Halo, elérkezett a következő rész ideje. Kellemes olvasást kívánok. (1) Jeff Williams - Bad Luck Charm
A RRNJL csapat folytatta az útját Haven felé, már jó néhány hónapja, hogy úton voltak, szinte minden nap ugyanazt hozta magával, séta az erdőben, harc Grimm-ekkel és erdőben alvást. Időnként belebotlottak néhány faluba, ahol megszálltak, de előfordult, hogy falvakat kellett megvédeniük Grimm-ektől, de olyan is akadt, hogy teljesen lerombolt falvakat találtak, ahol a Grimm-ek már megöltek mindenkit.
Kezdetben, ez a felállás izgalmas volt, de ahogy minden nap így telt el, már monotonná és unalmassá vált.
- Egy újabb nap, újabb kalanddal! – Egyedül Nora volt, aki még izgatott volt.
- Mi lesz a mai program? – Ruby, kissé visszafogottabb stílusban, mint Nora, de próbált derűlátó lenni.
- Séta. – Válaszolt Jaune, miközben a térképet böngészte.
- Megfűszerezve… - Nora próbálta feldobni a hangulatot, de Ren leállította.
- Sétával.
- Plusz, itt-ott némi harc néhány Grimm-el. – Tette hozzá Lance, de senkit sem dobott fel.
Ruby is fáradtan sóhajtott, érezni lehetett, ahogyan mindenkin, hogy az unalom és a monotonitás kezdi megtörni a csapat akaraterejét.
- Haven sokkal messzebb van, mint azt gondoltam.
- Ruby, - Ren mellé sétált. – mit gondoltál, mennyi ideig fog tartani ez az utazás?
- Nem tudom! – Csattant fel Ruby. – Egy kis faluban nőttem fel! Soha nem voltam még ilyen távol az otthonomtól!
- Igen, de, - Jaune csak Ren kérdését ismételte. – mennyi időre gondoltál?
- Talán… - Ruby-nak eddig eszébe se jutott belegondolni, mennyi ideje lehetnek úton és még mennyi idő van hátra. – két… hét?
- Mi van?! – Jaune dühösen eresztette le a térképet.
- Jó! Három vagy több! Nem tudom! – Ruby sem tudta megválaszolni.
- Ne aggódj, Ruby. – Lance megőrizte a hidegvérét és Ruby másik oldala mellett sétált. – Én felesküdtem rád és bárhova követnélek.
- Oh, köszi, Lance. – Ruby nagyra értékelte a Vörös Lovag támogatását.
- Bár a szervező képességed a nullával egyenlő. – Az őszinteségét már kevésbé.
- Nem tudtál volna a jó résznél megállni? – Ruby-t a gyerekes duzzogásból egy falu romos kapuja térítette ki. – Az mi?
Nora előre rohant és egy korhadt kerítés oszlopára felpattant, hogy jobban szétnézhessen.
- Fura, - Jaune átnézte a térképet. – ez a falu nincs rajta a térképen. A következő legalább napokra van.
- Azok az épületek eléggé sérültnek tűnnek. – Állapította meg Nora.
- Gyorsan, - Jaune egyből kapcsolt, eltette a térképet és előre rohant. – keressünk túlélőket!
A többiek követték és amint átlépték a falu kapuját, rengeteg romos épületet pillantottak meg, de a károk sokkal régebbiek voltak, mint az eddig lerombolt falvaknál. Az épületek többsége még épülőfélben volt, az utcák üresek, holttestek sehol és sem Grimm-ek, sem banditák nyomait nem lehetett látni.
- Láttok valamit?! – Kérdezte Ruby, miközben az utcákat rótta.
- Semmit! – Nora az egyik félkész épület tetejéről pásztázta a környéket.
- Itt sincs! – Jaune sem talált semmit.
- Szerintem, ez a falu régebbi, mint az eddigiek. – Állapította meg Lance. – A térképen sem volt rajta.
- Olyan, mintha már nagyon régóta elhagyták volna. – Ren is látta.
- Hé, találtam valamit! – Nora lejött az épületről és előre rohant. Egy növényekkel benőtt tábla felé ment, ami elől elsöpörte a gaznövényt. – Oniyuri. Erről még csak nem is hallottam.
