Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.

Roman és Neo nem voltak kegyesek Cinder-el, minden alkalommal, amikor az Ősz Hajadont kimerítették a Grimm-ek, a bűnöző páros egy komoly verést és megaláztatást adott Cinder számára, hogy segítsenek tovább fejleszteni az erejét, egészen addig, amíg újra képes volt beszélni és megfelelően használni a Hajadon erőt.

- Kiváló munkát végeztetek, - Salem is elismerte a teljesítményüket, Cinder erejét látva. – Roman, Neo. Látom, Cinder jól tette, hogy besorozott titeket.

- Csak a legjobbat nyújtjuk. – Vonta meg a vállát Roman.

- És engem tettetek erősebbé. – Cinder örült, hogy rendbe jött a hangja és nem Emerald-nak kell tolmácsolnia a szavait.

- Na, visszajött a hangod! – Roman egyértelműen hamis örömöt tanúsított. – Olyan kellemes, mint egy darab sz*r. – Cinder csak megvetően grimaszolt Roman felé, majd Neo-ra nézett, aki némán kuncogott Roman tréfáján.

- Nem értem, te hogyan bírod? – Neo csak jelelt Cinder-nek.

- Azt mondja, - Roman tolmácsolta Neo szavait. – nem olyan vészes, ha egész életedben nem tudsz beszélni.

- Hm, - Cinder csak egy sunyi vigyorra húzta a száját. – nem a némaságra, hanem rád gondoltam.

- Nagyon érett. – Roman csak megforgatta a szemeit, de mielőtt visszavághatott volna Cinder-nek, elsuhant mellettük a lebegő, halálfej formájú, tüskés, fekete kristálygömb, ami sárgán villogott és amiből tüskés végű vörös csápok lógtak ki.

- Csendet, - Salem leállította őket. – épp bejövő hívásom van.

- Úrnőm, - Hallatszott a kristálygömbből. – hall engem? – Hirtelen a gömb belseje kitisztult és a rémült Leonheart professzor jelent meg, a Haven akadémia igazgatója, mögötte pedig a magabiztos Watts állt.

- Helló, Leonardo. – Üdvözölte Salem. – Jelentenivalód van?

- Természetesen, asszonyom. – Rémülten meghajolt. – Nem vesztegetném feleslegesen az idejét. – Eközben Watts megközelítette a kristálygömböt.

- Engem még mindig lenyűgöz ez a teremtmény. Cinder, - Elkezdte bökdösni az egyik ujjával. – hallasz engem? Te is látsz minket? Mármint, amennyire csak tőled telik.

- Fogd. Be. – Cinder dühösen a csípőjére tette az emberi kezét.

- Oh, fantasztikus, - Érezni lehetett a csalódottságot Watts hangjában. – meggyógyultál.

- Ebbe én beletenyereltem. – Nevetett Roman, de Salem csak felemelte a kezét, hogy elhallgattassa.

- A jelentés? Mi az?

- Én… - Leo bátortalanul előre lépett. – Én… megtaláltam a Tavasz Hajadont.

- Valóban? – Salem arca rezzenéstelen volt, nem mutatott semmilyen reakciót, csak egy enyhe mosoly jelezte, hogy elégedett. – Kiváló munka, Arthur. – Watt-ra nézett, de Leo eléggé csalódottnak tűnt, amiért Watts-nak könyvelte el a sikert és nem neki. – Ha tudtam volna, hogy ilyen sikeres leszel erre a feladatra, már régebben elküldtelek volna.

- Bármennyire is szeretnék eldicsekedni ezzel a teljesítménnyel, - Watts csak önelégülten hátra kulcsolta a karjait. – nem mondhatnám, hogy minket illet az elismerés. – Megdörzsölte a bajszát. – Mondjuk úgy, hogy egy kismadár súgott nekünk.

- Magyarázatot. – Salem arcáról eltűnt a mosoly és Leo-ra nézett.

