Halo, elérkezett az első rész ideje. Kellemes olvasást kívánok.


Beacon, a legnagyobb és legnépszerűbb Vadász Akadémia, ahol a Vadászok és Vadásznők következő generációját képzik ki, hogy ők legyenek Remnant védelmezői.

A mai nap volt az iskola évnyitója, ahova több száz leendő Vadász és Vadásznő érkezett, hogy elsajátítsa a Vadász élet fortélyait.

A szállító repülők, amik az égen szállították a diákokat, épp úton voltak. Természetesen, a hajók elég nagy térrel rendelkeztek, hogy a leendő diákok könnyedén tudjanak egymással társalogni és járni-kelni.

Ezenkívül, volt egy holografikus hírvetítő, ahol a napi híreket közölték.

- … a helyi bűnöző, Roman Torchwick, aki továbbra is sikeresen elkerüli a hatóságokat. - Egy rövid, elegáns, vörös hajú férfit mutatott, aki a megbánás legkisebb szikráját sem mutatta a rendőrségi fotóján. - Ha van bármilyen információja a hollétéről, ne habozzon értesíteni a Vale rendőrséget. Tied a szó, Lisa.

- Köszönöm, Cyril. - Egy fehér hajú nő vette át a szót. - További híreinkben, múlt szombaton, a Faunus Polgári Jogok tüntetői elég baljóssá váltak, amikor a Fehér Agyar tagjai megzavarták az eseményt. Az egykor békés szervezet most… - A vetítő kikapcsolt és egy alacsony, elegáns, de szigorú, szemüveges nő jelent meg, holografikusan a diákok előtt.

- Helló és üdvözlök mindenkit Beacon-ben.

- Ez meg ki? - Kérdezte az egyik lány.

- A nevem, Glynda Goodwitch. Titeket ért a megtiszteltetés, hogy azon kevesek közé tartoztok, akiket kiválasztottak, hogy ennek az Akadémiának a tanulói legyetek. A világunk, jelenleg, elképesztően hosszú ideje él békében és leendő Vadászok és Vadásznőkként, a ti kötelességetek lesz fenntartani azt. Már bizonyítottátok a bátorságotokat, amikre szükség is lesz ebben a feladatotokban, de most rajtunk a sor, hogy átadjuk a tudást és a képzést, hogy megvédhessétek a világot. - Ezzel véget ért és a hologram eltűnt.

- Reméljük, méltók leszünk, a következő generáció vadászai névre. - Egy srác, fekete csizmában, kék farmerban és egy fekete kapucnis pulcsit viselt. Hosszú, szőke haja, kissé rendezetlen volt, de emellett jóképű és kimondottan magabiztos. A baloldalán egy kard lógott, a hátán egy táskát vitt, míg a lába mellett egy nagyobb bőrönd volt.

- Sokan félvállról veszik a képzést és emiatt hasalnak el. - Egy másik srác, mondhatni, a kiköpött ellentéte volt az imént megszólaltnak. Kövér volt, kissé esetlen, ronda, szemüveges, de a rövid, fekete haját megfésülve hordta. Zöld és fehér sportcipőt viselt, fekete, bársonynadrágot és sárga, hosszú ujjú pólót viselt, a hátán egy hatalmas, hegymászó táskát cipelt, valamint, legalább három utazó bőröndöt húzott maga után.

- Ha valóban olyan durva lenne, csak nem lenne a világon annyi vadász. A nevem Lance. - Lance kezet nyújtott a dagi srác felé.

- Mike. - Mike viszonozta a gesztust.

- Mike, minek hoztál ennyi mindent? - Lance végig nézett a hatalmas, valószínűleg, telepakolt bőröndökön.

- Anyukám biztos akart lenni, hogy legyen elég ruhám, alsóm, zoknim, allergia gyógyszerem és még néhány különleges dolog, amit bepakolt.

