Halo, elérkezett a folytatás ideje. Kellemes olvasást kívánok.
"Fiam,
mi a Monroe család tagjai mindig is nemeslelkű Vadászok és Vadásznők voltunk, akik mindent elkövetnek az emberek és a béke őrzéséért. A címerünk a gyalog, mert nekünk mindig is készen kell állnunk, hogy feláldozzuk a saját életünket a nagyobb jó érdekében, nem számít, mennyire jelentéktelennek és semmisnek is tűnik.
Innen a családunk jelmondata:
Inkább egy halott gyalog, mint egy élő áruló.
Remélem, te is ezt az utat követed,
Édesapád, David Monroe."
Lance végigpörgette a nagyapja utolsó üzenetének a mondandóját, hiszen ez a levél volt az, ami elindította azon az úton, amin elindult, hogy igaz Vadásszá váljon. Sajnos, ez a levél örökre elveszett, hiszen el kellett adnia, hogy megszerezze az utolsó összetevőjét annak a főzetnek, amivel a barátai visszanyerték az eredeti méretüket.
Lance csak állt a Papír Imádók falujában és végignézett a darabokban heverő papír csillagok holttestein és alig hitte el, hogy ő tette. A kard a kezében remegett, majd elejtette és felvette a sisakját, amitől úgy érezte, mintha menedéket lelt volna a szégyen elől.
Legyőzve és letörve nekitámaszkodott az egyik papírháznak, majd leült a földre és lehajtotta a fejét.
- Lance... - Kicsi, aki előjött az egyik papírházból aggódva nézett a Lovagra és érezte, mennyire szomorú volt. - jól érzed magad? - Lance nem válaszolt és nem reagált, csak üresen nézett előre. - Talán a többiek után kéne mennünk. - Javasolta, de Lance még mindig nem válaszolt. - Nem kéne egyedül maradnod. Ruby-nak és a többieknek biztos szüksége lenne a segítségedre. - Felmászott a karján a megmaradt, bal vállvértjére és kopogott a sisakján. - Lance, hallasz?
- Semmi baj, Lance. - Az üres faluba egy ismerős lény sétált és állt meg Lance előtt, amitől Kicsi gyorsan leugrott a válláról és elbújt. A Kíváncsi Macska. - Vége van. - A szemei vágytól égtek és a száját egy alattomos mosolyra húzta.
- Te... - Lance végre megszólalt, de gyengének és tehetetlennek érezte magát. - Én már nem tudok semmit sem. Elvesztettem a csapatomat és a barátaimat és csak én maradtam. Mi értelme erősnek lenni, ha képtelen vagy megvédeni akiket szeretsz?
- Ssshhhh. - A Macska csak gyengéden simogatta a Lovag páncélkesztyűs kezét. - Semmi baj, bús lovag. Én lehetek te.
- Mi van? - Lance egy kicsit zavartan nézett a Macskára, aki csak kuncogott.
- Olyan régóta próbáltalak kifárasztani. - Macska ragadozó szemekkel nézett Lance-re és a két mellső mancsával átnyúlt a mellvértjén, amitől a Lovag fájdalmasan felkiáltott. A Macska egész lénye elkezdett szétáradni Lance testén és egyre inkább érezte, hogy a Macska átveszi felett az irányítást.
- Mit... csinálsz...?! - Lance fájdalmasan nyögte ki.
- Csak a célom. - Válaszolt a Macska, mintha ez olyan egyértelmű lenne. - Ha egy szegény kis szív összetörik, én betölthetem az enyémmel. Attól tartok, nem voltam teljesen öszinte hozzátok, Lance. - Gonoszul elmosolyodott és kimélyesztette a ragadozó fogait. - Én nem vagyok olyan, mint a többi Örökkévalóságbeli. A kíváncsiság az átkom. - A szemei, amik eddig lilák és kékek voltak, most átváltottak fekete fehérre. - Nekem mindent tudnom kell. - Összeszűkítette a szemeit. - De amire leginkább kíváncsi vagyok, tudnom kell, hogy miért hagytak itt a teremtőim?! - Dühösen fújt egy még jobban összehúzta a szemeit. - Elmentek és létrehozták... Áu! - Fájdalmasan felkiáltott, miután Kicsi bátran előbújt és megharapta a farkát.
- Te nem vagy barát! - Kicsi nem hagyta, hogy a Macska elragadja Lance-t. - A barátok nem... - A Macska csak lelökte Kicsit a farkával. Lance próbált utána nyúlni, de ezúttal Adam jelent meg és agyon taposta az egeret.
Egy újabb élet, akit nem tudott megvédeni. Lance teljesen sokkos állapotba került az egér halálától és ez volt az utolsó csepp, ami ahhoz kellett, hogy elengedje magát.
- Igyekezz már! - Parancsolta Adam a Macskának.
- Azonnal. - A Macska megnőtt és fekete fehérré vált és újra belemélyesztette a mancsait Lance mellkasába. - Nem tudtad megvédeni azokat, akiket szeretsz és ezzel elvesztetted az élni akarásod. Egy üres burokká váltál, ami tökéletes a számomra! - A mancsát kihúzta a mellkasából és átdugta a Lance sisakján, bele a szájába, majd az egész teste egyre mélyebbre került, egészen addig, amíg a teljes lénye Lance-be nem került.
A Macska eltűnt Lance testében, ami még mindig ott ült és nem mozdult. Adam kíváncsian nézett és nem tudta eldönteni, hogy vajon sikerült-e.
- Áh, végre. - Lance megmozult, de egyértelműen nem ő volt. A Macska hangja szólalt meg és, miközben felállt, elégedetten vette szemügyre az új testét. Adam a sisakja mögött látta, a Macska világító, világoskék tekintetét. - Eljött a napja, hogy végre kiszabaduljak. - Elmosolyodott a sisakja alatt. - Ez a test segít benne.
- Akkor most irány a Fa. - Adam már türelmetlenül várta a lehetőséget, hogy szembe kerülhessen Blake-el és a barátaival. Ott fogják várni őt és a többieket az Örökkévalóság kijáratánál.
- Hát nagyjából így történt. - A Macska elmesélte a hőseinknek, hogy hogyan bitorolta el a barátjuk testét. - Szegény Lance egyszerűen csak elvesztette az élni akarását, miután kiírtotta a Papír Imádók faluját.
- Te vezetted ide Adam-et is? - Blake fejében összeálltak a dolgok.
- Tiszta üzlet volt. - A Macska elismerte. - Én segítek a bosszújában, cserébe kapok egy testet, amivel eljutok Remnant-ba. - Vett egy mély levegőt és érezni lehetett belőle a gyűlöletet. - Amit Alyx elmulasztott betartani.
- Alyx? - Ruby félve, de kíváncsian kérdezte, mire a Macska csak dühösen fújt egyet.
- Az a gyáva, nyomorult lány, akinek a történetét vakon követtétek! - A Macska haragosan sétált fel-alá a térkapu előtt. - A lány, akit én is követtem, mert megígérte, hogy magával visz Remnant-ra. Pedig a valóságban, nem is állt szándékában! Miután beszélt a Fával, hirtelen feltámadt a lelkiismerete! Úgy döntött, hogy helyre kell hoznia, mindazt, amit elrontott! Beleértve szegény Jaune-t is! És miután Lewis hazament, Alyx az utolsó pillanatban... - A Macska ezen arca ismeretlen volt a számukra, dühös, gyűlölködő és bosszúálló. - nem ment el!
- Mit tettél vele? - Blake már előre tudta a választ, amitől a Macska őrülten kacagni kezdett, felugrott a magasba és Lance öklével a földbe vert, amitől egy kicsit megremegett.
- Amit bárki tenne egy törött, haszontalan tárggyal. - Felvett néhány faágat a földről és darabokra törte.
- Egy újabb lány, aki megszegte az ígéretét, - Adam elővette Wilt-et, ami aggasztó módón világított és Blake-re szegezte. - és elnyerte a büntetését.
- Ugye nem?! - Jaune végre megértette, hogy minden, amit eddig hitt az hazugság volt. A Macska hibája volt az egész, megölte Alyx-ot és hazudott róla. - Te... - A haragtól reszketett és minden áron bosszút akart állni a lányért. - Te szörnyeteg!
A Macska elővette Lance kardját és felkészült az összecsapásra. Adam is hasonlóképpen tett.
- Ideje megismernetek a valódi szenvedést. - Adam suhintott egyet Wilt-el, amitől egy erős, vörös energia sugarat lőtt a csapatra.
Ruby, Jaune és Neo jobbra ugrotta, amíg Yang, Blake és Weiss balra és lezuhantak egy halom gyökér közé. Adam nem habozott utánuk rohanni.
A lányok, miután leestek a gyökerek között a szirt alatt találták magukat, de nem volt sok idejük összeszedni magukat, mert egy újabb energia sugár tartott feléjük, pontosabban Blake felé.
- Blake! - Yang nem hezitált félre lökni a barátnőjét és őt találta telibe a sugár, amitől hátra esett és egy újabb szakadékba esett.
- Yang! - Blake rémülten próbált a barátnője után nyúlni.
- Látod, mennyi szenvedést okozol másoknak? - Adam csak egy gonosz mosollyal lépdelt feléjük. - Ne aggódj, hamarosan csatlakozni fogsz hozzá.
Blake felemelte Gumbo Shroud-ot és felkészült, hogy harcba szálljon, de Weiss elé állt és feltartotta a kezét, hogy megállítsa.
- Menj Yang-ért. - Weiss a másik kezével rászegezte Myrtenaster-t Adam-re. - Én feltartom. - Blake a tudattól, hogy Yang még életben lehet új erőt adott neki és egy kis hezitálás után hallgatott a csapattársára és a barátnője után futott.