- Tudnia kell, úrnőm, - Leo folytatta a jelentést. – Qrow Branwen a mai napon érkezett a Haven akadémiára és teljesen biztos abban, hogy a Tavasz Hajadon a nővére klánja birtokában van.

- És a lány, - Cinder alig bírta fékezni a haragját. – velük van?

- Még mindig Piroskát akarod? – Kuncogott Roman.

- Igen, - Válaszolt Leo. – Ms Rose is vele van. – Salem ismét feltette a kezét, hogy rendre utasítsa Cinder-t, aki visszakozott és a lényegre tért.

- Tudod, merre van a törzs?

- Igen, úrnőm! – Leo ideges volt és felbátorodva előre lépett a gömb felé. – De sietnie kell! Qrow már azon ügyködik, hogy… - Hirtelen a gömb egyik csápja rátekeredett a nyakára és fojtogatni kezdte, de Leo erőtlenül és tehetetlenül próbálta lefeszíteni magáról a csápot, eredménytelenül.

- Leonardo, - Salem csak baljóslatúan beszélt hozzá. – emlékszel az első alkalomra, amikor találkoztunk? – A gömb csápja lerántotta a földre és térdre kényszerítette. – Mert én igen. Emlékszem, mennyire féltél, - Felemelte Leo fejét, hogy újra a gömbön keresztül a sötét szemeibe nézhessen és látni lehetett Leo-n a halálfélelmet, amit Salem okozott. – de azóta a nap óta elképesztően bátor lettél. Nem felejtem el, mennyi mindent tettél értem. – Egy másik csáp hegye egyenesen az arca előtt állt meg, néhány milliméterrel a bal szeme előtt, amitől egyre jobban reszketett. – És te se feledkezz meg arról, hogy én mennyi mindent tehetnék veled, akár ebben a pillanatban is. – Végül eleresztette és visszahívta a gömb csápjait, amitől köhögve és megkönnyebbülve kapkodott levegőért. – Cinder, Roman, Neo és a két kölyök találkozzatok Arthur-al és együtt győzzétek meg Raven Branwen-t, hogy a klánjának a túlélése a jövőbeli együttműködésünktől függ. Amint megtaláltátok a Tavaszt, vigyétek a kamrához és lépjetek kapcsolatba Hazel-el. A Fehér Agyarnak megígértük, hogy elpusztíthatják Haven-t, amint megkapjuk, ami nekünk kell.

- Értettem, úrnőm. – Watts meghajolt és már sarkon is fordult, de Salem-nek még mondandója volt hozzá.

- Te még ne, Arthur. – Watts megállt és visszafordult a gömb felé. – Tyrion-nak egy új farokra lesz szüksége.

- Mi lett a régivel? – Kérdezte csodálkozva.

- Tippelj. – Szólalt meg Cinder, mire Watts csak elmosolyodott.

- Az Ezüst Szemű lány? – Cinder csak dühösen fintorgott, de Watts csak a mellkasára tette a kezét és meghajolt. – El lesz intézve.

- Kiváló. – Salem tudomásul vette és a kristálygömböt újra elöntötte a sötétség, mire Cinder és Roman felé nézett, akik egyértelműen kérdezni akarnak. – Szabadon beszélhettek.

- Nem értem…

- Lehet azon…

Roman és Cinder egyszerre, egymás szavába vágva kezdték el, amitől dühösen bámulták a másikat és újra belekezdtek.

- Megmondaná…

- Miért kell…

És megint egymást próbálták túlkiabálni, de megint csak azt érték el, hogy egymás szavába vágjanak, mire Salem csak megdörzsölte a homlokát és megrázta a fejét.

- Ne egyszerre. – Leállította őket. – Roman?

- Azon az izén, - A lebegő, sötét kristálygömbre mutatott. – lehet filmet vagy sorozatot nézni? – Salem egy rövid hallgatás után válaszolt.

