sokáig tartani és visszajövünk, mielőtt bárki észrevenné.
- Pontosan, mit is? - Érdeklődött Adam.
- Meg szeretném nézni, hogy mi van az Amity Kolosszeumban. - Magyarázta Cinder. - Salem nem ismeri olyan jól azokat a kölyköket, mint én.
- Miért, te mennyire ismered őket? - Mandy kicsit szkeptikus volt. - Hányszor találkoztál velük?
- Miről beszélsz? - Cinder értetlenül megrázta a fejét.
- Kétszer vagy háromszor ha beszéltél valamelyikükkel és akkor sem valami sokat. - Emlékeztette Mandy. - Szerintem, Salem jobban tudja, hogy mit csinál.
- Jó, lehet, hogy nem ismerem teljesen őket, - Cinder csak megforgatta a szemét. - de annyira igen, hogy tudjam, nem adnák csak úgy fel a világ megmentésére tett félresikerült kísérletüket. - Megállt a hangár legszélén és kinézett Atlas felé, majd a környező hegyvidéket vette szemügyre, majd a tekintete átvándorolt a tundrára, arra a barlangba, ahol az Amity is található volt.
- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne. - Adam nem támogatta.
- Eddig minden terved kudarccal záródott. - Emlékeztette Mandy.
A két faunus vonakodása felbosszantotta Cinder-t.
- Ha ők nem akarják, akkor jövök én. - A lépcső felől hallani lehetett Emerald hangját, aki reménykedett, hogy segíthet Cinder-nek. - Sokat gyakoroltam a Semblance-emen. Segíthetek. Nem mondom el senkinek.
- Hm, - A szél csak süvített és csapkodta Cinder vállköpenyét és elégedetlenül sóhajtott. - mennyit hallottál?
Az éjszaka már leszállt, amikor Roman elérte a helyőrséget, nem volt nagy szám, csak egy kis ház volt, ahonnan a közeledő Grimm-eket figyelték, ami mellett csak egy lámpa volt. Bevitte az eszméletlen Ren-t, akit azonnal bevitt a viskóba, majd az emeletes ágy aljára fektette.
Bekapcsolta a generátort és ezzel együtt a fűtést és a világítást is, majd kinézett és látta, hogy a csapat többi tagja, Yang, Jaune és Neo is közeledik és integetve jelzett nekik.
- Hogy van Ren?! - Jaune egyből a csapattársa miatt aggódott.
- Bent van és fekszik. - Mutatott a bejárat felé Roman, majd Neo átölelte és örült, hogy nem esett baja. - Hé, jól vagyok, nem kell aggódnod. - Megcsókolták egymást.
- Gondoljátok, hogy kevesebbnek gondol emiatt? - Yang, látva a jelenetet, hiányolta Blake-et és kissé szomorú volt, amiért nincs vele. - Hogy nem az Amity-vel segítek?
- Ugyan, - Jaune csak legyintett egyet. - Ruby a húgod. Biztos vagyok benne, hogy szeret téged, mégha nem is értetek egyet egymással.
- Ja... - Yang számára egyértelmű volt, hogy Jaune félreértette a mondandóját és egyáltalán nem a húga miatt aggódott. - Ruby.
- Hű, - Roman-t is meglepte a lány érzéketlensége a saját húga iránt. - az évszázad nővére, Szöszi.
- Csak... - Yang csak dühösen felhúzta magát és sértődötten elment, hogy átnézte a házat alkatrészekért. - keresek valamit, amivel megjavíthatom a motort!
- Megnézem, hogy van Ren. - Jaune inkább a házba ment a csapattársához, aki úgy tűnt, hogy felébredt.
- Hol... vagyok? - Ren kíváncsian és aggódva nézett körbe.
- Nyugalom, - Jaune ott volt mellette. - biztonságban. Találtunk egy megfigyelő állomást, ahol kihúzhatjuk reggelig. Mi történt veled? Az a Grimm lerázott?
- Nem. - Ren megvizsgálta a mellkasát. - Valaki lelőtt. - Erre a kijelentésre mindenki megdöbbent. - Egy orvlövész.
- Egy Atlas-i katona? - Érdeklődött Roman.
- Nem láttam rendesen, - Ren megdörzsölte a fejét. - csak azt, hogy valamilyen furcsa páncélt viselt.
- Nem lesz semmi baj, - Jaune próbálta nyugtatni a barátját. - szerencsére, az aurád megvédett és Roman időben idehozott. Reggelre jobban leszel.
- Nézzétek, - Roman átvizsgálta a szekrényeket és talált valamit, ami talán jobb kedvre derítheti a csapatot. - hagytak itt némi kaját. - Dobott egy csomagot Jaune-nak és Ren-nek, amikben valamilyen szárított hús szelet volt.
- Ennünk kell és pihennünk, - Jaune kibontotta az ételt és annak ellenére, hogy egész nap nem evett, nem volt étvágya. - de nem tudok nem gondolni Oscar-ra.
- Jó hír, - Yang még mindig sértődött volt, amikor egy alkatrésszel jött a házba. - találtam valamit, amivel megjavíthatom a másik motort. - Ezzel a kijárat felé ment.
- Hova mész? - Szólt hozzá Roman.
- Megjavítani a motort, - Válaszolt Yang, flegmán. - tudod, az előbb mondtam.
- Mínusz 40 fokban? - Roman Kinézett az ablakon az egyre erősödő hóviharba. - Halálra fagysz, mielőtt bármit is tehetnél.
Yang nem törődött a férfi tanácsával, csak kiment, hogy megjavítsa a motort.
Sajnos, még egyikük sem sejtette, hogy a hidegnél sokkal rosszabb és veszélyesebb dolog leselkedik rájuk odakint.
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.