- Újra kísérted a sorsod, hercegnő? - Adam kacagott. - Emlékszel, hogyan végződött a küzdelmünk az átjáróban?
- Hiszek a második esélyekben. - Weiss nem hagyta magát se feldühíteni, se megfélemlíteni.
Wilt és Myrtenaster összecsapott, Adam agresszívan támadott, amíg Weiss elegánsan védekezett. Weiss többször félre ugrott Adam gyors és agresszív támadásai elől, majd több rúnát idézett a faunus köré, amikből jeges lövedékek törtek elő, de Adam egy földre vetődéssel kikerülte őket és Blush-al tüzet nyitott a lányra, aki egy jégfalat emelt, hogy kivédje.
Weiss egy gravitációs rúnát idézett maga alá, amivel kilőtte magát Adam felé, miközben előre szegezte a kardját, hogy leszúrja.
Adam elhajolt a támadás elől, elkapta Weiss karját és újra lőni keszült Blush-al, de a lány félrelökte és a lövedékek mellé mentek. Weiss, mielőtt Adam ismét lőhetett volna, egy újabb fekete gravitációs rúnát idézett a lábuk alá, amivel két irányba lökte őket.
Weiss előre számítva erre, a talpára esett és gyorsan a kardját a földbeszúrta. hogy megfagyassza a padlót. Látta, hogy Adam-et ez meglepte, amikor a férfi egy kicsit megcsúszott a jégpadlón, ezért most ő támadott. Adam kikerülte a lány első csapását, majd a másodikat Wilt-el védte ki és egy újabb kardpárbaj alakult ki kettőjük között.
Adam újra átvette a kezdeményezést és a csúszós padló ellenére, olyan gyorsan tudott körözni Weiss körül, hogy a lány azt se tudta, melyik az igazi Adam, amit a faunus férfi tudott jól és egy szúrást próbált bevinni. Weiss azonban hátra ugrott, de Adam egyből a nyomában volt és egy újabb csapást mért rá, de Weiss magasra emelte a bal lábát és a jobb lábával a jégen forogni és csúszni kezdett.
Adam vad és agresszív stílusban próbált bevinni egy vágást a kecsesen piruettező Weiss-nak, aki vagy Myrtenaster-el ütötte félre Wilt-et vagy egyszerűen centikkel tért ki a csapások elől.
A jég végét elérve, Weiss abbahagyta a piruettezést és pörögve a magasba ugrott, de Adam megunta a hajszát és egy újabb energia sugarat lőtt a lány felé, aki a levegőben egy jégtükröt idézett, ami visszalőtte Adam-re a saját sugarát.
Adam az utolsó pillanatban ugrott félre és a sugár a jégpadlót találta el. A forró energia elpárologtatta a jeget és hatalmas gőzfüggöny keletkezett, amitől egyikük sem látott valami sokat.
Weiss kihasználva az alkalmat, a földbe szúrta a kardját és megpróbálta megidézni a Jéglovagját, de Adam gyorsan a nyomára akadt és egy újabb energia sugárral kivégezte a Lovagot és őt is egy a Fa egyik gyökeréhez vágta.
A lány a földre esett és elejtette a kardját, majd Adam ott is állt felette egy széles mosollyal. Weiss egy darabig zavarodott volt, majd eszébe jutott, hogy a faunus-oknak sokkal jobb szaglásuk van, mint az embereknek és emiatt tudta olyan gyorsan megtalálni.
- Nehogy azt hidd, hogy gyors vége lesz. - Adam felkészült, hogy egy fájdalmas sebet ejtsen a lányon, ahogy a családja is tette ő vele.
Blake kétségbeesetten rohant Yang után, aki lezuhan a Fa gyökerei közé és lehet, hogy súlyosan megsérült. A faunus lány egyik gyökérről a másikra ugrált, akár egy ninja, miközben egyre mélyebbre került. Szerencsére, faunus-ként jól látott a sötétben, így nem zavarta a napfény hiánya, de addig nem tudott megnyugodni, amíg meg nem találja a barátnőjét.
Nem kellett sokat keresnie, mert Yang ott feküdt a földön, de nem mozdult. Blake nem hezitált és egyből odarohant mellé, hogy oldalra fordítsa és hatalmas kő esett le a szívéről, amikor megtudta, hogy lélegzik.
- Blake... - Yang erőtlenül lehelte, de boldogan mosolygott a barátnője láttán.
- Gyere, segítenünk kell Weiss-nak! - Blake lassan és óvatosan felsegítette Yang-et, de a jobb mechanikus karja szikrázott és szemmel láthatóan megsérült. - A karod!
- Nem tudom mozgatni. - Yang kétségbeesetten tapasztalta, hogy a robot karja már nem mozog és nem csinál semmit. Levette magáról és az övére akasztotta. - Talán odahaza találunk valakit, aki megjavítja.
- Elég jól vagy, hogy harcolj? - Blake látta, hogy Yang fájdalmasan biceg minden egyes lépésnél és kényelmetlenül fújtat, ami azt jelentette, hogy a zuhanás és a találat biztos sok erejét kivette.
- Muszáj lesz. - Yang próbált erősnek tűnni a barátnője előtt, de amikor kiértek a sötétből, több energia sugarat és robbanást, valamint egy nagy gőz felhőt vettek észre a felettük lévő szirtről. - Weiss! Menj és segíts neki! Én utol érlek!
Blake gyorsan kapcsolt, elővette Gumbo Shroud-ot, ketté vette és az egyik végét feldobta a szirt falára, ahol beakadt, majd elrugaszkodott a földtől és hamar a levegőbe került. Gyorsan a szirt tetejére ért és látta, hogy Adam épp készül végezni Weiss-al vagy még rosszabb. Egyből összerakta Gumbo Shroud-ot, pisztollyá alakította és lőtt.
Adam-et a találat váratlanul érte és Wilt kiesett a kezéből, de amikor meglátta, hogy ki is adta le a lövést, egyáltalán nem volt dühös. Kitárta a karjait és még mindig csak mosolyogva, lassan lépdelt Blake felé.
- Gyerünk. - Adam egyáltalán nem rémült meg. - Lőj le. - Blake keze elkezdett remegni, tudta, hogy ez a férfi csak fenyegetést jelenthet minden barátja számára, hiszen megesküdött, hogy tönkre fogja tenni az életét és egyértelmű, hogy be is akarja tartani ezt az esküt. - Válj azzá a hidegvérű gyilkossá, akinek lenned kellett volna. - Nem tehetett más, minthogy meghúzza a ravaszt. Sajnos, a fegyver nem sült el, mert Adam elég közel ért, hogy beakassza az egyik ujját Gumbo Shroud kakasába, ami meggátolta, hogy lőni lehessen vele. - Végre, van egy kis időnk, hogy kettesben legyünk.
- Csak hagyj már békén! - Blake dühösen és kétségbeesetten próbálta kiszabadítani a fegyverét és a kezét.
- De olyan régóta vártam erre a találkozásra. - Adam elkapta a lány másik kezét is.
Kirántotta Gumbo Shroud-ot a kezéből, majd elhajította és Blush-t rászegezte, majd elsütötte.
Blake a Semblance-ét használva kitért a lövés elől és gyorsan Gumbo Shroud után rohant és amint a kezébe került, abban a pillanatban átalakította katanává és a hallásával érezte, hogy Adam már ott van közvetlenül mögötte, így gyorsan megpördült, hogy egy csapást vigyen be az ellenfelének. Adam azonban ezt kivédte Wilt-el, amit újra magához vett és a két katana többször is összecsapott, majd Blake bevitt egy rúgást a férfi arcába.
- Miért kellett visszajönnöd az életembe és tönkretenni mindent?! - Adam jól emlékezett, hogy Haven-ben már a célegyenesben volt és Blake megjelenése után minden tönkrement.
- Anima-n, Solitas-on és az Örökkévalóságon át követtél! - Vágott vissza Blake. - Én nem akarok tőled semmit sem!
Adam újra támadott, de Blake kivédte és a következő elől egy hátra szaltóval tért ki, majd egy újabb árnyékklónból egy magasabb faágra ugrott, hogy jobb pozíciót vehessen fel. Visszanézett a földre, de Adam már nem volt sehol, de amikor meghallotta a levelek zörgését gyorsan hátra nézett, de már késő volt, mert Wilt már repült is felé és a kardgombja fejbe találta.
Adam csak egy elégedett mosollyal kapta el a lepattanó kardot, miközben ugyanazon az ágon sétált a lány felé.
Ezúttal Blake támadott, de Adam könnyedén hárította, majd visszaverte a csapást és a két faunus között egy elképesztő kardpárbaj alakult ki. Wilt és Gumbo Shroud összecsaptak, majd Adam és Blake megpróbálták kinyomni a másikat, de amíg Adam újra megragadta Blake kezét, amiben a fegyvere volt, addig Blake Wilt markolatának az alját ragadta meg, de még így is Adam bizonyult az erősebbnek és oldalra lökte a lányt, aki lezuhant a faágról a földre.
Adam, hogy kivégezze, egy energia sugarat lőtt fel, de Blake újra használva a Semblance-ét, kitért a lövés elől és egy vastag gyökérre ugrott.
Amikor már úgy érezte, hogy kellő távolságba került az ellenfelétől, Blake remélte, hogy egy kicsit kifújhatja magát, de amikor Adam ott termedt mögötte és Blush-t a torkára szorította, belátta, hogy nagyot tévedett.
Adam, miközben a kardhüvelyével fojtogatni kezdte a lányt, észrevette, hogy Yang utolérte őket és bicegve, de feljutott a szirtre. Adam megfordult, a hátához szorította Blake-et és miközben fojtogatta, felemelte.
- Levágtam az egyik karod és az ujjad. - Nevetett Adam. - Még mindig szerencsésebb vagy, mint amilyen Blake lesz.