- Értem, - Lance, a saját, kisebb csomagjára nézett. - de egész évben itt leszünk és a városban is be lehet szerezni ruhákat és biztos vannak gyógyszertárak Beacon-ben is.

- Anyám nem hisz semmiben, ami Signal-on kívül van. Kész csoda, hogy egyáltalán ide elengedett.

Hirtelen, mindenki a repülő ablakához sietett, ahol mindenki láthatta a gyönyörű kilátás mellett, a Beacon Akadémiát.

- Nézzétek, egész Signal-t be lehet látni innen! - Az egyik lány, fekete-vörös öltözékben és egy hosszú, vörös köpennyel kinézett az ablakon. Rövid, fekete haja volt, a vége egy kis vörös árnyalatot kölcsönzött, a szemei ezüst színűek. - Azt hiszem, az otthonunk nincs is olyan messze. - Kissé elcsüggedt.

- Beacon már az új otthonunk. - Egy másik, nagyobb lány, barna csizmában, fekete rövidnadrágban, fekete kesztyűben, és egy rövid ujjú, barna bőrdzsekiben átölelte. Neki hosszú, a háta közepéig érő szőke haja és lila szemei voltak.

Egy másik srác, szőke hajú és kék szemű fekete-fehér sportcipőben, kék farmerban, fekete pulcsiban, amin egy könnyű, fehér mellvértet viselt. Rosszul lett és el kellett rohannia hányni.

- Hú, Yang, lehányta a cipődet!

- Undi, undi, undi!

- Tünés innen!

A két lány gyorsan elrohant a beteg sráctól, aki véletlenül lehányta őket.

- Úristen, - Mike is elkezdett öklendezni. - nem bírom, ha valaki hány! - A szájához kapta a kezeit. - Akkor nekem is hányni… - Nem bírta és ő is elhányta magát.

- Na, ez… nem indult jól. - Lance csak idegesen megforgatta a szemeit.


Szerencsére, a repülőgép gyorsan leszállt, Mike és a másik hányós srác, Jaune lerohantak a rámpáról és célba vették az első szemetest, amit megláttak, hogy aztán jól tele hányhassák.

Lance inkább előre ment és megállt Beacon főterén. A hatalmas, fehér tornyai olyan magasak voltak, hogy az ember egy kis porszemnek érezte magát az árnyékában. A körülötte lévő kert, rendezett és ápolt volt, egy hosszú, egyenes, márványkőút vezetett az akadémiába. Az egész, egyszerűen csodálatos volt.

- Nézd, Yang! - Ruby teljesen izgalomba jött, ahogy szétnézett a többi diák fegyverei között. - Annak a srácnak örvényidéző botja van! Annak a csajnak meg tűzkardja! - Mielőtt elélvezhetett volna, a nővére, Yang, visszarángatta a valóságba.

- Szereti a fegyvereket? - Lance tette fel az egyértelmű kérdést.

- Igen, elég nagy rajongójuk. - Vonta meg a vállát Yang.

- Nektek milyen fegyvereitek vannak?! - Ruby izgatottan fordult felénk.

- Nekem, - Elővette az arany markolatú kardját, aminek a világosszürke pengéje megcsillant a nap fényében. - itt a kardom, Golden Sting.

- És mit tud?

- Hát… - Megnyomta a markolaton lévő gombot, amitől egy hosszú lándzsává változott. - át tudom alakítani lándzsává.

- Menő!

- Ezenkívül, - Kinyitotta a bőröndjét, amiből egy rombusz formájú, vörös pajzsot vett elő, aminek a közepén, egy aranyszínű gyalog díszelgett. - a pajzsom, Scarlet Rook.

- Aha. - Ruby teljes erejével koncentrált, amíg Yang csak elismerően bólintott egy párat.