- Lehet. El nem tudnád képzelni, mennyit tudok ezzel spórolni a villanyszámlán. – Ezúttal Cinder felé fordult. – Cinder?

- Egyszerűen, nem értem. – Érezni lehetett, hogy mennyire bosszantja a dolog. – Dolgozzunk banditákkal? Életben hagyjuk Ruby-t? Mi értelme?

- Vale-ben nem visszakoztál felbérelni minket. – Emlékeztette Roman egy gonosz vigyorral. – És te ismételgetted, hogy - Cinder hangját imitálta, elég hamisan. - „nem az a cél, hogy legyőzzük őket, hanem hogy felhasználjuk őket". – Cinder csak dühösen vicsorgott Roman-re, de Salem közbe szólt.

- Magam sem mondhattam volna jobban. – Mosolyogva támasztotta a fejét a kezével.

- Nem kell már felhasználnunk őket, - Cinder tovább erősködött. - elég erősek vagyunk, hogy elvegyük, amit akarunk erővel.

- Lehet, hogy megtehetjük, - Ismét Roman szólalt meg Salem helyett. – de nem kell feltétlenül. Van más út is. – Roman kitárta a karjait. – Mármint, egy Vadász akadémia igazgatója van az oldalunkon és senki sem tudja. Csak gondolj bele, mekkorát fog ütni, ha a megfelelő időben csapunk le. – Cinder ismét dühösem meredt rá, de Salem enyhe nevetése miatt, ami kissé megrémítette, visszakozott.

- Roman, egyre jobban kedvellek téged. – Salem csak mosolyogva fordult a férfi felé. – Szórakoztató vagy és tökéletesen érted a gondolatmenetem. – Cinder-re bámult. – Akár tanulhatnál is tőle. – Cinder megint csak grimaszolni tudott. – Leonardo éveken át volt Ozpin hűségesebb embere és most… - Be se fejezte, hiszen egyértelművé tette, amit mondani akart. – Mindketten megkapjátok, amit akartok. Cinder, te az erőt, amire annyira áhítozol és Roman, a pénzt és a hírnevet, amire vágysz. – Cinder-re bámult. – De figyelmeztetlek, hogy annak ára van. Ha Ruby Rose megtanul bánni az erejével, akkor készen kell állnod, hogy megvédd a sajátod. Sokat tettem, hogy meggyógyítsalak és ha ismét elkap, nem biztos, hogy képes leszek újra rendbe hozni. Távozhattok. – Cinder, Roman és Neo is meghajoltak, majd elindultak a terem kijárata felé. – Oh, és még valami, - Megálltak és a boszorkányra néztek. – mielőtt elmentek, egyikőtök szóljon Tyrion-nak, hogy beszélni akarok vele.

Mindhárman összenéztek és Roman egyből feltette a kezét.

- Egy-két-há, nem én! – Neo is feltette a saját kezét, de Roman szólalt meg helyette. – Nem ő!

- Hé! – Cinder dühösen nézett a két társára.

- Sajnálom, Cinder, - Salem csak összekulcsolta a kezeit maga előtt. – de az Egy-két-há nem én szabályai egyértelműek.

Adam és Mandy végre visszatértek a Fehér Agyar főhadiszállására, Mistral-ba, hogy megkérjék a legfőbb vezért, Sienna Khan-t, hogy támogassa Saleme-t. Adam biztos volt benne, hogy ami Beacon-ben történt elég lesz ahhoz, hogy meggyőzze Sienna-t, de sajnos, súlyosan tévedett.

- Nem fogom magam megismételni, Adam. – Sienna trónjában ült, keresztbe tett lábakkal és négy testőr fogta közre és úgy nézett le az előtte térdelő Adam-re. – Szóval szeretném, ha megértenéd, hogy a Fehér Agyar nem fogja megtámadni a Haven akadémiát.