Yang remegett, hiszen ez az őrült kétszer is megcsonkította, megkínozta és majdnem megölte, de mindez a félelem elmúlt, amikor meghallotta Blake kétségbeesett nyögéseit és a látvány, hogy ez az őrült a barátnőjét fojtogatja elég erőt adott neki, hogy a félelme, a fél karja és a sérülései ellenére, csőre töltse Ember Celica-t és tüzet nyisson Adam-re.
Adam gyorsan eleresztette Blake-et és kitérve a lövés elől és egy bukfenc kíséretében már ott is termett Yang előtt. A lány gyorsan megpróbált bevinni neki egy ütést, de Adam visszatette Wilt-et Blush-ba és úgy védte ki, majd a térdével gyomron rúgta és Wilt markolatával fejbe verte, amitől a földre esett.
Yang nem adta fel, vörös szemekkel és egy lövéssel Ember Celica-ból újra talpra állt és egy ütést bevitt Adam képébe, aki megtántorodott, de újabb csapást intézett a félkarú lány felé, aki kivédte Ember Celica-val.
Sajnos, a sérülései és a karjának a hiánya eléggé legyengítette Yang-et, hogy Adam könnyen átvehesse a harc irányítását és egyre csak hátrébb szorítsa.
Blake mérhetetlenül hálás volt, amiért Yang megmentette és miután Adam eleresztette, megkönnyebbülten kapkodott levegőért. Amikor látta, hogy a barátnője milyen szorult helyzetben van, egyből felvette Gumbo Shroud-ot és Yang segítségére rohant.
Adam csak eltette Wilt-et és a jobb kezével kapta el Yang öklét, de mielőtt bármit is tehetett volna, Blake egyből megjelent és Gumbo Shroud-ot a bal vállába szúrta és két kézzel próbálta mélyebbre nyomni.
Adam a jobb kezével még mindig szorította Yang öklét, de a bal kezével megragadta Blake katanájának a pengéjét és nem törődve, hogy a kard milyen mély vágást ejt a tenyerén, elkezdte kihúzni magából.
A két lány minden erejét beleadta, hogy legyőzzék ezt az őrültet, de Adam minden erőfeszítésük ellenére, egyre keményebben szorította Yang öklét és egyre kijjebb húzta Blake kardját.
Amint a kard pengéjét kihúzta magából, eleresztette Yang öklét, majd gyorsan elgáncsolta és elővette Wilt-et, hogy újra Blake-el harcoljon. Wilt és Gumbo Shroud már sokadszorra találkoztak, de ezúttal Adam volt az, aki inkább hátra ugrott, hogy összeszedje magát az újabb összecsapásra.
- Engedd el a múltat, Adam. - Blake remélte, hogy még utoljára értelmet beszélhet a férfiba, akit egykor szeretett. - Tedd meg csakis magadért.
- Csak felejtsek el mindent?! - Adam a vállán lévő sérülést szorongatta. - Ezt tetted te is velem?! Egyszerűen eldobtad a közös emlékeinket?!
- Adam! - Blake próbált rászólni.
- Nincs értelme, Blake! - Yang tudta, hogy ez a helyzet nem fog békés véget érni. - Egyszerűen képtelen tovább lépni.
- Az emberek... sokat bántottak az életem során, még azelőtt is, hogy mi ketten találkoztunk volna. - Adam egy kicsit lenyugodott és nem törődve Yang mondandójával, levette a szemkötőjét. - Sok féle ember, sok féle módon. - Blake emlékezett a közös idejükre, Adam mindig durvának és érzéketlennek tettette magát, mert így akart védekezni a világ ellen. Ő volt az egyetlen, aki képes volt átlátni azon a maszkon és meglátni azt a férfit, akit egykor szeretett. Sajnos, ennek a férfinak már nyomát sem látta ebben a beteg emberben, akit megrontott a gyűlölet. - De senki sem okozott akkora fájdalmat, mint te. - Blake már sajnálta a férfit, amikor meglátta az SDV égés nyomot a bal szemén és elgondolkodott, vajon létezett valaha az a férfi, akit szeretett, vagy csak a szeretet volt az, ami elvakította és Adam mindig is ilyen gonosz volt és nem akarta észrevenni. - Te nem hagytál sebhelyeket. - Vett egy mély levegőt és érezte, hogy a sok fájdalom közül, amit életében el kellett viselnie, talán a szívében okozott seb a legrosszabb. - Egyszerűen csak... egyedül hagytál.
- Csak hagyj minket békén. - Lihegte Yang, aki már az ereje határán volt, de bátran a barátnője mellé állt. - Ez az utolsó esélyed.
- Tényleg ezt hiszed? - Adam azonban látta, hogy Yang már alig áll a lábán és még mindig retteg tőle. - Vagy csak próbálsz rám ijeszteni, hogy ne kelljen meghalnod, miközben őt védelmezed?
Yang-et nem érdekelte, ha a másik karja is odaveszik, vagy ha holtan végzi, de elhatározta, hogy megvédi Blake-et ettől az őrülttől.
- Ő nem engem védelmez, Adam. - Yang reszketése egyből elmúlt, miután Blake megfogta a megmaradt kezét. - És én sem védelmezem őt. - Blake Yang lila szemeibe nézett, aki visszanézett rá és készen álltak szembeszállni bármivel, aki közéjük próbál állni. - Hanem egymást védjük.
- Tudtátok jól, hogy még ketten sem győzhettetek volna le Haven-ben. - Adam még mindig nem vette elő a kardját. - Miből gondolod, hogy most más a helyzet?
- Egyszerűen nincs választásom. - Blake megadta a választ. - Vannak barátaim, akik tényleg törődnek velem! - Bátran előre lépett, de még mindig fogta Yang kezét. - És megígértem nekik, hogy sosem hagyom őket el! Szóval, nem fogok itt meghalni!
- Azt hiszem, említettem már neked, Yang, - Adam most Yang-re nézett. - hogy nekem is tett egy ígéretet, hogy mindig mellettem lesz.
- Igen, - Yang is előre lépett és még mindig fogta Blake kezét. - és még mindig az az érzésem, hogy nem neked tette azt az ígéreted, hanem annak, akinek tettetted magad.
- Szóval, - Adam visszafordult Blake-hez. - egyszerűen nem voltam elég jó neked.
- Tudod jól, hogy nem erről volt szó. - Blake visszavágott.
- Tudom, hogy meghoztad a döntésed. - Adam Wilt markolatára tette a kezét és felkészült a végső összecsapásra.
A két lány is belátta, hogy Adam nem fogja harc nélkül feladni, ezért ők is felkészültek a küzdelemre.
- Egész végig, - Jaune, miután itt maradt Ruby-val és Neo-val, a Macska által megszállt Lance-el harcolt. - azt hittem, hogy Alyx kijutott és mindenről hazudott, ami itt történt! - A saját törött kardja és Lance egykezes kardja összecsapott. - De te ölted meg őt! És hazudtál róla!
- Te sem voltál az a bátor lovag! Egy újabb mesebeli ostobaság! - A Macska szinte undorodott Jaune szavaitól.
A Macska felemelte Lance pajzsát és megpróbálta lenyomni vele Jaune-t, de ő emlékezett a leckékre, amiket Lance-el végeztek és tudta jól, ilyenkor mit kell tenni. Kitért a pajzs elől, a bal oldalába került, ahonnan nem tudott védekezni és a törött Crocea Mors-al bevit neki egy csapást, amitől hátra lépett egyet.
- Elbitorolhatod Lance testét, - Jaune rájött, hogy a Macska, ha megszállta a Vörös Lovag testét, fele olyan jó kardforgató sincs, mint ő. - de a harci tudásával nem rendelkezel.
Ruby a háta mögé került, de a Macska meghallotta és időben hátrafordult, hogy felemelve a pajzsát, kivédje Crescent Rose csapását, de Ruby a pajzsról elrugaszkodott és egy hátra szaltó után átalakította a kaszáját puskává és tüzet nyitott. Eltalálta Lance megmaradt bal vállvértjét, súrolta a jobb combját és egyszer a pajzsába lőtt, mielőtt földetért volna.
- Meglehet, - A Macska csak gonoszul kacagott. - ti viszont nem adtok bele mindent, nehogy a barátotoknak baja essen!
Bumm
Egy tűzgolyó eltalálta Lance hátát, amitől a Macska majdnem orra esett.
- Ők talán igen, - A klón Roman jelent meg, kezében Melodic Cludgel-el, aminek füstölt a csöve. - de Neo-tól ne is számíts erre!
Legalább fél tucat Jabberwalker jelent meg körülötte és a Macska felé vették az irányt.
- Várj, - Ruby aggódott, hogy Neo Jabberwalker-jei komoly kárt tesznek Lance-ben. - Lance-t meg kell mentenünk!
Neo nem fogta vissza magát és a Jabberwalker-ek máris a Macskára vetették magukat.
- Átkozott utánzatok! - A Macska levágta az első Jabberwalker-t, majd a pajzzsal fellökte a másodikat, de a harmadik és a negyedik egyszerre képes volt a földre nyomni. - Akkor legyen valami más!
A Macska eldobta Lance kardját, de a pajzsot nem tudta kioldani, ezért az a karján maradt, de kinyújtotta Lance kezén keresztül a saját, kéken világító karmos kezét és végzett egy újabb Jabberwalker-el, majd egy másikkal, ami után már képes volt felállni és elpusztítani a maradék kettőt.
Miután a Jabberwalker-ek már nem voltak útban, Ruby felé támadt, aki gyorsan kerülgette a karmait, de a Semblance-ével sikerült a hátamögé kerülnie és egy vágást ejtett a hátán, de Lance páncélja megvédte.
Ruby egyértelműen nem akart kárt tenni Lance-ben, ezért nem célzott a sebezhető pontjaira, de a Macska nem mutatott ugyanilyen kegyelmet iránta és az egyik karmos kezével a földre ütötte.