- Én sem. – Jaune tanácstalan volt.
- Nekem mindegyik Mistral-i falu név egyforma. – Lance csak a fejét rázta.
- Én hallottam róla. – Ren-ben rossz emlékeket okozott ez a falu, de mindenki rá nézett. – Tekintsetek rá úgy, mint Mistral Glenn-hegységére. Soha nem fejezték be. Nagyjából, 20 évvel ezelőtt Mistral leggazdagabbjai nagyon nem voltak megelégedve ahogy a királyságot vezették és megelégelve a Tanács tevékenységét, összeszedték mindenüket, hogy egy saját várost építsenek, saját törvényekkel. Az remélték, hogy egy napon talán egy külön királysággá növi ki magát. Nagyon sokan azt hitték, hogy a jövőt fogja jelenteni. – Csalódottan elsétált. – Köztük a szüleim is.
- Mi… - Ruby hezitált feltenni a kérdést. – történt? – Ren lesöpörte a több éves port az egyik kőkerítésről, hogy felfedjen néhány Grimm karmolás nyomot.
- Ami mindig is történik.
- Grimmek. – Adta meg a választ Jaune, mire Ren dühösen ökölbe szorította a kezeit.
- Nem akármilyen Grimm. – Ruby és Nora kíváncsian összenéztek.
- Csak egy?
Hirtelen a távolból egy csapat madár rémülten el szállt a távolba, ami egy fajta jeges félelmet okozott a csapat tagjainak.
- Menjünk tovább, - Jaune-t egy kellemetlen érzés fogta el, ahogyan mindenki mást is. – ez a hely a frászt hozza rám.
A többiek követték, de Ruby megtorpant és egy kicsit visszanézett az útra, amerről jöttek.
- Ne maradj le. – Szólt rá Lance, de érezte, hogy Ruby aggódik valami miatt. – Mi a baj?
- Valami vagy valaki követ minket. – Ruby-t idegesnek tűnt, Lance is visszanézett az útra.
- Egyel több ok, hogy ne szakadjunk el egymástól. – Megfogta a vállát és előre tolta. – Gyere.
Egyre beljebb mentek a faluba és elértek a főtérre, ahol egy kiszáradt, mohával belepett szökőkút mellett haladtak el, de Ren felemelte a kezét, jelezve a többieknek, hogy álljanak meg. Hosszú, hátborzongató csend lépett fel, nem lehetett mást hallani, csak a szél baljós süvítését, ahogy áthatol a félkész falu romjain, a RRNJL csapat mellett, akik a saját szívük dobogását hallották a torkukban. Mindannyian a fegyvereikért nyúltak és előkészítették őket.
- Hátulról! – Kiáltotta Ren és mindenki egyből hátra nézett.
Egy idegen férfi volt, magas, hosszú lábakkal, a hosszú, fekete haját befonva hordta és a sárga szemei őrületet tükröztek. Barna kabátot, azalatt fehér mellényt, fehér nadrágot és hosszú, fekete csizmát viselt. Egyenesen a csapat felé rohant, akik egyből védekező állást vettek fel, de a férfi akkorát ugrott, hogy simán átrepült a csapat felett és már a falu kijáratát állta el.
Elővette a fegyvereit, két csuklópánt, aminek a két oldalából egy-egy görbe penge jött elő és újra a csapatra rontott. Ren reagált a leggyorsabban és balról támadta meg a férfit, de az könnyen kivédte, egy erős rúgással megtántorította és egy újabb támadással visszavonulásra kényszerítette. A férfi csak röhögött ezalatt és most Ruby-ra rontott, akit könnyen hátra lökött és újra neki támadt volna, ha Lance nem támadta volna oldalba a férfit.
Az idegen most Lance-t vette kezelésbe, de Lance a kardjával és a pajzsával sikeresen kivédte a támadásait, de ellentámadást már nem tudott intézni, mert a férfi olyan gyors és agresszív volt, hogy alig tudta, hova kapja a fejét.
A férfi bukfencezve tért ki Lance csapása elől és a háta mögé került, majd valamivel, amit Lance nem látott, elgáncsolta és a földre esett.