- De Khan legfőbb vezér, - Adam féltérden állva felnézett a tigris faunus nőre. - könyörgöm neked…

- Te csak megbocsátásért könyöröghetsz és semmi másért! – Csattant fel Sienna. – A támadás, amit Beacon ellen intéztél nem volt akkora siker, mint azt gondolnád. És hálát adhatsz az égnek, hogy a büntetésed nem súlyosabb. Sokak számára egy példakép vagy a rendünkben, de ez nem tesz téged pótolhatatlanná.

- Csupán az ön példáját követtem, legfőbb vezér.

- És ez miféle példa?

- Az erőé. Az erőé és tagadhatatlan elhatározottságé. – Adam ökölbe szorította az egyik kezét, de még mindig féltérden állt.

- Igaz, - Sienna sóhajtott egyet. – én voltam az első, aki először javasolta, hogy alkalmazzunk erőszakot, mert akkor szükség volt az erőszakra. A béke érdekében és hogy az emberek elfogadják a helyünket ezen a világon. – Dühösen ökölbe szorította az egyik kezét és a trónja karfájára ütött. – Nem fogom hagyni, hogy az emberek átgázoljanak rajtunk mindenféle következmény nélkül! De egy Vadász akadémia elpusztítása már túlment a határon! A KÁR-torony megsemmisülése súlyos kommunikációs gondokat okozott Remnant szerte és a Fehér Agyar most sokkal inkább célponttá vált, mint eddig bármikor! Épp most adtál okot az embereknek, hogy háborút indítsanak ellenünk! És miért?! Néhány ember üres ígéretéért, akikről semmit sem tudunk, hogy aztán szabadon járjanak-keljenek?! Ezek nem az erő példái, Adam! Ezek a pusztítás és szűklátókörűség példái! – Adam egy rövid hallgatás után megszólalt.

- Ha szeretnél többet tudni ezekről az emberekről, akkor beszélhetsz velük te magad. – Javasolta. - Itt és most. – Felállt és a trónterem bejárata felé fordult. – Hazel! – A kapu kinyílt és bejött rajta Hazel, az oldalán Mandy-vel, aki egy kis töpörtyűnek tűnt a nagydarab férfi mellett, de azt hivatott elhitetni, hogy ő felügyeli ezt az embert.

- Sokáig tartott. – Válaszolt és elindult Sienna trónja felé.

- Ez mit jelentsen?! – Sienna dühösen felállt és az őrei egyből Hazel-re szegezték a fegyvereiket.

- Elnézést kérek, - Megállt Adam mellett. – de nem áll szándékomban bajt okozni.

- Egy embert hoztál erre a helyre?! – Sienna dühösen meredt Adam-re.

- Hallgasd végig, amit mondani akar. – Válaszolt Adam, elég pimasz stílusban, ami bosszantotta Sienna-t.

- Ezért kivégzés járna!

- Hölgyem, kérem! – Hazel egy kicsit felemelte a hangját, eléggé ahhoz, hogy Sienna visszavegyen. – Senkinek sem kell ma meghalnia. – Letérdelt elé és lehajtotta a fejét. – Csak egy percet kérek az idejéből.

- Minél tovább maradsz itt, annál kisebb az esélye, hogy élve távozhatsz. – Figyelmeztette Sienna.

- Megragadom azt az esélyt, - Hazel felemelte a fejét. – ha nem bánja. – Sienna csendben visszaült a trónjára és újra keresztbe tette a lábait, jelzett az őreinek, hogy leereszthetik a fegyvereiket. - Nem kedvel engem, - Felállt. – nincs oka, hogy kedveljen engem, de nem kell kedvelnie, hogy megkapja, amit akar.

- Erősen kétlem, - Sienna csalódottan végignézett a két férfin. – hogy bármelyikőtök képes felfogni, hogy pontosan mit is akarok! Azt akarom, hogy az emberek féljenek ugyan a faunus-októl, de csak annyira, hogy tudják, hogy igenis tiszteletet követelünk, de nem akarok egy olyan háborút az emberekkel, amit nem nyerhetünk meg!