Neo ezzel szemben nem fogta vissza magát, Hush-al több szúrást is bevitt Lance páncéljának a gyenge pontjaira és a Roman klón is több tűzgolyót lőtt a megszállt Vörös Lovagra. A Roman klón támadt először és Melodic Cludgel-el próbált több csapást bevinni, de a Macska a karmos kezeivel kivédte és amikor elkezdte visszaverni a klón Roman-t, Neo megjelent és átugrott a válla fölött, hogy a két lábával képen rúgja a Macskát.
A Macska a rúgástól hátra tántorodott, de komoly kárt nem tett benne, mert Lance sisakja megvédte, de miután Jaune ismét a háta mögé került, a pajzsával egy gravitációs lökéssel a földre küldte.
A Macska Jaune-t tartotta a legbosszantóbbnak, hiszen mindig a legrosszabb alkalommal avatkozik közbe, ezért kinyújtotta mindkét karmos kezét, megragadta a bokáinál és lehajította a szirtről, a lányok után.
- Jaune! - Ruby aggódva kiáltott, de nem volt sok ideje aggódni miatta, mert a Macska most őt vette kezelésbe, de a lány csak kivédte a lény karmos kezeit a kaszájával.
Neo újabb Jabberwalker-eket idézett, amiket a Macska tudta jól, hogyan kell kijátszani és nem okoztak különösebb kihívást a számára és pár másodperc alatt a Jabberwalker-ek már darabokra törtek és eltűntek.
Neo azonban csak elterelésnek használta, amíg a klón Roman egy újabb lövést ad le Melodic Cludgel-el, de a Macska felemelte Lance pajzsát, amivel kivédte, de Neo megjelent fölötte és újra a sisakjába rúgott.
Jaune, miközben lebukfencezett a szirtről, több faágba próbált megkapaszkodni, miközben a levelek és a gallyak képen csapták és egy levél véletlenül a szájába került, mielőtt fájdalmas földetérésben lett volna része.
A levelet kiköpte, de egy apró darabkát véletlenül lenyelt és érezte, hogy egy halom szivárványos füst vette körbe, amikor felállt. Egy pillanatra visszaváltozott a fiatal önmagává, de amint pislogott, újra a régi, rozsdás páncélos, hosszú hajú és szakállas önmagává vált.
- Sosem voltál hős. - Egy lány hangját hallotta, ami nagyon ismerős volt a számára.
- Alyx? - Jaune kíváncsian körbenézett és keresni kezdte.
- Nem tudtál megmenteni. - Megjelent mögötte Alyx, egy sötétbarna bőrű és hosszú, göndör hajú lány volt.
- Én... - Jaune, miután rájött az igazságra, megtudta, hogy sokáig egy tévedés miatt haragudott a lányra és már megbocsájtott neki. - sokakat nem tudtam megmenteni.
- Akkor talán ideje lenne a változásnak? - Ajánlotta Alyx. - Válj azzá a férfivá, amiről mindig is álmodtál. - Kinyújtotta a kezét, amit Jaune el is fogadott, amitől egy sárga villanás elvakította és újra az Örökkévalóságban találta magát.
Hallotta, hogy a térkapu előtti összecsapás még nem ért véget és amikor felnézett, látta, hogy a klón Roman egyik tűzgolyója eltalálta az egyik faágat, amitől a levelek kigyulladtak és ugyanolyan szivárvány füstöt eresztettek, mint ami a látomásban volt és ettől ötlete támadt.
- Jaune! - A háta mögött megjelent Weiss, aki látta, hogy mekkora esésben volt része a fiújának.
- Weiss, segíts! - Jaune a kardjával felmutatott a szirtre, ahol Ruby és Neo még mindig a Macskával harcolnak. - Tudom, hogy szabadítsuk ki Lance-t! Fel tudnál juttatni minket?!
- Nem probléma. - Weiss máris idézett két fekete gravitációs rúnát, ami kilőtte Jaune-t a magasba.
- Váááá... - Jaune egyáltalán nem volt felkészülve egy ekkora kilövésre és amíg ő fájdalmasan ért földet egy vastagabb ágon, addig Weiss kecsesen és előkelön ért földet mellette.
- Mit találtál ki? - Weiss látta, hogy Ruby és Neo még mindig a Macska által megszállt Lance-el küzdenek.
Neo nem fogta vissza magát és minden erejét beleadta a harcba, amivel több csapást is bevitt az ellenfelének, addig Ruby inkább visszafogta magát, mert nem akarta bántani a barátjukat.
- A levelek! - Jaune a törött kardjával megpróbálta levágni a faágat maga előtt. - Ha felgyújtanánk és Lance belélegezné, akkor talán lenne rá esély, hogy kiszabaduljon.
- Várj! - Weiss megállította a Lovagot. - Lance sisakjában gázmaszk van!
- Tényleg... - Jaune egy pillanatra megállt a vágással és a barátnője felé nézett, aki szavak nélkül is megértette, hogyha esélyt akarnak a barátjuk megmentésére, akkor le kell ütniük a sisakját.
- Csak bízd rám. - Weiss leugrott a fáról, a földbe szúrta a kardját és megidézte az óriás Jéglovagját.
- Weiss! - Ruby megkönnyebbült, amikor meglátta a csapattársát.
- Jaune-nak van egy terve. - Weiss a Macskára szegezte a kardját. - Csak szedjük le a sisakját.
- Meg lesz! - Bólintott Ruby és a Semblance-ével már a Macska felé szállt, de az elkapta a karmos kezeivel.
Weiss egyből elindította a Jéglovagját, ami a pallosával eltalálta a Macskát, amitől elejtette Ruby-t és a földre esett. Neo Jabberwalker-jei újra körbevették, négyen próbálták lefogni, miközben az ötödik húzni kezdte a sisakját, de hiába, oda volt illesztve és a Macska kitört a Jabberwalker-ek szorításából és újra elpusztította őket.
A Macskának nem volt sok ideje összeszednie magát, mert a klón Roman egyből fejbe lőtte, Weiss jéglovagja fejbe verte, amitől a sisak több behorpadt, a vizor kitört, a lélegeztető eltört és a sisak fele darabokban esett le és a másik felébe Ruby akasztotta be a kaszáját és lerántotta a Macska fejéről.
Miután a sisakot sikeresen eltávolították, mindannyian szemügyre vehették Lance arcát, akinek a szemei világoskéken világítottak és a szája széles lett és ahogy vigyorgott, egy sor ragadozó fogsor sorakozott benne.
A Macska nem adta fel és elszántan végezni akart az ellenfeleivel, amikor egy nagy faág esett közé és a lányok közé.
- A leveleket! - Kiáltott Jaune a fáról, aminek levágta az ágát, miután látta, hogy Lance sisakja már el lett távolítva. - Égessétek el a leveleket!
Neo egyből kapcsolt és a klón Roman egy tűzgolyót lőtt az egyik kisebb ágra, amitől a rajta lévő levelek kigyulladtak, Weiss pedig egy rúnával szelet idézett, hogy a Macskára fújja a szivárvány füstöt.
- Te bolond! - A Macska csak őrült módjára kacagott a próbálkozásukon, miközben a füst egyre jobban körbevette. - Egy hernyótól tanulsz trükköket?! - Kellemesen belélegezte a füstöt. - A levelek rám nincsenek hatással!
- Rád talán nem. - Jaune magabiztosan rámutatott egy apró hibára, ami a Macskának nem jutott az eszébe. - De Lance-re igen.
A Macska későn kapcsolt, amikor elkezdett egy fájdalmas, égető érzést érezni a testében. Köhögni kezdett, remegni és fájdalmasan ordított, majd térdre rogyott.
- Nem! - A Macska alig bírta elviselni, mert úgy érezte, mintha belülről gyulladt volna meg és egyre csak terjedt. - Ez fáj! Éget! Miféle teremtmény ez?! - Lance szájából kék és lila fény ömlött ki, mintha valami varázsport hányna a földre és a Macska eltávozott a testéből.
Sajnos, attól, hogy a Macska már nem volt Lance testében, egyáltalán nem jelentette, hogy már nem jelentett veszélyt, mert miután elhagyta a Lovag testét, kacagva felvette az igazi alakját. Egy nagy, fekete fehér, macskaszörny volt, ami már egyáltalán nem volt olyan aranyos, mint a korábban ismert alakja. Őrült kacagás kíséretében vetette rá magát a csapatra, akik hátra estek a lökéshullámtól.
- Lance! - Ruby a Semblance-ével kikerülte a Macskát és a még mindig földön térdelő Lovaghoz sietett. - Jól vagy?! - Amint odaért hozzá, aggódva próbálta megérinteni az arcát, de Lance csak ököllel képen verte, amitől a földre esett.
- Ruby... - Lance zokogva suttogta. - én... - Kinyitotta a szemeit, amik ezúttal vörösen izzottak és egy vörös aura kezdte el beborítani a testét. - SAJNÁLOM!
Lance teste növekedni kezdett, az izmai megdagadtak és ahogy a vörös aura beborította az egész testét felállt és hangosan üvöltött egyet. A berserker formája elszabadult. Felállt és Ruby elé tornyosult, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy végezzen vele.
- Lance... - Hebegte Ruby, az arcát fájlalva és sokkos állapotban nézett fel a barátjára, aki épp végezni készül vele.
- Mozdulj már, Piroska! - A klón Roman megragadta a kapucnijánál és félredobta, de sajnos, Lance lesújtott rá, amitől összetört és eltűnt.
Neo és Ruby együtt voltak kénytelenek szembenézni Lance berserker formájával.
- Jaune! - Weiss aggódva kiáltott a fiúja után, miután a szörnyeteg formáját felvett Macska gyomron vágta és a földre esett.