Ruby egyből a segítségére sietett, de a férfi könnyen kitért a kaszája elől és egy vágással hátra lökte Ruby-t. Jaune vette át a helyét, aki a pajzsával próbálta fellökni, de a férfi csak felkapaszkodott rá és az őrült tekintetével bámulta Jaune-t, aki majdnem halálra rémült ettől.
Nora következett, a férfi leugrott Jaune pajzsáról Nora pörölyére, onnan pedig az egyik romos épület falának, de a rozoga építmény fala megadta magát és a férfi ágyúgolyóként tört egy lyukat bele. Amint elállt a por, a férfi a két lábával támaszkodott a lyuk két oldalán és onnan bámult a csapatra.
- Nem akarunk bajt! – Kiáltott oda Jaune.
- Ki vagy te?! – Kérdezte Ren.
A férfi csak leugrott eléjük, de nem támadott, csak kihúzta magát és válaszolt.
- Hogy én ki vagyok, az nem rád tartozik. – Ren-re mutatott. – Vagy rád, - Nora-ra. – rád, - Lance-re. – rád és… – Végül Jaune-ra, de nála egy kicsit megtorpant. – te egy kicsit felkeltetted az érdeklődésem. – Jaune egy kicsit összerezzent. – Nyugi, az egyetlen, akivel dolgom van, az te vagy. – Ruby-ra mutatott, aki teljesen megdöbbent.
- Én? – Alig értette, egyértelmű volt, hogy soha az életben nem látta ezt az embert, ami egy pillanatra meglepte az idegent, legörnyedt és mániákusan nevetni kezdett.
- Neked… - Alig bírta befejezni a röhögéstől. – neked fogalmad sincs róla, ugye?! Oh, milyen izgalmas lesz ez!
- Mit akarsz tőlem?! – Követelte a választ Ruby, amire a férfi abbahagyta a nevetést és félelmet és enyhe sértődöttséget színlelt és a mellkasához kapta az egyik kezét.
- Oh, a rózsának tövise is van. Kis virágszál, azért jöttem, hogy egy másik helyre gyere velem.
- És ha nem akar veled menni? – Nora és Lance védelmezőn álltak Ruby elé.
- Hát… - A férfi unottan bámult rájuk egy darabig. – elviszem.
- Nem, - Jaune is csatlakozott. – fogjuk hagyni. – A férfi vett egy nagy levegőt, elmosolyodott és hátborzongatóan a következőt suttogta.
- Jó.
Villámgyorsan, hogy szinte senki sem tudott reagálni, Jaune háta mögé került, hogy végezzen vele, de Ren, mivel ő volt a leggyorsabb, képes volt időben kapcsolni.
- Jaune! – Egyből tüzet nyitott, de szerencsére Jaune épp feltartotta a pajzsát, így az megvédte a baráti tűztől, de szerencsére, megóvta az életét.
A férfi nem hagyta el Jaune-t, ráugrott, de ő kivédte a pajzzsal, amit a férfi kihasznált és a két pengéjével Jaune pajzsára támaszkodott, amit felemelt és forogni kezdett rajta a két pengéjével, elrúgva Ruby kaszáját és Lance kardját, majd Ruby-ra mért egy rúgást, amitől messzire szállt.
Lance és Jaune nem adták fel, mindketten a kardjukkal támadtak rá, de a férfi olyan gyors és fürge volt, hogy az erős, de lassú támadásaik nem értek semmit sem ellene. Lance alap, legázoló taktikája sem jött be, mert a férfi, amint Lance megindult felé, felugrott a pajzsára, a sisakjára lépett és elrugaszkodott róla.
A két lovag kijátszása után Nora-t vette célba, de mielőtt elérhette volna, Ruby felállt és villám Dust lövedéket töltött Crescent Rose-ba és lőtt, el a férfi feje mellett, egyenesen Nora-ra, aki hátra esett a lövéstől.
Látva a baráti tűz eredményét, a férfi csak a fejére ütött és újra röhögni kezdett, amitől még a szeme is könnyezni kezdett, hogy így megkönnyítik a dolgát.
- Hát… ez ironikus! – Megfordult és letörölt egy könnycseppet az arcáról.