- És ez az, ahol tévedsz! – Szólalt fel Adam és minden szem rászegeződött. – Megnyerhetünk egy háborút az emberek ellen és nem csak azért, mert Hazel mestere támogat majd minket, - Lassan elkezdett közeledni Sienna trónja felé. - de még azért is, mert a faunus-ok Remnant domináns faja! – Még közelebb lépett. – Jobbak vagyunk az embereknél! Meg van mindenünk, ami az embereknek és még több is! Az embereknek nem csak tisztelniük kéne a faunus-okat! – Közvetlenül ott állt Sienna előtt, egy mániákus, őrült vigyorral és bár a maszkja miatt nem lehetett látni, de Sienna biztos volt benne, hogy a szemei az őrületet tükrözhették. – Hanem szolgálniuk kéne a faunus-okat.

- Elegem volt ebből a beszélgetésből mára. – Sienna jelzett az őröknek. – Őrség, vigyétek őket előlem. – Az őrök azonban meg sem mozdultak, mire Sienna zavartan szétnézett közöttük. – Azt mondtam, vigyétek el őket! – Még mindig semmi reakció.

- Egy dologban azért igazad volt. – Adam Sienna-ra mosolygott. – Méghozzá a hírnevemmel kapcsolatban. – A kapu felé mutatott. – A Vale-i frakció már engem tekint az igazi legfőbb vezérnek és nagyon sokan, itt, Mistral-ban is ugyanígy gondolják. – Sienna dühösen vicsorgott, hiszen tudta, Adam most akár erővel, de át akarja venni a vezetést. A bejárati kapun át egy csapat Grimm maszkos faunus rontott be és fegyvert szegezett rá, amitől döbbenten felállt a trónjából.

- Mit csinálsz? – Érdeklődött Hazel.

- Ez nem volt a tervben! – Emlékeztette Mandy.

- Ez a faunus-okat fogja segíteni. – Adam biztos volt a dolgában és visszafordult Sienna felé, kinyújtotta a kezét és ökölbe szorította. – A mai naptól kezdve, én vagyok a Fehér Agyar vezére! - Mindenki fegyvere, kivéve Mandy-é Sienna-ra szegeződött.

- Ha azt hiszed, - Sienna nem volt hajlandó feladni. – hogy most egyszerűen félreállok és hagyom, hogy azt csinálj, amit csak akarsz, akkor té… - Egy szempillantás alatt történt az egész, de Adam katanájának, Wilt-nek pengéje átszúrta Sienna gyomrát és a véres hegye a nő hátán jött ki.

- Tudom. – Adam magához húzta Sienna-t, hogy a fülébe súghasson. – Köszönjük, Sienna. ott voltál, amikor a népünknek szüksége volt rád. – Gonoszul elmosolyodott. – De most rám van szükségük. Sajnálom, hogy nem láthatod, hogyan fog véget érni. – Sienna utolsó erejével dühösen Aram-re vicsorgott és a karmait megpróbálta belemélyeszteni a nyakába, de Adam kihúzta belőle a kardját, amitől előre esett, legurult a lépcsőn és holtan, vérbe fagyva terült el a trón előtt.

Mandy rémülten a szája elé kapta a kezeit, emlékezett, hogy Sienna mindig jól bánt vele és Derrick-el, befogadta őket, otthont és célt adott nekik. Jó ember volt, akit nagyon is méltatlanul ért a halál.

- Adjatok a volt vezérünknek egy rendes temetést! – Utasította az embereit Adam. – Mindenki, aki itt van, azt kell mondanotok, hogy Sienna-t egy ember Vadász gyilkolta meg! Sienna Khan egy mártír lesz az ügyünk érdekében és utolsó cselekedeteként engem nevezett ki az új legfőbb vezérnek!