- A Rozsdás Lovagot végre eléri a vég! - A Macska épp arra készült, hogy rávesse magát, amikor egy óriás jéglovag a pallosával hátra ütötte.
- Mit szólsz egy jéglovaghoz?! - Weiss rászegezte Myrtenaster-t, miután megmentette Jaune-t
Jaune, miután felállt, már kezdte érezni, hogy az utolsó csapás kimerítette az auráját. Sajnos, az aurája mellett a fizikai és a mentális erejének a végét is járta, de nem adhatta fel. Annyi év után, most itt a hazaút esélye, ráadásul a barátai számítanak rá. Minden erejét összeszedte, hogy talpra álljon, amikor az alsóbb szirten látta, hogy Yang és Blake még mindig Adam-el küzdenek.
Látta, hogy a barátnője és a jéglovagja is a Macskával küzdenek és az sem kerülte el a figyelmét, hogy a térkapunál Neo és Ruby nem tudnak mihez kezdeni Lance berserker formájával.
Túl sok ellenség volt és egyszerűen nem voltak elegen, de eszébe jutott valami, ami talán a megoldás lehet a jelenlegi problémára. Tudta, hogy Lance berserker formája nem őket akarja megölni, hanem mindenkit, aki az útjába kerül.
- Ez az! - Jaune a barátnője felé fordult. - Weiss, van egy ötletem! - Egyből Ruby és Neo felé kezdett rohanni. - Csak tartsd itt!
- Azt már nem... - A Macska már egyből indult volna utána, de egy fekete gravitációs rúna jelent meg alatta, ami a földhöz ragasztotta és a el esett.
- Nem mész sehova! - Weiss felé irányította a jéglovagot, ami a pallosával lesújtott a Macskára, de a szörny elkapta a két karmos kezével és széttörte a kardot, majd lefejezte a lovagot.
- Ha kell egyesével, de mindannyiótokat a következő életébe küldöm! - A Macska már nagyon bosszús volt, amiért nem csak tönkretették a szabadulási tervét, de egyszerűen képtelen volt végezni bármelyikükkel.
Ruby szörnyen érezte magát, amiért Lance-el kell harcolnia. A barátja, aki megesküdött, hogy megvédelmezi, most egy tomboló szörnyeteggé változott, aki el akar pusztítani mindent a környezetében.
- Lance, én vagyok az! Ruby! - Ruby még egy utolsó, kétségbeesett próbálkozást tett, hogy észhez térítse a barátját, de hiába, mintha meg sem hallotta volna, a tomboló Vörös Lovag elszántan próbált végezni vele.
Neo Jabberwalker-jeinek sem volt sok esélye és Lance gyorsan és erősen levágta őket. A felemás hajú lány nem próbálta megközelíteni a tomboló Lovagot és az idézett lényeinek sem volt esélye ellene.
Ruby végül sarokba szorult és a vörös aura által beborított Lance felé tornyosult és a könyörület legkisebb szikrája sem volt a szemében. A lány úgy érezte cserbenhagyta a barátját és eleredtek a könnyei. Bármit megtett volna, hogy észhez téríthesse és megmentse Lance-t és amikor kinyitotta a szemeit, azok vakító fehér fénnyel világította.
Amikor a fény véget ért, Lance még mindig ott állt felette, de nem támadott, csak a szemét csukta be és takarta el.
Ruby magabiztosan mosolyogva nézett fel a barátjára, remélve, hogy az Ezüst Szeme volt a megoldás. Sajnos, hatalmasat csalódott, amikor Lance újra kinyitotta a vörösen izzó szemeit és a kardjával felé csapott és alig néhány centivel vétette el a lányt, akinek csak pár hajszálát sikerült levágnia.
Ruby a Semblance-ével a Lovag mögé került és amikor megfordult, újra aktiválta a Szemeit, amivel ismét vakító fehér fényt bocsátott Lance-re.
Lance ismét eltakarta a szemeit és meghátrált, de nem változott vissza, csak dühösebb lett.
Neo ezt látva ezúttal három Ruby klónt idézett, majd felemelve Hush-t utasította őket, hogy segítsenek az igazi Ruby-nak.
- Egységben az erő! - Az egyik Ruby klón magabiztosan lépett az igazi mellé és Lance-re szegezte a tekintetét és tágra nyitotta a szemét, akárcsak a többi, de nem történt semmi.
- Valamit rosszul csinálunk? - Egy másik klón kíváncsian nézett az igazira.
- A Szememet akarod használni? - Az igazi tudta, hogy Neo az Ezüst Szemét próbálja leutánozni, de ő nem tudja azt, amit Roman és ő tudott.
- Valami jelszó kell hozzá? - A harmadik Ruby klón találgatott.
- A Szemem nem egy fegyver, ami... - Az igazi Ruby próbálta elmagyarázni, de Lance, miután újra erőre kapott levágta az egyik Ruby-t, ami aztán eltűnt. - Majd később elmagyarázom!
Lance nem kegyelmezett a többi Ruby klónnak sem, az egyiket kettévágta, amíg a harmadikat lefejezte. Az igazi Ruby rémülten kapott a nyakához, hiszen a saját klónjának épp a szeme láttára esett le a feje és belátta, hogy Lance iránta sem fog több kegyelmet mutatni.
- Ruby! Neo! - A segítség máris érkezett Jaune személyében, akin egyértelműen látszott, hogy az ereje végét járja, miközben hangosan és zihálva rohant hozzájuk. - Csaljátok erre! - Felmelte a két kezét és Lance-nek kezdett kiabálni. - Hé! Erre gyere, te nagy barom!
A két lány érezte, hogy Jaune-nak van valamilyen terve, ezért megbíztak benne és felé rohantak, majd el is haladtak mellette. Jaune megfordult és követte a lányokat, de már nagyon ki volt merülve és nem bírta tartani a tempót, majd megbotlott és elesett egy kiálló gyökérben.
- Jaune! - Ruby rémülten hátra nézett és látta, hogy Lance utolérte a Rozsdás Lovagot és készül lesújtani rá. Szerencsére, a Szemével újra fehér fényt idézett, ami meghátrálásra késztette Lance-t és időt nyert Jaune-nak, hogy talpra álljon és utánuk menjen.
Lance újra a nyomukban volt és a mérhetetlen dühe még az Örökkévalóságot is megrázta.
- Weiss! - Jaune, aki Ruby-ra támaszkodva és Neo-val az oldalán futott kiáltott a barátnőjének, aki még mindig a Macskával harcolt. - Félre!
- Mégis... - Weiss, amikor meglátta, hogy a berserker formájában lévő Lance üldözi őket, megértette, mit talált ki Jaune.
- Azt hiszitek egy ilyen átlátszó trükk működni fog rajtam?! - A Macska csak nevetett, amikor a lányok és Jaune az út szélén elbújtak Lance elől és a tomboló Lovag egyenesen felé rontott. - Ki kell ábrándítsalak! - A Macska egyszerűen csak bebújt a föld alá, amikor Lance felé ugrott és leesett a szirtről. - Sajnos, a terved nem jött össze! - Újra előbújt a föld alól, miután Lance kellő távolságba ért.
- Ki mondta... hogy te... vagy a... célpont? - Jaune majdnem kiköpte a tüdőjét, annyira lihegett a kimerültségtől.
A Macska kíváncsian lenézett a szirtől, ahol a tomboló Lovag egy másik szörnyeteggel vette fel a harcot.
Lance érkezése teljesen váratlan volt Yang és Blake számára, de amikor meglátták körülötte a vörös aurát és az izzó szemeit, tudták, hogy nagy veszélyben vannak. Adam volt most a legkisebb bajuk, amikor látták, hogy Lance a vörös és izzó szemeit rájuk szegezi, majd átvándorolt Adam-re és csak azon gondolkodik, hogy melyik irányba induljon.
- Lassan. - Blake megfogta Yang kezét és óvatosan hátrálni kezdett. - Semmi hirtelen mozdulat. - Suttogta, miközben neki és Yang-nek is a torkában dobogott a szíve.
- Könyörgöm, - Yang reménykedő tekintettel nézett Lance-re, aki még mindig nem mozdult. - a másik irányba.
- Nem mentek sehová! - Adam, aki meglátta, hogy a két lány próbálja elhagyni a csatateret, dühösen, Lance-el nem törődve indult feléjük.
Ennyi kellett a tomboló Vörös Lovagnak, hogy Adam-re szegezze a tekintetét és a kardjával felé suhintson. Adam azonban kivédte a csapást és egyenlő ellenfélnek bizonyult.
- Jól van, - Adam rámorgott a Lovagra. - akkor veled végzek előbb!
- Yang! Blake! - Amíg a két bestia egymással küzdött, addig Ruby jelent meg egy halom rózsasziromból. - Felejtsétek el Adam-et, fent van rátok szükségünk! - Megfogta a két csapattársa kezét és a Semblance-ével felvitte őket a fenti szirtre.
A Macska még mindig Weiss-al, Neo-val és Jaune-al küzdött, akiket sikeresen visszaszorított, de amint megérkezett az erősítés, már fordult a kocka.
- Végetek! - A Macska lesújtott Ruby-ra, amint újra emberi alakot öltött, de a lány csak visszaverte a támadást Crescent Rose-al.
Ezzel nem állt le, mert Ruby-t fűtötte a harag eziránt az aljas lény után, aki megszállta és ellenük fordította a barátjukat és kegyetlenül sorozni kezdte a kaszája csapásaival és egyedül képes volt visszaverni a Macskát.
A Macska nem adta fel, megpróbált egy újabb támadást bevinni, de Ruby előre szegezte a kaszáját és lőtt vele, majd a levegőbe ugrott, a Semblance-ével felé suhant, majd visszaváltozva, a kaszájával egy újabb találatot vitt be neki. A Macska megpróbálta elkapni az előtte lévő lányt, de Ruby egy újabb lövést adott le Crescent Rose-al, ami hátra lökte a Macska karmai elől, majd a levegőben újra egy halom rózsaszirommá vált és ismét a Macskának rontott, aki egy darabig kivédte a csapásait, de egyre csak hátrébb szorult.