Amire nem számított, hogy ez nem baráti tűz volt, hanem támogató tűz. Nora Semblance-e, hogy az elektromosságot elnyelve megsokszorozza az erejét, felállt a férfi háta mögött és az újdonsült erejével lesújtott rá a pörölyével.
A csapás hatalmas port kavart és látni lehetett, hogy Nora minden erejét beleadja az ütésbe, rózsaszín szikrák záporoztak mindenfelé.
Habár a férfit sikerült meglepni, megsebesíteni nem sikerült, ugyanis, a kabátja alól egy skorpió farok jött elő és azzal védte ki Nora pörölyét.
- Meplepi! – Kuncogott, mintha egy titkos fegyvert húzott volna elő és két rúgással, amiket Nora arcába intézett, hátra lökte a lányt.
Felugrott a magasba, levette a kabátját és látni lehetett a háta aljából kinövő skorpiófarkat, ahogy egy másik épület tetejére állt fel.
- Ő egy… faunus? – Állapította meg Ren.
- Ez miért olyan nagy dolog? – Lance nem értette a döbbenetet.
- Most miről van szó?! – Ruby tudni akarta a válaszokat. – A Fehér Agyarról?! Roman Torchwick küldött?!
- Ők nem többek játékkatonáknál és gyalogoknál, bár Torchwick az üdvözletét küldi, kislány. – Válaszolta a skorpió faunus férfi. - Üzeni, hogy nem haragszik rád. De az én szívem, - A mellkasához tette a kezét és meghajolt. – a mi úrnőnkhöz köt. – Felemelte a két kezét és az ég felé nézett.
- Cinder? – Ő volt az egyetlen, akire Ruby gondolt, valószínűleg, bosszút akart, amiért Beacon-ben elintézte.
- Hm, - A férfi csak mosolygott, de érezni lehetett a megvetést a hangjában Cinder iránt. – legfeljebb az álmaiban.
Elrugaszkodott az épület tetejéről, olyan gyorsan, hogy a csapat ismét nem volt képes időben reagálni, amikor a férfi egyenesen közéjük ugrott le. Amint megfordultak, a férfi már csapott is a skorpió farkával és kiütötte Ruby kezéből a kaszát, de a lány ellentámadást intézett, amik elől a férfi könnyedén kitért és egy ütéssel hátra lökte Ruby-t. Ren felé a fullánkjával támadt, akinek épp csak sikerült kitérnie a szúrások elől és amint nem figyelt, félrerúgta.
Lance inkább átalakította a kardját lándzsává és úgy próbálta meg leszúrni, de hiába, még mindig túl gyors volt és ugyanúgy, mint az előbb, megpróbált felugrani Lance pajzsára, de ő átalakította a pajzsot egy nagyobb, téglalap formájúvá, de ez nem akadályozta meg a férfit, hogy rajta maradjon, de az igenis meglepte, amikor a pajzsból előjött a három hegyes tüske, de ezek elől is kitért, mint egy árnyék, átsuhant Lance lábai alatt és könnyedén hátba rúgta, amitől féltérdre ereszkedett, majd fejbe rúgta amitől lerepült a sisakja és a földre esett.
Nora sem tudott különösebb eredményt elérni, még Ren támogatásával sem, könnyedén kijátszotta őket és visszaverte a JNR csapatot. Újra Ruby-t vette kezelésbe, akinek félreütötte a kaszáját, többször megverte ököllel, amitől fel szállt a magasba, de mielőtt földet ért volna, azonnal ott termett előtte, hogy teljes erejéből gyomron rúgja, amitől vetődve és gurulva ért földet, miközben kikapcsolt az aurája.
A férfi fölé állt és a skorpió farka fullánkját egyenesen rá szegezte, hogy bevigye a kegyelemdöfést. Senki sem tudott segíteni, Nora és Ren is a földön voltak, Jaune túl messze volt és Lance is épp most tudott felállni. Tehetetlenül nézték, ahogy ez az őrült idegen a szemük láttára végzi ki a lányt, akiben mindannyian hisznek.
Egy villanás és egy fémes csörömpölés kíséretében, Ruby meg lett mentve. Egy másik férfi állt felette, akivel Lance már találkozott. Fekete nadrágot, fekete cipőt, fehér kabátot és Ruby-éhoz hasonló, sötét vörös köpenyt. Rövid, hátra zselézett, fekete haja, borostája és vörös szemei voltak. Egy hatalmas, kétkezes kardot, Harbinger volt a kezében, a hátának támasztva és azzal védte ki az idegen csapását.