- Át tudom alakítani, egy nagyobb, erősebb pajzzsá. - Megnyomott egy gombot rajta, amitől a pajzs egy négyszögletű téglalap formát öltött, ami majdnem akkora volt mint ő maga, három hegyes tüske állt ki belőle és a címer aranygyalog átalakult egy aranybástyává.

- Nem nehéz? - Érdeklődött Ruby.

- De, viszont sokat edzettem erőre és gyors mozgásra. Megnézitek? - Odadobta a pajzsot Yang-nak, aki két kézzel kapta el, de ráillesztette a bal karjára a pajzsot és simán elbírta egy kézzel, „Erős hölgy.".

- Jó a súlya és jól ki van egyensúlyozva.

- Ez a pajzs a kicsikém. Többször mentette meg az életem, mint azt be merem ismerni. - Mindkét lány felnevetett ezen. - Hát a tiétek?

- Oh, - Ruby egy vörös, fém négyszögletű fém eszközt vett le a hátáról, amit szétnyitott, egy hatalmas kaszává, ami akkora volt mint ő maga. - az én kicsikém, Crescent Rose. Kasza és nagy kaliberű távcsöves puska is egyben.

- Nem nagy egy kicsit neked? - Végignézett raja és észrevette, hogy elég apró termetű és alacsony lány volt, nagyon nagy volt neki az a kasza.

- Hm, mások is mondták. - Villámgyorsan megforgatta maga körül, egyértelművé téve, hogy tud bánni vele.

- Az enyém, - Yang a csuklóján lévő, sárga, fém csuklópántjait mutatta. - Ember Celica, erős sörétes lövedékeket lő ki, valamint, segíthetnek elrugaszkodni, egyik helyről a másikra.

- Emlékeztessetek, hogy ne keveredjek összetűzésbe veletek. - Mind eltették a fegyvereiket, de Yang, az eddig végig, Lance mögött, csendben álló és figyelő Mike-ra nézett.

- És veled, mi a helyzet? Milyen fegyvered van? - Mike, hirtelen verejtékezni kezdett és légzési nehézségei támadtak.

- Te… te… te most… hozzám szóltál?! - Teljesen kivörösödve lihegett.

- Öhm… igen? - Yang és mindannyian furán néztünk a kövér srácra, aki gyorsan, mint akinek az élete múlik rajta, valószínűleg, így is volt, elővett egy asztma lélegeztetőt, a szájához emelte és nagyot lélegzett.

- Bocsi, nem szoktam hozzá, hogy a szép lányok egyáltalán szóba állnak velem. - Lance csak megforgatta a szemeit.

- Nem te voltál az egyik srác, aki összehányta magát? - Ruby csak kuncogva tette fel a kérdést.

- Úristen, - Mike teljesen ledöbbent. - te… emlékszel rám?! - A pólója teljesen átázott a verejtéktől, a homlokáról patakokban kezdett folyni a víz és a földre egy kisebb izzadtság tócsa kezdett alakulni.

- Elviszem a mosdóba! - Lance megfordította Mike-t, mielőtt szívrohamot kapott volna és tolni kezdte, nem kellett sokat erőlködnie, otthagyva a két lányt, de másodpercekkel később, Yang is otthagyta Ruby-t. Ennyit a testvéri szeretetről.

- Köszi, Lance, - Mike, amint távolabb értek a lányoktól, egyre jobban megkönnyebbült volt. - anyámon kívül még nem nagyon beszéltem más nővel. - Ahogy Lance tolta Mike-t, a földön egy izzadtság csík jelent meg, mintha egy kövér, meztelen csigát tolna.

- Mi a… - Lance teljesen ledöbbent. - bevizeltél?

- Csak majdnem, az az izzadtságom. Kicsit izzadós vagyok, főleg lányok közelében. - A „kicsit" volt a kulcsszó.