Ruby nem kegyelmezett, egyetlen cél lebegett a szeme előtt, végezni a Macskával, aki minden bajuk forrása volt. Sajnos, egy váratlan pillanatban, a Macska az egyik kezével elkapta Crescent Rose-t és a másik kezével Ruby-t vette célba, de a Semblance-e segítségével ismét kitért előle, ráadásul Crescent Rose-t is kiszabadította és mielőtt a Macska reagálni tudott volna, Ruby ott volt előtte, Crescent Rose-t puskává alakítva, amit egyenesen a fejére szegezett, majd egy magabiztos mosollyal meghúzta a ravaszt.
Ruby és a Macska is hátraestek a lövéstől, de mindketten talpon maradtak. Ruby újra kaszává alakította Crescent Rose-t és látva, hogy a Macskának sem volt elég, felkészült a harc folytatására.
A Macska kellemetlenül vette észre, hogy az egész RWBY csapat és Neo körbevették, ezért összeszedte minden erejét és a szájában egy lila villámokat idézett és egyenesen Ruby felé lőtte.
Blake kihasználva a lehetőséget, amíg a Macska lövi a villámokat, az oldalába került, hogy onnan támadjon, de a Macska oldalra fordult, felé irányítva a villámokat. Blake azonban gyorsabb volt, kitért a villámok elől és lesújtott a Macskára, de ő félre ugrott és támadásba lendült.
Yang nem hagyott nyugtot a Macskának és az egy kezével gyomron vágta, majd állba verte és a ráhelyezett néhány időzített bombát, amiknek a robbanása hátra lökte.
A Macska még mindig talpon volt és még mindig elszánt volt, hogy végezzen a lányokkal, de két fehér rúna jelent meg alatta és a lábai a földhöz fagytak. Weiss egy nagy jégmadarat idézett, de a Macska egyből lila villámokat hányt felé, amivel elpusztította, de ez csak elterelés volt. A Macska háta mögött Neo jelent meg, kivedte a vékony, hegyes kardot Hush-ból, hogy hátba támadja és egyetlen precíz vágással a földre küldje.
Ruby folytatta a támadást és a Semblance-ével felé szállt, őt követte a Blake, Yang és Neo, miközben Weiss egy halom rúnát idézett a barátai és a Macska köré.
Ruby egy vörös, Blake egy lila, Yang egy sárga és Neo egy rózsaszín energia sugárrá változva, egyik rúnáról a másikra cikázva, folyamatosan erős és gyors támadásokat vittek be a Macskának minden oldalról, ami ellen képtelen volt védekezni és az öt lány egyszerre vitt be egy végső csapást, amivel már véglegesen a padlóra küldték a Macskát.
- Megtörtetek! - A Macska, miután elült a porfelhő, újra a kicsi, régi alakját vette fel. - Mindent tönkretesztek, amihez csak hozzáértek! - Dühösen meredt Ruby-ra, majd a lányokon is végignézett, akik tönkretették a tervét és legyőzték. - Az emberek gyengék! - Nem tehetett mást, csak haragosan fújt. - Zavarodottak! Alkalmatlanok!
- Nem, tévedsz! - Weiss volt az első, aki előre lépett.
- Egyik sem vagyunk. - Yang magabiztosan csatlakozott.
- Ezért győztünk le. - Folytatta Blake.
- És visszamegyünk Remnant-ba. - Szögezte le Ruby. - Te pedig itt maradsz.
A Macskát elöntötte a harag, még egy utolsó, kétségbeesett próbálkozást tett, hogy megszállja az egyik lányt, de egy nagy kéz hátulról elkapta. Egy Jabberwalker volt és még mögötte ott sorakozott három másik. Meg sem hallva a Macska könyörgését és kiabálását, a Jabberwalker-ek kegyetlenül darabokra tépték és felfalták. A Macska pánikolva és reménytelenül próbált szabadulni, de hiába. Neo Jabberwalker-jei végeztek vele.
A RWBY csapat kissé rémülten nézett a magabiztosan és elégedetten mosolygó néma lányra, aki Hush-t előre szegezve parancsolta a Jabberwalker-eknek a Macska kivégzését.
- Mi az? - A klón Roman előbújt mögüle. - Csak nem akartatok megkegyelmezni neki?
- Hát... - Ruby kínosan vakarta a tarkóját. - ez talán...
- A szükségesnél brutálisabbra sikerült. - Válaszolt helyette Weiss.
Egy nagy robbanás az alsóbb szirtről jelezte, hogy a harcnak még nincs vége és mindenki meglepődött azon, hogy ki jött az úton a porfelhőből.
- Máris mentek?! - Adam egy őrült vigyorral az arcán, vérző homlokkal, a kardján botorkálva és sántítva közeledett a lányok felé. - Most kezdődött a mulatság! - Térdre rogyott és egyértelmű volt, hogy már alig maradt ereje.
- Vége van, Adam! - Blake előre lépett, miközben a többiek Adam-re szegezték a fegyvereiket. - Vesztettél!
- Vége?! - Adam akkora erővel szorította Wilt-et, hogy még a keze is vérezni kezdett. - Amíg élek, addig nincs vége! - Minden erejére szüksége volt, hogy talpra álljon, de még mindig Wilt-re támaszokodott. - Lelőhetsz, vízbe fojthatsz, élve eláshatsz és megégethetsz... - Újra megforgatta Wilt-et a kezében. - de hiába! Amíg élek, addig...
Hirtelen megjelent mögötte Lance, még mindig a berserker formájában volt és megragadta a faunus férfit, maga felé fordította és teljes erővel képen verte. Az ütés akkora erejű volt, hogy Adam-nek, aura híján, eltört az álkapcsa és elvesztette az eszméletét.
Ennyi nem volt elég a tomboló Lance-nek, felemelte Adam-et a magasba, fogta az egyik karját és a lábát, majd elkezdte széthúzni, egészen addig, amíg a test kettészakadt és egy halom vér és belsőség borította be őt.
Adam kettészakadt holttestét egyszerűen csak félrehajította, majd a rémült és sokkos állapotban lévő lányok és Jaune felé szegezte az izzó tekintetét.
- Azta... - Weiss nem jutott szavakhoz.
- Jóságos... - Blake-nek sem jöttek a szavak.
- Szemétnek tűnök ha... - Yang nem tudta megállni, csak egy vigyor ült ki az arcára a férfi halálának láttán.
- Lance... - Ruby csak szomorúan nézett a Lovagra, aki egy rettenetes dolgot tett.
- Meg kell állítanunk. - Jaune tudta, hogy mit kell tenni.
- Vagy megvárjuk, amíg kitombolja magát? - Ajánlotta a klón Roman, egyértelműen Neo ötletét.
- Nem lehet. - Ruby tudta, hogy Jaune-nak igaza van. - Ki tudja mekkora pusztítást végez addigra.
- Igen. - Yang és a többiek is egyetértettek, hogy Lance-t meg kell állítani.
- Remélem, megbocsájt. - Ruby könnyei eleredtek, amikor a barátjuk ellen készültek harcolni.
Lance még mindig ott állt előttük és készenállt, hogy a végsőkig harcoljon, nem érdekelte, hogy kivel vagy ha az életébe kerül, az elátkozott Semblance-e kényszerítve erre.
Két rúna jelent meg alatta, amik megfagyasztották a lábait, majd Yang és Blake egyszerre, két oldalról, Ruby szemből és Neo a háta mögül támadta meg, ugyanúgy, mint a Macskát korábban.
Lance azonban sokkal gyorsabbnak és erősebbnek bizonyult a Macskánál, Yang csapását a pajzsával védte ki és lökte hátra, majd kitört Weiss jegének a fogságából és villámgyorsan forgatni kezdte a kardját és kivédte Ruby, Blake és Neo támadását egyszerre. A nagy termete ellenére gyorsan mozgott és mind a négy lányt sikerült meghátrálásra kényszerítenie.
A lányok nem álltak le és folyamatosan, minden oldalról, megállás nélkül támadták, de Lance nem fáradt és nem hibázott egyetlen támadás kivédésekor sem. Yang hiába ültetett bombákat a mellvértjére, azok a robbanások csak a páncélját sebezték meg.
Ruby belátta, hogy Lance túl veszélyes, hogy visszafogják magukat. Minden támadásukat visszaverte és a védekezése hibátlan.
- Weiss. - Ruby-nak meg kellett állítania a tomboló barátját és az ezüst tekintetét a csapattársára szegezte és szavak nélkül megértette a többiekkel is, hogy ne fogják vissza magukat.
Ruby a Semblance-ével Lance felé száguldott, majd amikor előjött a rózsaszirmok halmából újra használta az Ezüst Szemét, amivel elvakította Lance-t. Amint a Vörös Lovag megvakult, Weiss egy ugyanolyan rúnahalmazt idézett köré, mint amilyet a Macska köré is.
A négy lány, Ruby, Blake, Yang és Neo újra fénysugarakká válva, egyik rúnáról a másikra cikázva, másodpercenként tucatnyi csapást vittek be a Lovagnak, a testén több sebet ejtve, majd egy végső csapással, amibe már Weiss is csatlakozott, véglegesen kiütötték.
Lance lezuhant az alsó szirtre és amint földet ért, hatalmas porfelhőt kavart. Amint a por elszállt, látni lehetett, hogy a teste körüli vörös aura halványodni kezd, majd eltűnt és Lance teste is visszaváltozott a normális méretűre.