Mandy az elsők között volt, akik segítettek elszállítani Sienna testét, de még így is reszketett, amikor csak a halott tigris faunus nő élettelen, még meleg testéhez ért.

- Mikor terveztél beavatni ebbe? – Követelte a választ Hazel.

- Ez az én ügyem volt – Adam csak egy ronggyal letörölte a vért a kardjáról. – és nem a tied.

- Már a mi ügyünk. – Emlékeztette Hazel. – Mi nem szeretjük, ha elhallgatnak előlünk ilyen dolgokat.

- A mestered aggódott, hogy Sienna talán nem fog együttműködni. – Adam csak kitárta a karjait, Wilt-et még a kezében tartva. – Most már nem kell aggódnia.

- Senkinek sem kellett volna meghalnia. – Ez volt Hazel vég szava, mielőtt elhagyta volna a tróntermet.

- Én… - Adam leült Sienna trónjára, jelezve, hogy most már ő az új vezér. – nem értek egyet. – Egy gonosz, szadista vigyor ült az arcára és egy pillanatra sem tűnt úgy, hogy megbánta, amit tett.

A nap már lenyugvóban volt, amikor Raven visszatért a klánjához. Nagy utat tett meg Mistral fővárosából és kicsit úgy érezte, teljesen felesleges volt, hiszen nem tudott meg semmit sem a Beacon-i ereklyéről, sem pedig arról, mit tervez Qrow most, hogy Ozpin eltűnt.

A levegőben látta, ahogy egy repülő becsapódott és irányt váltott. Egy csapat embere épp elindult, hogy ellenőrizze, mire vissza változott emberré, amitől az emberei megtorpantak.

- Oh, főnök, visszatért?! – Idegesen és meglepődve kérdezte az egyikük.

- Nem tudtuk, hogy már itt is van! – Válaszolt egy másik.

- Épp most jöttem vissza. – Válaszolt Raven. – Gondoltam, megnézem azt a lezuhant gépet veletek.

Nagyjából másfél kilométerre volt a roncs, de annak ellenére, milyen magasról zuhant le, elég jó állapotban volt.

- Ez egy Atlas-i szállító! – Az embere megállapította és látni lehetett a kizuhant dobozokból a Schnee Dust Vállalat címerét.

- Tuti valami jó cuccot szállított.

- Ez egy csempész hajó, - Szólt Raven. – ha hivatalos ügyben járt volna el, többen védték volna.

- Mi történhetett vele? – A többiek csak találgattak, de Raven-nek megvizsgálta a hajó sérüléseit és a lyukakból egyértelművé vált.

- Lancer-ek támadhatták meg a gravitációs Dust szigeteken. – A roncsok közül megmozdult valami és mindenki egy irányba szegezte a fegyvereit, hátha egy Lancer túlélte a zuhanást.

- Segítsenek… - Egy lány volt, a zuhanás egyik túlélője. A hosszú, fehér haját egy copfban hordta a feje jobb oldalán, az elegáns, szürkéskék egybe ruhája poros volt és egy magas sarkú tánccipőt viselt. Egy előkelő és összetett párbajkardja volt, aminek a markolatába egy forgótáras Dust tartály volt építve.

- Ezt el sem hiszem. – Raven a lány felé állt, aki erőtlenül nézett rá. A Schnee vállalat egyik lánya volt. – Azt hiszem, megütöttük a főnyereményt.

Raven nem hitt a karmában, de az, hogy a Schnee vállalat egyik lánya épp az ölébe pottyant, miután megmentette az öccse életét, kissé szokatlan véletlen volt. Habár, a tény, hogy egy Schnee gyermeket lát Atlas határán túl, miután lezárták a határt és kivontak minden Atlas-i személyzetet az összes többi királyságból, elképzelhetetlenül nagy szerencse volt.

Biztos volt benne, hogy jó árat tud kialkudni az Schnee Vállalat fejétől.

Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.