Ruby felnézett, megdöbbent ugyan, de megkönnyebbült és elmosolyodott a látványától.
- Hé. - A férfi is csak mosolygott, hogy időben sikerült megmenteni Ruby-t.
A faunus férfi csak hátrált egyet, amikor Ruby megmentője visszafordult, megforgatva a Harbinger-t a kezében.
- Csak nem csalja szemem káprázat?! – Egyszerre bámult az előtte állóra döbbenettel és csodálattal. – Qrow Branwen. – Meghajolt előtte. – Egy igazi Vadász csatlakozott a mulatságba.
- Nem tudom, mi van vele, - Ruby a kaszájára támaszkodva felállt. – elég fura alak.
- Figyelj, haver, - Qrow előre lépett. – nem tudom, ki vagy, de jobb, ha békén hagyod az unokahúgom.
- Nos, - A faunus csak kitárta az egyik karját és oldalra döntötte a fejét. – barátom, az én nevem Tyrion és attól tartok, - Összerakta a két tenyerét és előrehajolt. – ez nem lehetséges. A megbízásom, amit az úrnőm bízott rám, hogy vigyem elé ezt a lányt. – Felnézett az égre. – Én ezt fogom tenni. – A mellkasára helyezte a kezét. – Nem akarom feldühíteni az én királynőmet.
- Királynőt? – Ruby csak ennyit tudott kérdezni zavarában.
- Salem! – Vágta rá Qrow.
- Ki?! – Ruby fejében csak egyre több kérdés halmozódott fel.
- Azt hiszem, - Tyrion felkészült, hogy megütközzön Qrow-val. – eleget beszéltünk.
- A számból… - Qrow egy jó beszólással készült, de Tyrion meg sem várta és egyből rárontott.
(1) Qrow már jobban tartotta magát ellene, hiszen ő sokkal gyakorlottabb és tapasztaltabb Vadász volt, de még így is, ez a küzdelem nagyon kiegyenlített volt. Tyrion ki tudott térni Qrow csapásai elől, de látszott, hogy őt komolyabban veszi, mint korábban a fiatalokat, de Qrow-nak is komoly nehézséget okozott, hogy védekezni tudjon Tyrion csapásai ellen.
A kettőjük pengéje összecsapódott és egy hatalmas szélvihart kavart. Tyrion csúszva ért földet, de Qrow nem akart időt adni neki, ezért ő támadott először és Harbinger-el gyorsan és erősen sújtott le, de Tyrion kivédte vagy kitért a csapások elől és mindent megtett, hogy ellentámadást intézzen, de Qrow elég gyors volt, hogy hárítsa őket.
Qrow felugrott a magasba, hogy lesújtson ismét Tyrion-ra, de ő a két csuklópengéjével kivédte ezt a csapást, Qrow azonban felnyitotta Harbinger-t, amiben egy nagykaliberű puska volt és tüzet nyitott, de Tyrion a skorpió farkával félrelökte a puskát, amitől az egy másik romos épületet rongált meg.
Qrow még mindig erősen szorította Harbinger-t Tyrion pengéinek és úgy tűnhetett, hogy Qrow az, aki most dominál, de Tyrion továbbra is csak vigyorgott, a két csuklópántjából két apró kis lövegágyú jött elő, amivel tüzet nyitott.
A döbbenetet kihasználva, sikerült kiszabadulnia Qrow szorításából, félreugrania és gyorsan körbe rohangálnia, miközben folyamatosan tüzel rá. Szerencsére, Qrow elég gyorsan tudta forgatni Harbinger-t, hogy pajzsként működjön és kivédhesse Tyrion lövedékeit.
Ren és Nora úgy döntöttek, segítenek Qrow-nak és két oldalról megtámadják az ellenfelét, de Tyrion simán észrevette őket, könnyedén kivédte a támadásaikat és visszalökte őket a csapat többi tagjához. Tyiron arra készült, hogy végezzen a fiatalokkal, de Qrow az útját állta, Harbinger-el kivédte a csapását és visszaszorította az ellenfelét.