A lányok megkönnyebbülve eresztették le a fegyvereiket, de Ruby volt az egyetlen, aki inkább aggódott és a Semblance-ével gondolkodás nélkül a Lovag felé szállt.
- Lance! - A lány kétségbeesetten rohant a földön fekvő Lovaghoz, miután földetért. Végignézett a darabokban heverő, törött páncélján, amiből már alig maradt valami és látta a vérfoltokat, amik átáztatták a ruháját, amitől a legrosszabbra gondolt. Letérdelt mellé, de amikor meghallotta Lance köhögését és gyenge zihálását megkönnyebbült.
- Ruby... - Lance, miután visszanyerte az eszméletét, emlékezett az utolsó dologra, ami az átváltozása előtt történt. - mit tettem...
- Ne beszélj! - Ruby a kezével próbálta elszorítani az egyik vérző sebet. - Jaune! Gyere gyorsan!
- Hagyd... - Lance a nagy, páncélkesztyűs kezével megfogta a lány apró kezét. - már késő. - Eleredtek a könnyei, amikor a lány aggódó tekintetével találkozott. - Bocsáss meg...
- Semmi baj. - Ruby végig simított a fiú elgyötört arcán és egyáltalán nem haragudott rá.
- Cserben hagytalak... - Lance tudta jól, hogy nem tudta betartani az esküjét.
- Nem! - Ruby hallani sem akarta, hogy Lance magát hibáztassa. - Bátran harcoltál, csak...
- És ki ellen? - Lance nem akarta áltatni magát, hiszen megesküdött, hogy megvédi Ruby-t mindentől és tragikus módon, saját magától nem tudta. - Mindketten tudjuk, hogy elbuktam.
- Lance... - Ruby már belátta, hogy semmivel sem mentheti meg a barátját.
- Vége van... - Lance teljesen elvesztette a reményt. - Remnant-nak vége... Az emberek világa elbukik... Mindent beborít a sötétség és akárcsak Atlas... a királyságok egymás után elpusztulnak.
- Nem! - Ruby-nak eleredtek a könnyei, átölelte a haldokló Lovagot és ezúttal ő tett neki egy esküt. - Lance, nem tudom, hogy lehetséges-e, de megesküszöm, hogy mindent megteszek, hogy megmentsem Remnant-ot. És nem hagyom, hogy Salem diadalmaskodjon.
Időközben a csapat többi tagja is utolérte Ruby-t, de amikor látták, hogy Lance milyen állapotban van és azt is, hogy Ruby sír, egyértelmű volt számukra, hogy a Vörös Lovag már nem éli túl.
- Követtelek volna... - Lance gyengén végigsimított a lány arcán és letörölte a könnyeket a szeméről. - Egészen a végsőkig. Salem kapujához és tovább. És... - Érezte, hogy ez az utolsó alkalom, hogy elmondja neki, amit már egy jó ideje érzett. - azt hiszem... szeretlek... - Végre, kimondta, hogy hogyan is érzett a lány iránt.
- Lance, én... - Ruby zokogott, mert tudta, hogy Lance számára itt a vég. - Én is szeretlek. - Egy csókot lehelt a haldokló Lovag ajkára, mielőtt az végleg lehunyta volna a szemét. - Csak bízd rám a többit és nyugodj békében, hős lovag.
Ruby még utoljára végig simított Lance arcán, szomorúan érezte, hogy már nem lélegzik és a szíve sem ver tovább. Tudva, hogy nem állhatnak meg, a többiek felé fordult, akik épp olyan szomorúan voltak, mint ő, a barátjuk elvesztése miatt.
- Bárcsak tehettünk volna valamit. - Jaune lehajtotta a fejét, hiszen a csapat gyógyítójaként nem lett volna képes megmenteni Lance-t.
- Megtettünk mindent, ami csak lehetséges volt. - Ruby emlékezett a leckére, amivel idejutott. - És az nem volt elég.
Visszatértek a térkapuhoz, ami Remnant-ra vezet, de Ruby meglátott valamit, amit egyszerűen nem hagyhatott hátra. Lance törött, megviselt sisakja, amit közösen téptek vettek le a fejéről. Egy darabig ez a sisak volt az úti eszközük, miután a Vörös Herceg összezsugorította őket. Ruby felvette és leporolta a viharvert, sokat kiált sisakot, aminek a vizorja betört és a lélegeztetője is eltűnt. Végigsimított a homlokán lévő rózsa címeren, amit Lance az ő tiszteletére rakott rá és szorosan magához ölelte a sisakot, az utolsó emléktárgyat a Vörös Lovagtól.
- Ezek...? - Blake-nek még a szava is elakadt, amikor meglátta a Fa egyik törzséből kinövő két faszobrot
- Adam?! - Yang nem tudta mit tegyen, amikor meglátta Adam faszobrát, ami olyan volt, mint korábban a Herbalistáé korábban.
- És Lance? - Weiss a másik szobrot vette szemügyre, ami az imént meghalt barátjuké volt.
- Szerintetek, visszatérhetnek? - Aggódott Jaune.
- Esetleg... - Találgatott Yang. - megvárjuk őket?
- Ne. - Ruby tudta jól, hogy Lance nem akarná, hogy miatta várjanak. - Lance majd utánunk jön, ha eldöntötte, hogy mit akar. - Nehéz szívvel hagyta hátra a Lovagot, de tudta, hogy nem várhatnak rá és egy esküt is tett neki, hogy megmenti a világot. - Induljunk.
- Szerintetek, - Blake-et gyötörte a bűntudat, amikor az itt töltött idejükre gondolt. - hogy csak rontottunk a dolgokon az Örökkévalóságban? Akárcsak Alyx?
- Én... - Ruby-nak fogalma sem volt, mit válaszolhatott volna. - nem tudom. Szeretnék hinni benne, hogy némi jót is tettünk. Ugye?
- Várjatok?! - Mielőtt átmehettek volna a térkapun, két valaki jött az úton, az egyik Juniper volt, Jaune hátasa és egy nagy egér, vörös köpenyt, barna, ujjatlan kesztyűt és egy barna övet hordott és lihegve rohant a RWBY csapat, Jaune és Neo felé.
- Kicsi! - Ruby majd kicsattant az örömtől, amikor látta, hogy a kis barátja felemelkedve visszatért.
- Ismerlek titeket? - Kicsi csak zavarodottan nézett Ruby-n, aki megértette, hogy az egér emlékei valószínűleg már nincsenek meg.
- Oh, igen... - Ruby próbálta elmagyarázni. - Hát... nem hiszem, hogy találkoztunk volna még. - Tudta jól, hogy az Örökkévalóságbelieknek nem neve, hanem célja van. - Mi vagy te?
- Én... - Az egér, amivé Kicsi vált, válaszolt volna, de nem tudta, mit feleljen. - Hát... tudod, még nem gondolkodtam rajta. De úgy tűnik, te elég sokat tudsz rólam. Mit gondolsz, mi vagyok én?
- Nos... - Ruby elgondolkodott, minek is nevezhetné Kicsi új formáját. - Számomra te olyan vagy, mint egy... barát!
- Útmutató. - Javasolta Blake.
- Védelmező! - Weiss csatlakozott.
- Imádnivaló? - Érdekes, de ez volt Yang első ötlete.
- Ismerősnek hangzik valamelyik? - Kérdezte Ruby.
- Valamelyik... - Az egér elgondolkodott és ki is választotta a nevét. - Igen! Valamelyik! Nem csak egy dolog vagyok. Egy kicsit minden dologból vagyok!
- Nagyon örülök, hogy megismerhetlen, Valamelyik. - Ruby volt az első, aki ezen a néven szólította.
- Megtiszteltetés lenne számomra, ha szolgálhatnám önt. - Valamelyik meghajolt.
- Fogalmad sincs, mennyi mindent tettél értünk. - Ruby csak mosolygott, hiszen Valamelyik nem emlékezett arra az időre, amikor Kicsi volt és vezette őket.
- Úgy érzem... - Valamelyik érdeklődve nézte Ruby arcát. - hogy ismerősnek tűnsz. Mint egy boldog álom, amire nem emlékszem.
- Annyira örülök, hogy találkoztunk. - Ruby könnyei eleredtek, de ezúttal a boldogságtól, hogy a kis barátja nem tűnt el örökre és reménnyel töltötte el, hogy egy nap talán Lance is visszatérhet ilyen módon. - Biztos vagyok benne, hogy sok embernek fogsz segíteni. - Letérdelt hozzá, hogy átölelje. - De most búcsúznunk kell.
- Minden rendben lesz, Vadásznő. - Ruby számára kellemes meglepetés volt, hogy Valamelyik legalább emlékezett erre.
- Hé, Valamelyik. - Jaune-nak eszébe jutott, hogy az Örökkévalóság lényei nem léphetnek át a térkapun és nem viheti magával Juniper-t.
- Állok a rendelkezésére! - Valamelyik odafutott Jaune-hoz és büszkén kihúzta magát.
- Vigyáznál Juniper-re? - Jaune szívét melengette az egér lelkesedése. - Nagyon sokat jelent a számomra. - Utoljára végigsimított a hűséges nyúltilopon, ami annyi éven át segítette.
- Soha nem hagyom el őt. - Valamelyik megértette, hogy mennyit jelent a fehér nyúltilop a Rozsdás Lovagnak, majd izgatottan felmászott a hátára és elvágtatott vele.
A RWBY csapat, Jaune és Neo a térkapu elé léptek és felkészültek rá, hogy átlépjenek rajta, bárhová is vezessen. Megfogták egymás kezét és végre, elindultak az átjáróhoz, ami remélhetőleg haza viszi őket.
Sajnos, miután átléptek rajta nem Remnant-on találták magukat, hanem ugyanabban a sötét, csillagokkal megvilágított sötét helyen, ahonnan lezuhantak. Egy idő után a zuhanás lassulni kezdett és inkább lassan lebegve értek egyre lejjebb, majd egy láthatatlan padlón értek földet. Nem lehetett látni, hol kezdődik vagy hol ér véget ez a hely.