- Vigyázat! - Lance nem vette észre, de neki tolta Mike-t egy lánynak. - Undorító vagy! - A lánynak a hosszú fehér haja között feltűnt két fehér kutyafül, ami egyértelművé tette a Faunus származását. Fekete-fehér sportcipőt viselt, rövid farmernadrágot és egy fekete csőtopot hordott, a ruhái nem takartak sokat. Undorodva befogta az orrát és végignézett Mike-n. - Mitől izzadsz ennyire?! Lesétáltál 50m-t?!

- Én… én… én… - Mike meg se mert szólalni.

- Te! Te! Te! Tudsz egyáltalán beszélni, vagy evésen kívül másra sem jó a lepénylesőd?! - A lány, még mindig az orrát befogva kiabált Mike-l.

- Állj már le! - Lance közbelépett. - Épp egy komoly traumát élt át!

- Mégis mit? Életében először, el kellett hagynia az anyja pincéjét?!

Lance védekezőn állt Mike és a Faunus lány közé.

- Figyelj, Mike sajnálja, hogy neked toltam. - Hátranézett Mike felé. - Igaz Mike?!

- Igen! Sajnálom!

- Jó, most, mi lenne, ha új lappal indítanánk és bemutatkoznánk? Az én nevem Lance, ő itt Mike.

- Lynda vagyok és szólj Izz-Atkának, hogy tartsa távol a bűzét tőlem! - Lynda, továbbra is befogta az orrát, dühösen otthagyta a két fiút.

- Szerinted, a kutyavére teszi ilyen agresszívvá, vagy minden Faunus ilyen? - Érdeklődött Mike.

- Ez elég rasszista, ha engem kérdezel.

- Az életemben először találkoztam Faunus-al és ő elég rossz első benyomást keltett, mint a fajtája képviselője. - Lance rájött, hogy értelmetlen erről vitázni, de a beszélgetésüket egy robbanás szakította félbe.

Az egész egy nem megfelelő Dust használat következtében bekövetkezett baleset volt. Ruby belélegzett némi tűz Dust-ot, amit kitüsszentve beindította a detonációt és kis híján felrobbantott egy másik lányt.

- Inkább, csak menjünk az évnyitóra.


Az Akadémia nagytermében gyűlt össze az összes diák, akik Vadásznak akarnak jelentkezni, hogy meghallgassák az igazgató, Ozpin beszédét.

- Remélem, nem találkozunk még egy ilyen rosszindulatú csajjal. - Mike kezdett egy kicsit fellélegezni, de Lance valami kellemetlent vett észre mögötte. - Mármint, elég rossz modorra és kellemetlen magaviseletre adott tanúbizonyságot.

- Mike, talán…

- Megértem, nem kellemes ha valaki beléd ütközik, de ő rá tett egy lapáttal és csupa rosszindulat áradt belőle.

- Figyelj, inkább…

- És a szánalmas, szarkasztikus megjegyzései, arra engednek következtetni, hogy borzasztóan gyerekes és éretlen.

- Gyerekes és éretlen?! - Lance hiába próbált szólni, hogy Lynda pont a háta mögött állt és végig hallott mindent amit mondott. - Én azon csodálkozom, hogyhogy nem fagylaltos kocsikat üldözöl?! - Mike kivételesen kiállt magáért.

- Olyat sosem tennék! Nem mellékesen, ha eléjük fekszel, meg kell állniuk.

- Figyelj, Izz-Atka, nem akarsz az utamba kerülni, én nekem nincs egy fél évem hogy megkerüljelek és a szagodat egyáltalán nem akarom érezni.

- Honnan tudom, ha az utadban vagyok?

- Onnan, hogy ezt érzed. - Lynda azon volt, hogy bemosson egyet Mike-nak, de hirtelen, bekapcsolt a mikrofon és az igazgató elkezdte a beszédét.