- Ne gyertek közel! – Figyelmeztette a többieket Qrow.
- Jó! – Ruby-nak ötlete támadt.
Felugrott az egyik kisebb, félkész épületre, majd onnan ugrott még egyet, a kaszája puskájának egy lövésével fellökte magát még magasabbra, hogy egy másik épület tetejéről jó rálátása legyen a csatatérre. Onnan már célba vehette Tyrion-t, de a probléma, hogy túl gyorsak voltak és Ruby nem tudta rendesen célba venni Tyrion-t és fennállt az esélye, hogy véletlenül Qrow-t lövi le.
Qrow-nak egyedül kellett boldogulnia, hiszen nem volt megállás, Tyrion átugrott felette, a háta mögött ért földet és a skorpió farkával próbálta kiütni Qrow kezéből Harbinger-t, de nem sikerült, Qrow újra csapott, de Tyrion kitért előle és egy pörgő rúgást intézett Qrow feje felé, de ő időben lehajolt és alulról próbálta meg levágni, de Tyrion csak félreugrott és tüzet nyitott, amit Qrow ismét kivédett.
A skorpió farkával újra a feje felé célzott, de Qrow kitért előle, sajnos, arra nem számított, hogy visszafelé rácsavarja a farkát a csuklójára és kirántja Harbinger-t a kezéből, ami messzire elrepült és egy falba szúródott bele.
Qrow le lett fegyverezve és Tyrion csak jót röhögött ezen és elbízta magát. Azonban, néhány lövés megzavarta az ünneplését, mert most, hogy megálltak, Ruby-nak lehetősége nyílt lelőni az őrült faunus-t, de elvétette. Újra tüzelt, Tyrion a skorpió farkába koncentrálta az auráját és kivédte Ruby lövéseit, miközben komiszul vigyorgott.
Qrow ezt észrevette, rájött, hogy Tyrion minden auráját a farkába irányította, ökölbe szorította az öklét és képen verte Tyrion-t, aki csak Ruby-ra figyel és a becsapódás teljesen hátra tántorította, az arcát a két kezébe temette és fájdalmasan ordított. Még kétszer sikerült ököllel képen vernie, majd gyomron rúgnia, amitől messzire elrepült és nekicsapódott egy falnak.
Amíg összeszedte magát, Qrow-nak volt ideje újra magához vennie Harbinger-t, ami bele volt szúrva egy falba, de amint megérintette a markolatát, Tyrion már ott is termett, hogy levágja, de Qrow felugrott Harbinger-re, megnyomott rajta egy gombot, amitől átalakult kaszává, a puska újra előjött belőle, megragadta a legközelebbi gerendát és lőtt, ami felrepítette a magasba, a gerendával együtt, ami csak felállt és egy kézzel óvatosan egyensúlyozott rajta.
Tyrion a gerendát lökte ki alóla, de Qrow pont erre számított és könnyedén talpra esett a félkész, rozoga tető gerendáira. Tyrion újra támadott, de Qrow visszaállította Harbinger-t karddá és kivédte Tyrion pengéjét, aki ettől hátraugrott, de gyorsan újra támadásba lendült, viszont Qrow ezúttal félreugrott előle, ezzel Tyrion leesett az épület széléről, de megkapaszkodott a skorpió farkával, átlendítette magát, újra a levegőben találta magát és tüzet nyitott Qrow-ra, akit a reflexei és a fegyvere nem hagyott cserben és kivédte az ellenfele lövedékeit.
Harbinger és Tyrion pengéi tucatnyi alkalommal csapódtak össze, minden alkalommal szikrázva, de továbbra sem voltak képesek egymás felé kerekedni, de idővel Qrow volt az, aki az épület széléhez szorult és Tyrion azon volt, hogy lelökje, de Qrow kitartott, kivédte a támadását és elkezdte visszaszorítani, amikor meglátott egy ócska, szakadt részt a tetőn. Gyorsan, afelé rohant, de Tyrion felugrott a magasba, hogy az útját állja és pont arra az egy pontra ugrott, ami beszakadt alatta és leesett az épület aljába.