Ruby volt az első, aki földetért, őt követte Blake, Yang, Weiss, Neo és Jaune, majd kíváncsian elindultak előre, amíg a szemük előtt egy kovácsműhelyt nem találtak.
A tűzhely előtt egy fémből tákolt női alak ült, miközben az Örökkévalóság lényeinek a fából faragott változatain dolgozott.
- Üdvözöllek... - A Kovács letette a szobrot a kezéből és a jövevények felé nézett. - a műhelyemben.
- Öhm... - Ruby-nak fogalma sem volt mit mondhatott volna. - te vagy a... Fa?
- Rád már nagyon régóta vártam. - A Kovács Jaune-ra nézett, aki előlépett a lányok közül.
- Hát... - Jaune csak fáradtan fújt. - itt vagyok.
- Örülök, hogy itt vagy. - A Kovács csak ennyit válaszolt.
- Tudnál... - Jaune fejében milliónyi dolog volt, amit meg akart beszélni a Fa szellemével. - válaszolni a kérdéseimre? - Felvette Juniper szobrát és alaposan vizsgálni kezdte. - Tudni akarom, hogy a Macska igazat mondott-e? Hogy Lewis hazatért és... Alyx...
- Igen. - A Kovács megadta a választ, amire Jaune oly régóta várt. - Csak Lewis tért haza. "A Lány, aki átesett a világon", ezt a történetet akarta látni. - Felállt és elsétált két sárkány figura előtt, amik borzasztóan ismerősek voltak a RWBY csapat számára.
- Azok... - Weiss szavai elakadtak, amikor a két isten, a Fény és a Sötétség istenének a szobrát látta.
- Az istenek! - Ruby megadta a választ.
- Igen. - A Kovács felemelte és megmutatta nekik a szobrokat. - Ez a két fivér volt a Fa legelső virágai. Az Örökkévalóság első lakói. - A Fény Istenének a szobrára nézett. - Lenyűgöző teremtmények és nagyon ambíciúzusak. A Fa nem látta előre, hogy mivé válnak. - A Sötétség Istenének a szobrához fordult. - De ez a teremtés öröme. A nem tudás.
- Réges-régen, az Örökkévalóság nagyon elburjánzott és veszélyessé vált. A Fivéreket azért hoztam létre, hogy segítsenek kordában tartani ezt a földet. És egy olyan világot építsenek, ami tartós lesz. Először a Pusztítás hatalmát kapták meg, hogy eltakarítsák a túl sok növényzetet. Utána megkapták a Kreativitás ajándékát, hogy bármit elképzelhessenek. És bárkit, amivel lecserélhetig a vadvilágot. A Fivérek házakat építettek és szerepet adtak nekik.
- De ha ez volt, a feladatuk, - Weiss, miután a Kovács letette a két szobrot, alaposan szemügyre vette őket. - akkor mi köze van ennek Remnant-hoz? - A Kovács felé fordult. - És hozzánk?
- A Fivérek kíváncsiak lettek. - A Kovács összetette a két kezét. - Többet akartak tenni. Ennek érdekében, megtanulták használni a képességeiket és az eszközöket. Elkezdték megtervezni a saját teremtményeiket a lehető legnagyobb titokban. Hamarosan rájöttek, hogy az új teremtményeik képesek ellátni helyettük a munkájukat. Hogy megtalálják az Örökkévalóság törött részeit. - Egyértelműen a Kíváncsi Macskáról beszélt, aki régen biztosan jóságos volt. - Az első siker után, egy második teremtményt terveztek, ami befejezi, amit a Macska elkezdett. - A Jabberwalker volt a másik. - Brutálisnak bizonyult és hatékonynak. Az egyik Fivér úgy gondolta, hogy felborították az egyensúlyt, míg a másik nem ítélte el a teremtményeket a hibáikért. De az egyensúly nem két erő végtelen harcát jelenti. Az egyensúly egy ökoszisztéma. Egy organizmus. Egy élő, lélegző lény. Ezért az egyensúlyt nem lehet erővel vagy számítással létrehozni. Az igazi egyensúly magától alakul ki. Csak szeretet és türelem kell hozzá, hogy lássuk az eredményt.
- És... - Yang volt a következő, aki kérdezett. - hogy jutottak el Remnant-ba?
- Az örökkévalóság már nem volt elég a Fivérek kísérleteihez. - A Kovács folytatta. - És így egy ajtót teremtettem a számukra, a gyönyörű ismeretlenbe. Ahol a Fivérek megpróbálhattak saját világokat teremteni. Egy ajtót, ami nyitva marad a Fivérek visszatéréséig és bármelyik teremtményük számára. És az egyik igazán csodálatos eredményük, amikor a teremtésük eljutott az Örökkévalóságig. - Végignézett a csapaton. - Ti hatan nagyobb befolyással bírtok, mint gondolnátok. Akárcsak Alyx és Lewis előttetek. - Elővette Valamelyik szobrát, ami meglepte a többieket. - Akárcsak azok, akik követni fognak benneteket. - Ruby elvette a szobrot és emlékezett, hogyan is találkoztak Kicsivel. - Egyetlen, apró kedvesség a legkisebb helyzetben milyen csodálatos átalakulást okozott. - Ruby megértette, hogy Kicsi azért vált Valamelyikké, az Örökkévalóság védelmezőjévé, mert ő segített neki. - Ugyanúgy, egyetlen becstelen cselekedet, - A Kovács elővette a Macska szobrát, akinek a rendeltetése, hogy segítse az Örökkévalóságban eltévedteknek, az egyik leggonoszabb ellenségük volt. - szörnyűséges változást eredményezhet.
- Alyx megszegett ígérete a Macskának. - Jaune megértette, a Macska folyamatos kíváncsisággal egy olyan világban élt, ahol már semmi újat nem tanulhat és a reményt, hogy egy új, ismeretlen világba lépjen, rengeteg új dologgal, amit tanulhat, hirtelen megfosztották tőle volt az, ami megrontotta.
- Szörnyű dolog összetört szívvel élni. - A Kovács sajnálatot érzett a Macska iránt, hiszen ő az, aki a Fához küldi az Örökkévalóság lényeit. - És senki nem volt, aki elküldte volna őt a Fához, hogy megjavítsák.
- Mi fog történni Lance-el? - Ruby remélte, hogy egy nap újra találkozhat a Vörös Lovaggal.
- És Adam-el? - Blake remélte, hogy ez a hely képes lesz békét hozni Adam számára.
- Mindkettőjüknek lesz rá esélye, hogy megjavítsák a törött szívüket. - Magyarázta a Kovács, miután letette a Macska szobrát az asztalra. - És valami újjá váljanak, de ebben a célban mindkettőjüknek meg kell egyeznie. Mint az egyensúly.
- Adam-nek és Lance-nek egy közös célt kell keresnie? - Blake valószínűtlennek tartotta, hogy ők ketten megegyezzenek bármiben. - Az sohasem fog megtörténni. - Sajnos, ez egyértelművé tette, hogy sosem fogják viszontlátni a Vörös Lovagot.
- Sok minden történhet a most és a soha között. - A Kovács egy Jaune számára nagyon ismerős fegyvert vett elő.
- Az Alyx kése! - Jaune alig hitt a szemének, amikor meglátta a pengét. - Honnan szerezted ezt?!
- Amikor Alyx az élete végéhez közeledett, úgy döntött, hogy hátrahagy egy darabot magából. - A kés lebegni kezdett a Kovács kezéből és sárga fény borította be. - Egy kívánság, hogy helyrehozza, amit elrontott. - Átadta a kést Jaune-nak, aki úgy vette el, mintha a lány egy részét tartaná a kezében.
A kést körbevevő fény átáramlott Jaune-ra és teljesen beborította a testét, majd megjelent előtte Alyx képmása, aki kedvesen és bűnbánóan nézett a megöregedett lovagra. Egy sárga villanás keretében, Jaune újra a régi, 19 éves önmagává változott, rövid hajjal, sima arccal, fényes páncéllal és még a kardja is, ami a Cinder-el vívott harcban tört el is megjavult.
- Én... - Jaune alig hitte el, ami történt, visszanyerte az éveket, amit az Örökkévalóságban vesztett el. - Ezt nem hiszem el! Ez annyira... - Bár ezzel a fiatalos és kissé gyerekes hangja is visszatért. - Iyen volt a hangom? - Weiss csak nevetett, de nagyon örült és átölelte a fiúját, aki visszanyerte a fiatalságát.
A Kovács csak intett egyet és a csapat előtt megjelent egy ugyanolyan térkapu, amilyenek ők is idéztek Atlas szerte.
- Hova fog vinni? - Ruby megkérdezte.
- Nem "hova", - A Kovács csak a térkapu elé lépett, aminek az ajtaja szivárványszínűre váltott. - hanem "mikor", a legnagyobb szükség lesz rátok.
Több se kellett a csapatnak, csak újra megfogták egymás kezét és átléptek a térkapun.
- Köszönjük. - Ruby még utoljára visszanézett a Kovácsra, aki visszatért a műhelyébe és integetett a lánynak.
Végre, a RWBY csapat, Jaune és Neo ezúttal ténylegesen visszatértek Remnant-ra.
Egy hatalmas sivatag terült el előttük, ahol a nap már kezdett lenyugodni és a távolban egy nagy várost láttak. Egyértelműen Vacuo-ba kerültek és Shade-t látták ott messze.
Itt volt rájuk a legnagyobb szükség.
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett, jelölj be követésre, a kedvenceid közé és ne felejts el kritikát írni.
Véget ért a 9-ik évad.
(Megtörtént a 3-ik tragédia, Lance útja ért véget.)