- Rövidre fogom. - Ozpin, a Beacon Akadémia igazgatója, egy középkorú, rövid, fehér hajú, átlagos termetű férfi volt, fekete zakóban, zöld ingben, zöld sállal, fekete napszemüveggel és egy egyedi tervezésű sétabottal. Az oldalán állt az a nő is, aki a repülőn mutatta be Beacon-t az utazóknak, Glynda Goodwitch, de csak csendben állt. - A mai napon, a tudás keresése érdekében jöttetek ide, hogy fejlesszétek a már meglévő képességeiteket és hogy újakat sajátítsatok el. És amint végeztetek, annak szentelitek az életeteket, hogy megvédjétek az embereket. - Sóhajtott egyet. - Ahogy végig nézek rajtatok, minden amit látok, az elvesztegetett energia, aminek cél kell és útmutatás. Azt hiszitek talán, a tudás megszabadít ettől, de az idő alatt, amit ebben az iskolában töltötök, rájöttök, hogy csak a saját tudásotok vihet el, elég messzire. Hosszú út lesz, de az ezer mérföldes utazás is egy lépéssel kezdődik. - Ezzel befejezte a beszédét és elhagyta a termet. Glynda lépett a mikrofonhoz.

- Ma este a nagyteremben fogtok éjszakázni. Holnap kezdetét veszi a beavatásotok. Végeztünk. - Ennyivel le is tudták.

A beszéd véget ért és a két újdonsült diák folytatták a vitájukat.

- Ha még mindig meg akarsz ütni, - Mike még mindig rettegett Lynda-tól. - ne az arcomat! Nekem csak ez maradt.

- Nyugi, Gömböcke, - Lynda, a beszéd alatt lenyugodott. - nem bántalak, csak nagyon felidegesít, ha erős bűz csapja meg az orrom.

Estére, egész kényelmesen berendezkedtek a diákok a nagyteremben, mindenki kapott egy hálózsákot és mint egy nagy ott alvós bulin, együtt éjszakáztak.

Mike nem nagyon akart elmenni Lance közeléből, arra az esetre, ha Lynda ismét felbukkanna.

- Áruld el, miért is kell nekünk a mosdó mellett táboroznunk? - Lance lepakolta a saját hálózsákját, ő maga pedig egy fekete boxerben volt, felfedve az izmos kockahasát és kidolgozott izmait.

- Arra az esetre, ha pisilni kellene, nem akarok mindenkin átgázolni. - Mike egy sárga, egybe-részes, nyuszis mamuszos, pamut pizsamában aludt.

- Akkor használj egy üres flakont.

- Nem mellékesen, a gyógyszereimet is be kell vennem.

- Gyógyszerek?

- Igen, a por és állatszőr allergiámra, inzulininjekció a cukorbetegségemre, a szemcseppem, a vitamin tablettáim, a nyugtató, ami segít elaludni és, - Egy patikára elegendő gyógyszert vett elő, de még egy fura gépet is elővett. - a gép, ami segít, hogy ne horkoljak.

- Most gyógyszer boltot akarsz itt nyitni?

- Nem, csak allergiás vagyok és néhány egyéb gyógyszert kell szednem.

- Értem. - Lance megpróbált elaludni, de Mike még egy fél órát elpepecselt a gyógyszereivel és még a mosdóba is ki kellett mennie.

Egy WC lehúzás hang volt a bizonyíték, hogy valaki van a mosdóban és Mike megrémült attól akit látott.

- Szerencse, hogy előtted értem be a WC-re, - Lynda volt az, de pizsama helyett csak a melltartóját és a bugyiját hordta. - előre féltem a nehéz napoktól. - Szerencsére, most nem volt olyan ingerült állapotban.

- Csak pipikélni jövök. - Mike elég ideges volt Lynda közelében, de a Faunus lány csak megvonta a vállát.

- Figyelj, adok egy tanácsot. - Mielőtt Lynda távozott volna, megállt. - csak a 3 évesek mondják hogy „pipikélni".

Azzal kiment a mosdóból, magára hagyta Mike-t és elment lefeküdni.


Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.