Qrow megpróbált elugrani, de Tyrion a farkával elkapta az egyik lábát és visszahúzta, mindketten bezuhantak az épületbe.
Ruby, aggódva a nagybátyjáért, Crescent Rose-t használva, lecsúszott az épület ereszéről és a földön találta magát. Egyből afelé az épület felé rohant, ahova Qrow és Tyrion zuhant, de nem kellett sokat várni, mert egy robbanás kíséretében, az épület fala kicsapódott és Qrow gurulva zuhant ki belőle, de előre hajította Harbinger-t, ami belefúródott a földbe és arra ugorva, megállította a zuhanását.
Egy sötét vörös fény villant Qrow körül, ami azt jelezte, hogy az aurája lemerült, Tyrion körül pedig sötétkék.
Az aurájuk lemerülése nem akadályozta meg őket, hogy újra egymásnak essenek, de mielőtt a két férfi újra összecsapott volna, Ruby volt az, aki kivédte Tyrion pengéit.
- Csak nem akarsz meghalni?! – Vihogta Tyrion.
- Nem! – Ruby határozottan megmarkolta Crescent Rose-t. – De nem fogom hagyni, hogy bárkinek bántódása essen!
Ruby és Qrow egyszerre támadtak, de Tyrion kivédte mindkettőjük csapását, Qrow-t félrerúgta és egyedül Ruby-val foglalkozott. Qrow kimerítette már annyira, hogy Ruby tartani tudja a lépést, de még így is Tyrion volt, aki dominálta az iramot és egy védtelen pillanatban, a farka fullánkjával készült leszúrni, amit Ruby már nem tudott volna kivédeni.
Szerencsére, Qrow időben visszatért, hogy kivédje ezt a csapást és a következőt, amivel Tyrion visszaszorítani próbálta.
- Ruby, mit mondtam?! – Nézett rá szigorúan. – Vissza!
- Ez az én harcom is! – Ruby nem hallgatott a nagybátyjára és megpróbálta oldalba támadni Tyrion-t, aki csak kitért előle.
- Nem! Nem erről van szó, csak… - Nem tudta befejezni, mert Tyrion ott is hagyta, hogy a lányt vegye kezelésbe.
Tyrion félreütötte Crescent Rose-t és egy duplarúgással hátra lökte Ruby-t, neki az épület falának. A rázkódástól az egyik gerenda kilazult és pont Ruby-ra esett volna, ha az utolsó pillanatban Qrow nem vágta volna szét. (1)
Ruby hálásan nézett a nagybátyjára, aki menőn próbált visszanézni rá, de hirtelen vér folyt az oldalán, hiszen Tyrion kihasználta a figyelmetlenségét, hogy a fullánkjával megszúrja. Mindenki döbbenve és dermedve nézte a jelenetet, aggódva, hogy Qrow súlyosan megsérült, de Ruby volt az egyetlen, aki képes volt cselekedni és Crescent Rose-al levágta Tyrion farkának egy részét.
- ÁÁÁÁRRRRRRGGGGHHHHH! – A levágott farokból vér helyett valamilyen lila folyadék kezdett ömleni, ami gőzölgött, amikor földet ért. – Te kis k*rva! – Borzasztó fájdalmai és egyensúly zavarai voltak ugyan, de még így is megpróbált megindulni Ruby felé, de a csapat többi tagja az útját állta. – Ő… - Felismerve a helyzetet, hogy súlyosan megsérült és lemerült az aurája, képtelen lett volna legyőzni a fiatalokat. – megbocsájt nekem. – Ezt suttogta és azonnal elrohant.
Amint elég messzire ért, Qrow összeesett és az oldalát markolászta.
- Qrow bácsi, - Ruby azonnal odarohant mellé. – jól vagy?!
- Jól vagyok. – Lihegte. – Csak egy karcolás.
- Ki volt ez a fickó?! – Kérdezte Nora.
- Ön hogyan került ide?! – Majd Ren.
- Mit akart Ruby-tól?! – Jaune aggódott.
- És ki küldte?! – Lance is tudni akarta.
- Qrow bácsi, - Ruby finoman a nagybátyja vállára tette a kezét. – mi folyik itt?
- Mi… - Qrow még mindig lihegett. – a kedvenc… tündérmesétek?
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.